Ijesztő történetek árnyékemberekről
Szemtanúk beszámolója a rejtélyes alakokról.
Rémisztő szituáció, ha arra ébred fel az ember az éjszaka közepén, hogy egy sötét alak ül az ágya szélén és mereven bámulja. Ezt a jelenséget nevezik árnyékembereknek, akik legtöbbször hosszú kabátot és kalapot viselő férfiak. A keveset kommunikáló lelkekről, vagy ehhez hasonló entitásokról, keveset tudunk, de az biztos, hogy nagyon érdeklődnek az élők iránt, akik közül többen elmesélték az árnyékemberekkel való hátborzongató történetüket.
Szemek nélkül: „10-11 esztendős koromban elmentem egy házba, ami nappal különösen fényes volt. Megnéztem néhány szobát, de nem láttam semmi furcsát egészen addig, míg rá nem fordultam a folyosóra, aminek a másik végén egy szemek nélküli férfit pillantottam meg.
Sokáig néztük egymást, mire a férfi felém indult. Megfordultam, és kirohantam a házból. Az árnyékember megállt az ajtóban, mintha nem tudna kijönni az épületből. Megfordult és visszasétált a helyére.” – Courtney
Poltergeist: „A különös éjszakám előtt úgy éreztem, hogy kopogószellemek vannak a házamban. Éjjel bementem a fürdőbe, majd végigsétáltam a konyhán. Kicsit féltem az előző éjszaka élményei miatt, ezért minden lámpát felkapcsoltam a fürdőszobába felé vezető úton. A furcsa, vibráló vörös szemű árnyat a konyhában láttam meg. Először azt gondoltam, hogy csak képzelődöm, de az árny elindult felém. Sikoltozva rohantam ki a szobából.” – JKM
Gyere velem: „Teljesen lebénulva ébredtem fel az egyik éjjel. Csak a szememet tudtam mozgatni. Az ablak irányába néztem, és megláttam az ott álló férfit, aki engem bámult. A fejemben furcsa, gyenge hangot hallottam, ami arra kért, hogy menjek vele.
Úgy éreztem, hogy haldoklom. Nem kaptam levegőt, a szívem egyre lassabban vert. Rettegtem, de kényszeríttetem magam, hogy felüljek. A jelenség ekkor eltűnt. Ránéztem az órára, és pontosan 3 óra 15 perc volt. Sajnos, nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy láttam a férfit, de a végén már nem ijesztett meg annyira. Próbáltam kommunikálni vele, de a férfi nem reagált.” – JL
Árnyékgyerek: „1999-ben lehetett, amikor egy bérelt házban éltem San Antonióban. A volt barátnőmmel egy gyerek képében tapasztaltuk meg az árnyékember látogatását. Kora reggel, fél négy és negyed öt között történt, amikor a volt barátnőmmel a nappali padlóján aludtunk. Hirtelen felriadtam. Ahogy kinyílt a szemem, úgy láttam meg az előttem álló kisfiú árnyát.
Teljesen fekete volt, ruhát nem viselt. Néhány percig engem nézett, majd végigrohant a folyosón. Hallottam a lépteit, amelyeknek hangja olyan volt, mintha a fapadlón trappolt volna, pedig szőnyeg volt. Annyira megijedtem, hogy meg sem tudtam mozdulni. A volt barátnőm szintén felébredt, és tapasztalta a jelenséget.” – Francisco
Jelenlét a házban: „Néhány hónappal az édesanyám halála előtt furcsa jelenségről beszélgettem a nővéremmel, ugyanis az anyukánk arról mesélt, hogy egy furcsa, fekete alakot látott a szekrényből előbújni. A férfi hosszú kabátot viselt.
A nővéremet lenyűgözte az anyám leírása, mert emlékezett rá, hogy őt is meglátogatta ugyanaz a férfi, amikor kicsi volt. Megkérdezte tőlem, hogy én is láttam-e hasonlót a házban. Emlékeztem, hogy gyerekkoromban találkoztam az árnyékkal, aki miatt csak a takaró alatt mertem aludni, hogy eltakarjam a látványt. Az öcsénk is emlékezett az alakra.” – Katbowl
(Forrás: bizzarium.com)
Rémisztő szituáció, ha arra ébred fel az ember az éjszaka közepén, hogy egy sötét alak ül az ágya szélén és mereven bámulja. Ezt a jelenséget nevezik árnyékembereknek, akik legtöbbször hosszú kabátot és kalapot viselő férfiak. A keveset kommunikáló lelkekről, vagy ehhez hasonló entitásokról, keveset tudunk, de az biztos, hogy nagyon érdeklődnek az élők iránt, akik közül többen elmesélték az árnyékemberekkel való hátborzongató történetüket.Szemek nélkül: „10-11 esztendős koromban elmentem egy házba, ami nappal különösen fényes volt. Megnéztem néhány szobát, de nem láttam semmi furcsát egészen addig, míg rá nem fordultam a folyosóra, aminek a másik végén egy szemek nélküli férfit pillantottam meg.
Sokáig néztük egymást, mire a férfi felém indult. Megfordultam, és kirohantam a házból. Az árnyékember megállt az ajtóban, mintha nem tudna kijönni az épületből. Megfordult és visszasétált a helyére.” – Courtney
Poltergeist: „A különös éjszakám előtt úgy éreztem, hogy kopogószellemek vannak a házamban. Éjjel bementem a fürdőbe, majd végigsétáltam a konyhán. Kicsit féltem az előző éjszaka élményei miatt, ezért minden lámpát felkapcsoltam a fürdőszobába felé vezető úton. A furcsa, vibráló vörös szemű árnyat a konyhában láttam meg. Először azt gondoltam, hogy csak képzelődöm, de az árny elindult felém. Sikoltozva rohantam ki a szobából.” – JKM
Gyere velem: „Teljesen lebénulva ébredtem fel az egyik éjjel. Csak a szememet tudtam mozgatni. Az ablak irányába néztem, és megláttam az ott álló férfit, aki engem bámult. A fejemben furcsa, gyenge hangot hallottam, ami arra kért, hogy menjek vele.
Úgy éreztem, hogy haldoklom. Nem kaptam levegőt, a szívem egyre lassabban vert. Rettegtem, de kényszeríttetem magam, hogy felüljek. A jelenség ekkor eltűnt. Ránéztem az órára, és pontosan 3 óra 15 perc volt. Sajnos, nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy láttam a férfit, de a végén már nem ijesztett meg annyira. Próbáltam kommunikálni vele, de a férfi nem reagált.” – JL
Árnyékgyerek: „1999-ben lehetett, amikor egy bérelt házban éltem San Antonióban. A volt barátnőmmel egy gyerek képében tapasztaltuk meg az árnyékember látogatását. Kora reggel, fél négy és negyed öt között történt, amikor a volt barátnőmmel a nappali padlóján aludtunk. Hirtelen felriadtam. Ahogy kinyílt a szemem, úgy láttam meg az előttem álló kisfiú árnyát.Teljesen fekete volt, ruhát nem viselt. Néhány percig engem nézett, majd végigrohant a folyosón. Hallottam a lépteit, amelyeknek hangja olyan volt, mintha a fapadlón trappolt volna, pedig szőnyeg volt. Annyira megijedtem, hogy meg sem tudtam mozdulni. A volt barátnőm szintén felébredt, és tapasztalta a jelenséget.” – Francisco
Jelenlét a házban: „Néhány hónappal az édesanyám halála előtt furcsa jelenségről beszélgettem a nővéremmel, ugyanis az anyukánk arról mesélt, hogy egy furcsa, fekete alakot látott a szekrényből előbújni. A férfi hosszú kabátot viselt.
A nővéremet lenyűgözte az anyám leírása, mert emlékezett rá, hogy őt is meglátogatta ugyanaz a férfi, amikor kicsi volt. Megkérdezte tőlem, hogy én is láttam-e hasonlót a házban. Emlékeztem, hogy gyerekkoromban találkoztam az árnyékkal, aki miatt csak a takaró alatt mertem aludni, hogy eltakarjam a látványt. Az öcsénk is emlékezett az alakra.” – Katbowl
(Forrás: bizzarium.com)
Hozzászólások