Elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi emberi jogi bíróság Erményi Lajos ügyében
A tavaly elhunyt Erményi Lajost 2009 novemberében nevezték ki hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé.
Megbízatása 2012 januárjában - csaknem négy évvel mandátumának lejárta előtt - a törvény erejévél fogva megszűnt, mivel az új Alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, annak helybe a Kúria lépett.
A reform keretében, a hatáskörök változása miatt - a kormány igazságügyi reformjait bíráló - Baka András akkori főbíró megbízatása is megszűnt, aki emiatt az EJEB-hez fordult, amely néhány hónappal ezelőtt jogerős ítéletében megállapította, hogy ezáltal emberi jogi jogsérelem érte Baka Andrást.
A volt elnökhelyettes, aki ezután még hat hónapig, a bírák kötelező nyugdíjazásának 70 évről 62 évre csökkentése nyomán történő "kényszernyugdíjazásáig" a Kúrián dolgozott, alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, a testület azonban elutasította a beadványát, mondván, hogy a bírósági szervezetrendszer teljes körű átalakítása kellő indokul szolgált a korábbi vezetői megbízatás határidő előtti törvényi megszűntetéséhez.
Erményi ezt követően a strasbourgi székhelyű bírósághoz fordult, beadványában felpanaszolva, hogy idő előtti elmozdításával romba dőlt a karrierje, illetve sérült a jó hírneve, ahogyan a társadalmi és szakmai kapcsolatai is. Elsőfokú ítéletében a strasbourgi bíróság kimondta, az eljárással a magyar hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményének a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogról szóló 8. cikkét.
Az EJEB ítélete szerint a magyar államnak összesen 25 ezer euró (mintegy 7,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a panaszos örököseinek. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.
MTI
Megbízatása 2012 januárjában - csaknem négy évvel mandátumának lejárta előtt - a törvény erejévél fogva megszűnt, mivel az új Alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, annak helybe a Kúria lépett.
A reform keretében, a hatáskörök változása miatt - a kormány igazságügyi reformjait bíráló - Baka András akkori főbíró megbízatása is megszűnt, aki emiatt az EJEB-hez fordult, amely néhány hónappal ezelőtt jogerős ítéletében megállapította, hogy ezáltal emberi jogi jogsérelem érte Baka Andrást.
A volt elnökhelyettes, aki ezután még hat hónapig, a bírák kötelező nyugdíjazásának 70 évről 62 évre csökkentése nyomán történő "kényszernyugdíjazásáig" a Kúrián dolgozott, alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, a testület azonban elutasította a beadványát, mondván, hogy a bírósági szervezetrendszer teljes körű átalakítása kellő indokul szolgált a korábbi vezetői megbízatás határidő előtti törvényi megszűntetéséhez.
Erményi ezt követően a strasbourgi székhelyű bírósághoz fordult, beadványában felpanaszolva, hogy idő előtti elmozdításával romba dőlt a karrierje, illetve sérült a jó hírneve, ahogyan a társadalmi és szakmai kapcsolatai is. Elsőfokú ítéletében a strasbourgi bíróság kimondta, az eljárással a magyar hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményének a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogról szóló 8. cikkét.
Az EJEB ítélete szerint a magyar államnak összesen 25 ezer euró (mintegy 7,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a panaszos örököseinek. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.
MTI
Hozzászólások