Elhunyt Simone Veil francia holokauszttúlélő, az Európai Parlament egykori elnöke
Simone Veil Franciaország egyik legnagyobb tiszteletben álló és legnépszerűbb közéleti személyisége volt: a holokauszt túlélőjeként politikai pályafutása kezdetétől fogva meggyőződéses európai, a második világháborúban a zsidókat mentő francia Igazak szerepe elismerésének kezdeményezője és a franciaországi Soa Emlékalapítvány elnöke volt.Nevéhez fűződik az abortusz franciaországi legalizálása, az erről szóló törvényt egészségügyi miniszterként 1974-ben, Jacques Chirac jobboldali kormányának tagjaként óriási politikai vitát követően sikerült elfogadtatnia a parlamenttel. Határozott, őszinte és szókimondó karakterével az 1970-es évektől a francia politika meghatározó politikusa volt, megrendült egészségi állapota miatt az utóbbi években azonban egyre kevesebbet jelent meg a nyilvánosság előtt, tavaly nyáron légzési problémákkal kezelték kórházban.
Emmanuel Macron francia államfő a Twitteren fejezte ki legmélyebb részvétét fejezte ki Simone Veil családjának, s azt kívánta, hogy "a példája inspirálja honfitársait, akik a legjobbat meríthetik Franciaországból" az elhunyt politikus élete alapján. Francois Hollande előző köztársasági elnök szerint Simone Veil "a méltóságot, a bátorságot és az őszinteséget testesítette meg". Francis Kalifa, a Franciaországi Zsidó Intézmények Reprezentatív Tanácsának elnöke (CRIF) pedig úgy vélte, hogy "Franciaország egy kivételes asszonyt, a holokauszt nagy tanúját és emlékének őrzőjét veszítette el".
Simone Veil a dél-franciaországi Nizzában született 1927. július 13-án Simone Jacob néven, egy nem vallásos zsidó családban. Szüleivel és húgaival együtt származása miatt 1944-ben deportálták Auschwitzba, ahonnan a lányok szüleik nélkül tértek haza. A háború után jogi és politikaelméleti tanulmányokat folytatott, majd bíró és köztisztviselő lett. Az 1970-es években a jobboldalon kapcsolódott be a politikába, s harminc éven át a francia és európai politika egyik vezető, végig népszerű személyisége maradt: 1979 és 1982 között az Európai Parlament elnöke volt, 1995-ig többször töltött be miniszteri posztot a francia kormányokban, majd 1998-tól 2007-ig az Alkotmánytanács tagja volt, 2010-ben pedig tagjai közé választotta a Francia Akadémia.
A beiktatáshoz szükséges díszkardra kérésére rávésték a 78651-es azonosítószámot, amelyet 16 éves korában az auschwitzi haláltáborban tetováltak alkarjára. Une vie (Egy élet) című, 2008-ban megjelent önéletrajzi kötetében - amely több mint félmillió példányban kelt el - auschwitzi emlékeiről, ateista és feminista meggyőződéséről írt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások