Hazánk legrémisztőbb szellemtörténetei

Ismerd meg a legijesztőbb magyar kísértethistóriákat!A magyar néphiedelmekkel, legendákkal kapcsolatban nem a szellemtörténetek az első, ami az ember eszébe jut, mégis akad néhány olyan rémisztő kísértethistória, aminek elmesélésével könnyen álmatlan éjszakákat okozhatsz az ismerőseidnek.

Keresztetlen gyermek: A magyar legenda szerint, ha egy gyerek az előtt hal meg, hogy megkeresztelték volna, akkor a „státusz nélkül elhunytak” közé kerül. Mivel ők úgy hunytak el, hogy még nem találták meg a helyüket az élők hierarchiájában, ezért a halottak világába befogadó temetési szertartásban sem részesülhettek, vagyis nem léphettek be a túlvilágra, de az élők világához sem tartozhatnak.

A históriák szerint azon a helyen, ahol eltemették a keresztetlen gyerekeket, így például a temető kerítésének tövénél, ott éjszakánként sírás hallható és kékes színű, bolyongó lidércláng látható. A legendák azt is mondják, hogy általában hétévente jelenik meg a szellem a rokonok előtt.

A keresztetlen szellemek egészen addig a purgatóriumban ragadnak, amíg nem keresztelik meg őket, ezért a babonás őseink szenteltvízzel átitatott ruhát, gyakran keresztelőinget dobtak a keresztetlen gyermeknek.

A matyók hite szerint, ha valaki egy keresztetlen gyermekkel találkozik, akkor a következő szavakat kell mondania: „Én téged megkeresztellek az Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében; ha fiú vagy, Ádám légy, ha lány vagy, Éva légy!”

Ezzel megkeresztelték az elhunyt gyermeket, aki végre bejuthat a Mennyországba.

Régen az emberek abban is hittek, hogy a keresztetlen gyermek a halála hetedik évfordulóján felbukkant, ezért akkor keresztelték meg, például az anyja sírja felett, de az is szokás volt, hogy a család keresztelőruhát temetett el ezen a napon.

Kísértet: A magyar legendák azokat a szellemlényeket nevezi kísértetnek, amelyek képesek repülni, váratlanul eltűnni, hirtelen megjelenni, alakot váltani, láthatatlanná válni, vagy tüzes alakban felbukkanni, és sokszor kutya, macska, disznó, tyúk vagy ló formáját veszi fel.

Egy másik hiedelem szerint azokból a halottakból válhat kísértet, akik nem léphettek be a túlvilágra, vagyis nem nyugodhatnak békében.

Egyes hiedelmek szerint ez a vezeklés meghatározott idejű. Ha például valaki öngyilkosságot követ el, akkor ő addig ragad a földön, amíg nem váltja fel valaki, aki szintén önkezével vetett véget az életének. Az elátkozottak általában hét évig nem léphetnek be a túlvilágra.

A legenda szerint a kísértet kizárólag akkor léphet tovább a túlvilágra, ha lerótta a tartózását, vagy egy élő feloldozta a bűnei alól. A kísértet képes önmagát megváltani azzal, hogy jót cselekszik. Egy élő személy még imával vagy szintén jó cselekedettel segíthet.

A mendemondák szerint abból lehet tudni, hogy egy kísértet van az élő közelében, hogy az illető úgy érzi, hogy nagy súly nehezedik a vállaira, a testére, és olyan jellegzetes hangokat hall, mint az edénycsörömpölés, ugatás, röfögés, lópata hangja, a tárgyak pedig maguktól mozognak.

A magyar néphit szerint csoportosan vonuló kísértetek is léteznek. Ezek leginkább háborúban elesett katonák kísértetei, akik együtt masíroznak. A csoportosan járó lelkek jeles napokon tarthatnak körmenetet, így például Karácsony éjjelén. A kísértetek általában egy konkrét helyhez, építményhez kötődnek.Lidércfény: A magyar hiedelmekben bolygótűznek, lámpásnak és gyertyának is nevezik azt a szellemet, ami imbolygó, el- és feltünedező láng képében jelenik meg. Zalában gyertyás néven ismerik a lidércfényt, ami a helyi legenda szerint egy ember alakú szellem égő ujjai.

A Hanságban abban hisznek, hogy a lidércfény a mocsárvilágában ismert ördög gyertyája. Az olykor megjelenő lidércfényről azt is gondolták az, hogy azokhoz a szellemekhez tartóznak, akik kincseket őriznek, és a felvillanás jelöli a kincs helyét. Csík megyében gyertyástündérnek nevezik ezt a szellemet.

Elvetélt gyermek: Az úgynevezett „státusz nélkül elhunytak” csoportjába tartóznak az elvetélt gyermekek. Ugyanakkor a magyar hiedelmek szerint nemcsak az elvetélt gyermekből lesz szellem, hanem annak anyjából is.

Egyes legendák szerint az elvetélt gyermek éjszakánként hazajár sírni. Más história szerint az elvetélt gyermek akkor jelenik meg, amikor az édesanyja haldoklik. Ebben az esetben az asszonynak a karjára kell vennie a gyereket.

Létezik azonban egy ennél sokkal rémisztőbb legendák is az elvetélt gyermekekről. Az egyik ilyen arról regél, hogy az elvetélt gyerek szellem az anyjához jár szopni és lerágja a nő húsát. Egy ennél finomabb hiedelem úgy tartja, hogy a lidércfény az elvetélt gyermek lelkéből származik.

A hiedelmek szerint a szándékosan elvetett magzat édesanyja sem léphet át a túlvilágra büntetlenül. Az ilyen nők szellemei a pásztortűznél vagy a favágók tüzénél jelennek meg esténként egy fázó asszony képében.

A szellem addig nem léphet tovább, amíg meg nem eszi az elhajtott magzatát, hogy aztán fehér egér alakjában kiöklendezze. A fehér egér a testtől elszakadó lélek jelképe, formája, vagyis az egér valójában az elvetélt magzat lelke, ami végre átkelhet a túlvilágára. Egy másik verzió szerint a a megváltáshoz elég, ha az asszony jót cselekszik.

Bányaszellem: Bányarém, bányapásztor, bányatörpe, bergmanli, pörtmandli, birgej és permonyik néven is ismert a bányaszellem, ami a legtöbb leírás szerint egy hosszú szakállú, piros sapkás törpe, de megjelenhet állat, vagy óriás képében is.

A legendák szerint nem kell megijedni a bányaszellemtől, mert az ő dolga az, hogy figyelmeztesse a bányászokat, ha veszély leselkedne rájuk. Ha azonban valaki megszegi a bánya szabályait, akkor az illetőt megbünteti a bányaszellem.

Ez többféleképpen történhet. Például a szellem eloltja a lámpát, követ hajigál, vagy beomlasztja a bányát. Ebből következik, hogy a dühös bányaszellemeket hibáztatták a bányabeomlásokkal.

Tüzes ember: Tüzes mérnöknek, tüzes matematikusnak is nevezik a magyar históriák a tüzes embert, mert azokból válhat ilyen szellem, akik rosszul mérték a földet, és ezért vezekelniük kell. A legendák szerint a tüzes ember egy olyan ember alakú szellem, akinek a teste körvonalai tűzből rajzolódnak ki. Néha tűz kíséri a tüzes embert, aki lámpást is tarthat a kezében.

A szellemmel éjszaka bolyong. Néha láncot húz maga után, és a földet méri addig, míg véget nem ér a vezeklése. Egy másik hiedelem szerint a tüzes ember követi az este sétálókat, megijeszti őket, rájuk telepszik. Ha valaki úgy dönt, hogy a szellem után ered, az biztos, hogy nem tudja elkapni, de jobb is nem követni, mert egyes legendák szerint, a tüzes ember megégeti azt, aki közel kerül hozzá.

(Forrás: noiportal.hu)