Emeli a kormány a Gulágra hurcoltak nyugdíját
A miniszter a Szovjetunióba hurcoltak emlékévének országos zárórendezvényén úgy fogalmazott: sajnos egyre kevesebb ember kaphatja meg ezt az emelt nyugdíjat.
Mint mondta, "két lépésben" teszi meg a kormány a nyugdíjkiegészítést, amelynek végén a dupláját kapják meg eddigi járadóságuknak a politikai rehabilitáltak, ez 4,5 milliárd forintot jelent. A Gulágról, a kommunizmus történelméről szólva azt mondta: emlékezni kell erre az embertelenségre.
Szólt arról, hogy bár Hercegkút a világ egy eldugott sarka, de akik itt élnek, azoknak a "világ közepe: ez volt az a hely, amelyről álmodtak a lágerekbe elhurcoltak, ez jelentett számukra reményt, ez volt az a hely, amely életben tartotta őket, ide akartak visszatérni, azok is, akik hazatérhettek, és azok is, akik soha". Balog Zoltán emlékeztetett arra: Magyarországot fegyverrel elfoglalt országnak tekintette Sztálin, az orosz szövegekben soha nem volt szó felszabadításról, csak elfoglalásról.
Kiemelte: a Gulág története nélkül nem érthetjük meg az emberiség 21. századi történetét, az embertelenséget, emlékezni kell, hogy ez ne merüljön feledésbe. Stumpf István hercegkúti kötődésű alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter a rendezvényen azt mondta: mindig emlékezni kell a több mint százharminc hercegkútira, akit málenkij robotra, a Gulágra elhurcoltak.
Hozzátette, akik onnan hazajöttek, nem panaszkodtak, hanem beálltak a munkába, mert nem beszélhettek arról, hogy mi történt velük. A kormány a 2015-ös évet a Szovjetunióba elhurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-éig meghosszabbította. A második világháború után mintegy nyolcszázezer magyart hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba. Az elmúlt évben több mint hatszáz eseményt rendeztek a Gulágra elhurcoltak emlékére.
MTI
Mint mondta, "két lépésben" teszi meg a kormány a nyugdíjkiegészítést, amelynek végén a dupláját kapják meg eddigi járadóságuknak a politikai rehabilitáltak, ez 4,5 milliárd forintot jelent. A Gulágról, a kommunizmus történelméről szólva azt mondta: emlékezni kell erre az embertelenségre.
Szólt arról, hogy bár Hercegkút a világ egy eldugott sarka, de akik itt élnek, azoknak a "világ közepe: ez volt az a hely, amelyről álmodtak a lágerekbe elhurcoltak, ez jelentett számukra reményt, ez volt az a hely, amely életben tartotta őket, ide akartak visszatérni, azok is, akik hazatérhettek, és azok is, akik soha". Balog Zoltán emlékeztetett arra: Magyarországot fegyverrel elfoglalt országnak tekintette Sztálin, az orosz szövegekben soha nem volt szó felszabadításról, csak elfoglalásról.
Kiemelte: a Gulág története nélkül nem érthetjük meg az emberiség 21. századi történetét, az embertelenséget, emlékezni kell, hogy ez ne merüljön feledésbe. Stumpf István hercegkúti kötődésű alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter a rendezvényen azt mondta: mindig emlékezni kell a több mint százharminc hercegkútira, akit málenkij robotra, a Gulágra elhurcoltak.
Hozzátette, akik onnan hazajöttek, nem panaszkodtak, hanem beálltak a munkába, mert nem beszélhettek arról, hogy mi történt velük. A kormány a 2015-ös évet a Szovjetunióba elhurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-éig meghosszabbította. A második világháború után mintegy nyolcszázezer magyart hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba. Az elmúlt évben több mint hatszáz eseményt rendeztek a Gulágra elhurcoltak emlékére.
MTI
Hozzászólások