Langerné Victor Katalin: Wallenbergre, az embermentőre emlékezve ünnepeljük a jelenkor hőseit
Gyűlöletből nem lehet építkezni, ezért fontos, hogy évről évre "összegyűljünk, és az embermentőre emlékezve ünnepeljük" a jelenkor hőseit, akik békeidőben mutatják meg, nem lankadhat a lelkiismeret - mondta Langerné Victor Katalin.
Hangsúlyozta: Magyarországnak, de a világnak is szüksége van a szembenézésre, az emberséges vitákra a múltról, a jelenről, emberségről, embertelenségről.
Tanulva a régi és új bűnökből, a szenvedésből és az embertelenség kegyetlenségéből, meg kell alkotni valami újat, amiben az egykori embermentés nyomán az egymás iránt érzett felelősség és alázat egyre többek kiváltsága lehet - tette hozzá. Hinnünk kell, hogy az ember együttműködésre, megértésre, szeretetre teremtetett, és az emberszeretet soha sem lehet idejétmúlt, hogy minél nagyobb az elesettség, annál nagyobb a szeretet jelentősége, mert az emberszeretetből embermentés lesz - fogalmazott.
Mint mondta, demokráciában is szükség van embermentőkre, hogy azok mellett is ki tudjunk állni, "akik vesztesei a mi jólétünknek és kényelmünknek". A mi felelősségünk az egymás iránti tisztelet és szeretet kultúrájának megőrzése és továbbadása - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója köszöntőjében arról beszélt, fontos, hogy van egy ilyen hősünk, mint Raoul Wallenberg, "a humánumnak egy világszerte ismert lovagja", "akinek az életművébe tudunk kapaszkodni".
A váci egyházmegye megyés püspöke a méltatás szerint 2014-ben körlevelet adott ki, hangsúlyozva az egyház felelősségét a cigány emberek sorsának javításában. Békési Róbert tervezőművész-grafikus is díjat kapott a menekülteket segítő tevékenységéért. A most 75 éves művész - aki gyerekként megjárta a strasshofi lágert - immár másfél éve segíti a Magyarországra érkező menekülteket, önkéntesként együttműködött a Migration Aid segélyszervezettel, az Evangéliumi Testvérközösséggel és az Oltalom Alapítvánnyal is - méltatták. Gavallérné Kancsal Ágnest, a Raoul Wallenberg Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatóját azért tüntették ki, mert hetedik éve segíti szervezőként a Raoul Wallenberg Egyesület vetélkedő-sorozatát, amely magyarországi és határon túli középiskolásokkal ismerteti meg a zsidó-magyar együttélést, az embermentés, a II. világháború és a holokauszt történetét.
A 63 éves Hofher József jezsuita szerzetes a méltatás szerint az elesettekért végzett missziói szolgálatával és teljes életművével érdemelte ki a díjat. A szerzetes cigánymissziót először a Miskolc-Sajó menti térségben, majd Kispesten, azután Csobánkán végzett, 2005 óta a Jezsuita Párbeszéd Házában cigány-pasztorációs műhelyt vezet. Díjat kapott Járóka Lívia szociál-antropológus, aki 2004-ben a Fidesz listáján szerzett európai parlamenti (EP) mandátumot, és ő lett az első roma származású nő az EP-ben. Majd a politikai pályát elhagyva 2014-ben megalapította a Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesületet, amely a családok minden tagjának bevonásával próbál segíteni a szegénységgel küzdő gyerekeken - hangzott el.
Járóka Lívia betegség miatt nem tudta személyesen átvenni a díjat. Elismerést kapott továbbá a Tan Kereke Egyesület (Cakra ucenia) felvidéki civil szervezet is, amelynek tagjai a szepsi cigánytelepen dolgoznak. Az egyesület a jogvédelem, a tanulás, a művészet, a sport eszközeivel mutat kiutat a cigánytelepen élőknek. Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke a rendezvényen jelezte: készülnek egy kiadvánnyal, amelyben megörökítik az eddigi díjazottakat, mert - mint mondta - az a cél, hogy mintát mutassanak a fiataloknak.
Az ünnepségen részt vett Niclas Trouvé svéd nagykövet is, aki közreműködött a díjak átadásában is. Az 1912 augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti Svéd Nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint húszezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket.
A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt. Utoljára 1945. január 17-én látták élve Budapesten. A svéd hatóságok 2016. októberében hivatalosan halottá nyilvánították Raoul Wallenberget.
MTI
Hangsúlyozta: Magyarországnak, de a világnak is szüksége van a szembenézésre, az emberséges vitákra a múltról, a jelenről, emberségről, embertelenségről.
Tanulva a régi és új bűnökből, a szenvedésből és az embertelenség kegyetlenségéből, meg kell alkotni valami újat, amiben az egykori embermentés nyomán az egymás iránt érzett felelősség és alázat egyre többek kiváltsága lehet - tette hozzá. Hinnünk kell, hogy az ember együttműködésre, megértésre, szeretetre teremtetett, és az emberszeretet soha sem lehet idejétmúlt, hogy minél nagyobb az elesettség, annál nagyobb a szeretet jelentősége, mert az emberszeretetből embermentés lesz - fogalmazott.
Mint mondta, demokráciában is szükség van embermentőkre, hogy azok mellett is ki tudjunk állni, "akik vesztesei a mi jólétünknek és kényelmünknek". A mi felelősségünk az egymás iránti tisztelet és szeretet kultúrájának megőrzése és továbbadása - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója köszöntőjében arról beszélt, fontos, hogy van egy ilyen hősünk, mint Raoul Wallenberg, "a humánumnak egy világszerte ismert lovagja", "akinek az életművébe tudunk kapaszkodni".
Az ünnepségen átadták a Wallenberg-díjakat, amellyel a Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emmi díjazza azokat, akik tetteikkel, életútjukkal mutatnak példát humanizmusból. Ebben az évben kitüntették Beer Miklós római katolikus püspököt, akit az indoklás szerint az elesettek érdekében végzett missziói szolgálata, elkötelezettsége, egyházújító tevékenysége és teljes életműve tette érdemessé a díjra.
A váci egyházmegye megyés püspöke a méltatás szerint 2014-ben körlevelet adott ki, hangsúlyozva az egyház felelősségét a cigány emberek sorsának javításában. Békési Róbert tervezőművész-grafikus is díjat kapott a menekülteket segítő tevékenységéért. A most 75 éves művész - aki gyerekként megjárta a strasshofi lágert - immár másfél éve segíti a Magyarországra érkező menekülteket, önkéntesként együttműködött a Migration Aid segélyszervezettel, az Evangéliumi Testvérközösséggel és az Oltalom Alapítvánnyal is - méltatták. Gavallérné Kancsal Ágnest, a Raoul Wallenberg Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatóját azért tüntették ki, mert hetedik éve segíti szervezőként a Raoul Wallenberg Egyesület vetélkedő-sorozatát, amely magyarországi és határon túli középiskolásokkal ismerteti meg a zsidó-magyar együttélést, az embermentés, a II. világháború és a holokauszt történetét.
A 63 éves Hofher József jezsuita szerzetes a méltatás szerint az elesettekért végzett missziói szolgálatával és teljes életművével érdemelte ki a díjat. A szerzetes cigánymissziót először a Miskolc-Sajó menti térségben, majd Kispesten, azután Csobánkán végzett, 2005 óta a Jezsuita Párbeszéd Házában cigány-pasztorációs műhelyt vezet. Díjat kapott Járóka Lívia szociál-antropológus, aki 2004-ben a Fidesz listáján szerzett európai parlamenti (EP) mandátumot, és ő lett az első roma származású nő az EP-ben. Majd a politikai pályát elhagyva 2014-ben megalapította a Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesületet, amely a családok minden tagjának bevonásával próbál segíteni a szegénységgel küzdő gyerekeken - hangzott el.
Járóka Lívia betegség miatt nem tudta személyesen átvenni a díjat. Elismerést kapott továbbá a Tan Kereke Egyesület (Cakra ucenia) felvidéki civil szervezet is, amelynek tagjai a szepsi cigánytelepen dolgoznak. Az egyesület a jogvédelem, a tanulás, a művészet, a sport eszközeivel mutat kiutat a cigánytelepen élőknek. Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke a rendezvényen jelezte: készülnek egy kiadvánnyal, amelyben megörökítik az eddigi díjazottakat, mert - mint mondta - az a cél, hogy mintát mutassanak a fiataloknak.
Az ünnepségen részt vett Niclas Trouvé svéd nagykövet is, aki közreműködött a díjak átadásában is. Az 1912 augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti Svéd Nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint húszezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket.
A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt. Utoljára 1945. január 17-én látták élve Budapesten. A svéd hatóságok 2016. októberében hivatalosan halottá nyilvánították Raoul Wallenberget.
MTI
Hozzászólások