Jövőre megduplázódik a külhonban szolgáló magyar lelkészek jövedelempótléka (2. rész)
A jövő évtől duplájára emelkedik a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása - jelentette be Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap az erdélyi Máriaradnán, ahol a katolikus kegytemplom és volt ferences kolostor újraszentelésén, a ferences rendi múzeum megnyitásán vett részt.
"Azok az egyházi személyek, akik a különböző egyházakban szolgálnak, a hit megőrzése mellett a magyarság megőrzése érdekében is sokat tehetnek, és ez is a nemzetpolitikánk része" - magyarázta a támogatás rendeltetését az MTI-nek Soltész Miklós.
Elmondta: a kormány, illetve az Országgyűlés döntése alapján az eddigi 210 millió forintról 420 millió forintra növekszik a délvidéki, erdélyi-partiumi, kárpátaljai és felvidéki egyházi személyek támogatása. Hozzátette: Erdélyre és Partiumra levetítve, a lelkészek jövedelempótlékának keretösszege az eddigi 90 millióról 180 millió forintra növekszik.
Az államtitkár megjegyezte: emellett a magyar állam más csatornákon keresztül is támogatja a külhoni egyházakat. Az elmúlt öt év során csak Erdélyben és Partiumban a magyar kormány több mint 620 millió forinttal támogatta az egyházi épített örökség megőrzését és felújítását, a három-négy millió forintos templomfelújításoktól a 40-50 millió forintos beruházásokig.
Soltész Miklós az egyház hit- és nemzetmegtartó szerepét hangsúlyozta a máriaradnai zarándokhely épített örökségének európai uniós támogatásból megvalósított felújításával kapcsolatban is. A temesvári római katolikus egyházmegyéhez tartozó, Aradtól 30 kilométernyire található Máriaradna - Csíksomyló mellett - Erdély egyik legfontosabb zarándokhelye, amelyet évente csaknem százezer látogató keres fel.
Reinholz András máriaradnai plébános a Temesvári Rádió magyar adásában korábban felidézte: a kegytemplomban őrzött Mária-kép tisztelete 1695-re vezethető vissza, amikor a Lippa várát megszálló törökök felgyújtották a radnai fakápolnát. A tűzvészben minden elpusztult, csak egyetlen tárgy maradt sértetlen a lángok között: a Szűz Máriát ábrázoló oltárkép.
"Azóta egyre többen jönnek imádkozni a kegykép előtt és Szűz Mária százszorosan is megmutatta, hogy itt van, és megjutalmazza azokat, akik bizalommal fordulnak hozzá" - mondta a plébános.
A két éves munkával tízmillió eurós költségvetésből felújított kegytemplom illetve ferences kolostor újraszentelési ünnepségén, Ferenc pápa rendkívüli meghatalmazottjaként Joachim Meisner bíboros, kölni nyugalmazott érsek celebrált pontifikális szentmisét. A német, román, illetve magyar nyelven lezajlott szertartáson számos romániai, szerbiai, horvátországi, magyarországi és németországi püspök, világi vezető és több ezer hívő vett részt.
MTI
"Azok az egyházi személyek, akik a különböző egyházakban szolgálnak, a hit megőrzése mellett a magyarság megőrzése érdekében is sokat tehetnek, és ez is a nemzetpolitikánk része" - magyarázta a támogatás rendeltetését az MTI-nek Soltész Miklós.
Elmondta: a kormány, illetve az Országgyűlés döntése alapján az eddigi 210 millió forintról 420 millió forintra növekszik a délvidéki, erdélyi-partiumi, kárpátaljai és felvidéki egyházi személyek támogatása. Hozzátette: Erdélyre és Partiumra levetítve, a lelkészek jövedelempótlékának keretösszege az eddigi 90 millióról 180 millió forintra növekszik.
Az államtitkár megjegyezte: emellett a magyar állam más csatornákon keresztül is támogatja a külhoni egyházakat. Az elmúlt öt év során csak Erdélyben és Partiumban a magyar kormány több mint 620 millió forinttal támogatta az egyházi épített örökség megőrzését és felújítását, a három-négy millió forintos templomfelújításoktól a 40-50 millió forintos beruházásokig.
Soltész Miklós az egyház hit- és nemzetmegtartó szerepét hangsúlyozta a máriaradnai zarándokhely épített örökségének európai uniós támogatásból megvalósított felújításával kapcsolatban is. A temesvári római katolikus egyházmegyéhez tartozó, Aradtól 30 kilométernyire található Máriaradna - Csíksomyló mellett - Erdély egyik legfontosabb zarándokhelye, amelyet évente csaknem százezer látogató keres fel.
Reinholz András máriaradnai plébános a Temesvári Rádió magyar adásában korábban felidézte: a kegytemplomban őrzött Mária-kép tisztelete 1695-re vezethető vissza, amikor a Lippa várát megszálló törökök felgyújtották a radnai fakápolnát. A tűzvészben minden elpusztult, csak egyetlen tárgy maradt sértetlen a lángok között: a Szűz Máriát ábrázoló oltárkép.
"Azóta egyre többen jönnek imádkozni a kegykép előtt és Szűz Mária százszorosan is megmutatta, hogy itt van, és megjutalmazza azokat, akik bizalommal fordulnak hozzá" - mondta a plébános.
A két éves munkával tízmillió eurós költségvetésből felújított kegytemplom illetve ferences kolostor újraszentelési ünnepségén, Ferenc pápa rendkívüli meghatalmazottjaként Joachim Meisner bíboros, kölni nyugalmazott érsek celebrált pontifikális szentmisét. A német, román, illetve magyar nyelven lezajlott szertartáson számos romániai, szerbiai, horvátországi, magyarországi és németországi püspök, világi vezető és több ezer hívő vett részt.
MTI
Hozzászólások