Lakástűzben 77, szén-monoxid-mérgezésben 5 ember halt meg idén
Október elsejéig összesen 4739 lakóépület gyulladt ki, 128 ingatlannal több mint a tavalyi év azonos időszakában. A lakástüzekben 77 ember vesztette életét, az áldozatok száma 19-cel haladja meg az egy évvel ezelőttit; a lakóházakban keletkezett tüzek során 473-an sérültek meg, míg 2024 első kilenc hónapjában 420-an - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint az ingatlanokban pusztító tüzek eloltása összességében 3311 órát vett igénybe, a munkálatok során 9773 tűzoltó járművet alkalmaztak. Az első háromnegyed évben összesen 66 ezer 37 négyzetméternyi épített terület égett le, 561 otthon vált lakhatatlanná, emiatt 1860 embernek kellett elhagynia a lakását.
Az OKF összesítése szerint a tűzzel érintett 4739 lakóház közül csupán 8-ban volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek életeket és anyagi javakat mentenek meg azzal, hogy a tüzet már annak keletkezésekor hangos sípolással jelzik.
A tüzek 16 százaléka konyhában, 12 százaléka kéményben, 10 százaléka hálószobában, 7 százaléka tárolóban keletkezett; a tűzesetek jellemzően elektromos problémára, nyílt láng használatára, a fűtőeszközök hibájára, vagy sütés-főzésre voltak visszavezethetőek - írták. Négy olyan tűzeset volt, amely két áldozatot szedett: január 11-én Makón, március 17-én Kislángon, augusztus 31-én Budapesten, szeptember 12-én pedig Balatonfüreden találtak két-két holttestet.
A legtöbb sérültet egy július 22-i csongrádi eset után kellett kórházba szállítani: egy ötszintes társasház magasföldszintjén lévő villanyóra gyulladt ki, 11 ember szenvedett füstmérgezést.
A legtöbb tűzoltó április 24-én, egy fővárosi tűznél avatkozott be: a második kerületben egy háromszáz négyzetméteres ikerház tetőszerkezete és tetőtéri helyiségei égtek. A lángok megfékezésén összesen 56 tűzoltó dolgozott 16 járművel több mint hét órán át, az oltáshoz 158 ezer liter vizet használtak fel - közölte az OKF.
A katasztrófavédelem 238 esetben indított tűzvizsgálati eljárást a tűz pontos keletkezési helyének, idejének és okának feltárása érdekében, 113 helyen felmerült a szándékos tűzokozás gyanúja. Hozzátették, hogy 216 épületnél gázpalackok, 40 helyen napelemek nehezítették az oltási munkálatokat.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a lakástüzek mielőbbi észlelése érdekében tanácsos a konyha, a hálószoba és a nappali mennyezetére füstérzékelőt szerelni.
Olyan füstérzékelők is beszerezhetőek már, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra, ez praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére - írták.
A közlemény szerint október elsejéig 734 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat, valamivel kevesebbszer, mint a tavalyi év hasonló időszakában (778), ezek során 78 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést (tavaly 92-en), 5 ember pedig meghalt (tavaly 6-an).
Megjegyezték, hogy akkor keletkezik szén-monoxid, ha zárt térben nyílt láng ég és nem megfelelő a levegő-utánpótlás; az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni. Érdemes minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző- és vízmelegítő eszköz közelébe szén-monoxid-érzékelőt helyezni - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
A közlemény szerint az ingatlanokban pusztító tüzek eloltása összességében 3311 órát vett igénybe, a munkálatok során 9773 tűzoltó járművet alkalmaztak.
Az OKF összesítése szerint a tűzzel érintett 4739 lakóház közül csupán 8-ban volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek életeket és anyagi javakat mentenek meg azzal, hogy a tüzet már annak keletkezésekor hangos sípolással jelzik.
A tüzek 16 százaléka konyhában, 12 százaléka kéményben, 10 százaléka hálószobában, 7 százaléka tárolóban keletkezett; a tűzesetek jellemzően elektromos problémára, nyílt láng használatára, a fűtőeszközök hibájára, vagy sütés-főzésre voltak visszavezethetőek - írták. Négy olyan tűzeset volt, amely két áldozatot szedett: január 11-én Makón, március 17-én Kislángon, augusztus 31-én Budapesten, szeptember 12-én pedig Balatonfüreden találtak két-két holttestet.
A legtöbb sérültet egy július 22-i csongrádi eset után kellett kórházba szállítani: egy ötszintes társasház magasföldszintjén lévő villanyóra gyulladt ki, 11 ember szenvedett füstmérgezést.
A legtöbb tűzoltó április 24-én, egy fővárosi tűznél avatkozott be: a második kerületben egy háromszáz négyzetméteres ikerház tetőszerkezete és tetőtéri helyiségei égtek. A lángok megfékezésén összesen 56 tűzoltó dolgozott 16 járművel több mint hét órán át, az oltáshoz 158 ezer liter vizet használtak fel - közölte az OKF.
A katasztrófavédelem 238 esetben indított tűzvizsgálati eljárást a tűz pontos keletkezési helyének, idejének és okának feltárása érdekében, 113 helyen felmerült a szándékos tűzokozás gyanúja. Hozzátették, hogy 216 épületnél gázpalackok, 40 helyen napelemek nehezítették az oltási munkálatokat.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a lakástüzek mielőbbi észlelése érdekében tanácsos a konyha, a hálószoba és a nappali mennyezetére füstérzékelőt szerelni.
Olyan füstérzékelők is beszerezhetőek már, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra, ez praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére - írták.
A közlemény szerint október elsejéig 734 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat, valamivel kevesebbszer, mint a tavalyi év hasonló időszakában (778), ezek során 78 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést (tavaly 92-en), 5 ember pedig meghalt (tavaly 6-an).
Megjegyezték, hogy akkor keletkezik szén-monoxid, ha zárt térben nyílt láng ég és nem megfelelő a levegő-utánpótlás; az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni. Érdemes minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző- és vízmelegítő eszköz közelébe szén-monoxid-érzékelőt helyezni - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások