Holtak léphettek kapcsolatba az élő szeretteikkel

Túlvilágról kapott üzenetekről meséltek a rokonok, barátok.Csak az tudhatja biztosan, hogy mi vár ránk a halál után, aki már ott van, míg az élők csak reménykedhetnek abban, hogy van valamiféle túlvilág, amivel kapcsolatban sokan azt állítják, hogy az elhunyt szerettük üzent onnan.

Az egyik internetes oldalon ilyen élményekről meséltek a felhasználók, akiknek történetei közül nem egy elég hihetetlennek tűnik, ők mégis állítják, hogy tényleg megtörtént velük az eset.

A piros kalapos srác: „23 éves koromban halálos autóbalesetet szenvedett a barátom. Nagyjából egy évvel később az egyik étterem asztalánál ültem, amikor láttam bejönni egy srácot, aki egyedül ült le enni. Megkérdezte a nevemet, majd jól láthatóan kényelmetlenül érezte magát.

Miután a srác elment, felhívott egy régi kollégám, hogy elmondja, az egyik barátja most ment ki egy étteremből, és azt mondta, hogy menjek ki a kocsimhoz. Az autón egy cetli volt egy srácról, aki piros kalapban állt a kocsim mellett.

Az exbarátom mindig piros kalapot viselt. A cetlire azt írták, hogy a kalapos srác többször próbált elérni. Emellett még olyan dolgok szerepeltek rajta, amikről csak a barátom tudhatott, senki más...”

Az éneklő plüssmaci: „A barátnőmnek van egy plüssmacija, ami hangot ad ki. Még a nagymamájától kapta, aki már több éve elhunyt. Egy nap éppen kimentünk a házból, amikor a játékmedve zenélni kezdett.

A barátnőm megfordította a játékot, hogy megnézze az elemeket a hátában, ám ott nem volt semmi. A maci abbahagyta a zenélést, a barátnőmnek pedig eszébe jutott, hogy éppen azon a napon volt 8 éve, hogy meghalt a nagyija.”

A jós nagypapa: „Amikor gyerekkoromban duzzogtam, akkor a nagypapa mindig azt mondta: 'Jobb, ha nem biggyeszted le a szádat, mert jön egy fekete madár és rápottyant!'

Ő akkor halt meg, amikor főiskolára jártam.

Egy héttel később a kampuszon sétáltam, és valami butaság miatt mérgelődtem. Hirtelen megjelent egy madár, aki a számra potyogtatott. Azóta, ha meglátok egy fekete madara, tudom, hogy a nagypapám rajtam nevet.”

Csend a vonalon: „Kicsit több, mint két éve annak, hogy meghalt a nevelőapám, akitől tavaly nyáron két telefonhívást is kaptunk a mostohanővéremmel. Az egyik hívás a házában, a másik ott volt, ahol meghalt. Amikor felvettük a telefont, akkor senki se szólt a készülékbe, utána pedig nyomát se találtuk a hívásnak.”Fény a kastélyban: „A legjobb barátom húga sok ideje rákos volt, és még az ötöt se töltötte be, amikor egy hónappal ezelőtt meghalt. A közelmúltban a barátomnál időztünk. A szobában ott volt a kishúga játékkastélya, amivel mindig játszott. Hirtelen a semmiből felvillant a játék egyik lámpája és fura hangot adott ki. Szerintünk a kislány csinálta...”

Közel a mennyhez: „A bátyám már a születésem előtt meghalt. Amikor elballagtam a középiskolából, akkor a barátaimmal elutaztunk Európába. Svájcban megmásztuk a Pilátus-hegyet, ahol fotózkodni kezdtünk.

Mindenkit lefényképeztem, de amikor én kerültem sorra, akkor a barátaim döbbenten mondták, hogy minden fotómon látszik egy furcsa ragyogás, és tényleg így volt. Otthon megmutattam a képet az anyukámnak, akinek meggyőződése, hogy a ragyogás a bátyám, aki azért jelent meg, mert a hegycsúcson voltam a legközelebb a mennyországhoz.”

A nagymama parfümje: „Néhány héttel ezelőtt volt egy különös álmom, amiben az elhunyt nagypapámmal ebédeltem. Még mielőtt elköszöntünk volna egymástól, kaptam tőle egy Chanel No. 5 parfümöt azzal az utasítással, hogy adjam oda a nagymamának a születésnapjára.

Ébredés után elmeséltem az anyukámnak az álmomat, mire ő azt kérdezte, hogy tudtam-e, hogy azon a héten van a nagyim szülinapja és ez volt a kedvenc parfümje. Az is kiderült, hogy a nagypapám mindig ilyen parfümöt ajándékozott a nagyimnak. Nekem minderről fogalmam se volt, ahogy arról se.”

Az egykarú rokon: „Egyszer volt egy nagyon különös álmom, amiben bárokba rohangáltam és azt kérdezgettem a pultosoktól, hogy láttak-e egy egykarú férfit, akit McDanielnek hívnak. Valamiért nagyon ideges voltam, és mindenképpen meg akartam találni ezt az embert. Ébredés után elmeséltem az anyukámnak az álmot, amitől ő ledöbbent, mert a nagynénim nagypapáját Bill McDanielnek hívták, és csak egy karja volt...”

A nő az ajtóban: „5 éves voltam, amikor az anyukám meghalt. Engem az ikertestvére nevelt fel. Ő néhány évvel később szintén elhunyt. A halála után tíz évvel azt álmodtam, hogy otthon vagyok a nagynénimmel, aki nagyon izgatottan várt valamire.

Aztán megjelent egy nő az ajtóban. Jean néni odarohant hozzá és megölelte. A másik nő megfogta a nénikém kezét, és azt mondta 'menjünk'. Nem láttam a nő arcát, csak a feje hátulját, de azt tudtam, hogy Jean néni nagyon örült, hogy vele mehet.

Később rájöttem, hogy az ikertestvére, vagyis az anyukám lehetett a másik nő, aki azért jött, hogy a túlvilágra vigye a nénikémet.”

Az életmentő nyaklánc: „A legjobb barátom halálos autóbalesetet szenvedett, mikor végzősök voltunk a középiskolában. Biztos vagyok benne, hogy egyszer a túlvilágról mentette meg az életemet.

Fél évvel a halála után volt egy nagyon hasonló autóbalesetem, amibe könnyen belehalhattam volna. Az autóm totálkáros lett, de én, csodák csodájára, egy karcolás nélkül megúsztam. A baleset után megtaláltam a barátom nyakláncát, ami az autó visszapillantóján lógott...”

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)