Lengyelországban a volt Szovjetunióba elhurcolt lengyelek hazatelepítéséről vitáznak
Politikai vita bontakozott ki Lengyelországban a volt Szovjetunió ázsiai részébe kitelepített lengyelek és utódaik hazatelepítéséről, miután a kormányzó Polgári Platform (PO) törvényt készített elő, amely szerint évente négyszáz embert fogadnának vissza, a legerősebb ellenzéki párt viszont elégtelennek találja a tervezett megoldásokat – számolt be róla kedden a Rzeczpospolita című napilap.
A PO törvényjavaslata a 2000 óta érvényben lévő hazatelepítési törvény hiányosságait küszöbölné ki. A Rzeczpospolita szerint az ezredfordulótól mintegy ötezer lengyelt telepítettek haza azoknak az utódai közül, akiket főleg az 1940-41-es években hurcoltak el a Szovjetunió keleti részébe.
A lengyel történetírás szerint akár a 800 ezret is elérheti azoknak a száma, akiket a szovjet titkosrendőrség, az NKVD hurcolt el a Szovjetunió által a világháborúban elfoglalt területekről, s közülük csak mintegy 22 ezren térhettek vissza a múlt század 50-es éveiben.
A lap szerint jelenleg 2,5 ezer kérelmező vár hazatelepítésre, az érvényben lévő törvény alapján évente átlagosan 340 embert valóban vissza is telepítettek. A szám azonban az utóbbi években folyamatosan csökken – idén egyelőre 200 emberről van szó.
A PO új törvényjavaslata évi 28 millió zlotyt (mintegy kétmilliárd forintot) szánna a hazatelepítésekre, és rugalmasabbá tenné a hazatérőket befogadó önkormányzatoknak nyújtott állami támogatást. A jelenlegi modell szerint ugyanis a befogadással kapcsolatos teendők az önkormányzatokra hárulnak, miközben akadozik a nekik járó költségvetési eszközök folyósítása.
A PO még az októberi parlamenti választások előtt szeretné elfogadni az új törvényt. A választások fő esélyese, az ellenzéket vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt viszont a törvényhozási folyamat felfüggesztésére szólítja fel a PO-t, elégtelennek nevezve a tervezett megoldásokat. A PiS szerint sokkal több embert kellene befogadni, nagyobb anyagi ráfordítással. Az egész hazatelepítési folyamatot nem az önkormányzati, hanem a kormányszervekre bíznák.
A PiS koncepciója Maciej Plazynskinak, a 2010-es szmolenszki légikatasztrófában elhunyt, a PO soraiból megválasztott házelnöknek a tervére utal. Plazynski többek között három éven keresztül folyósított, havi 1175 zlotys (mintegy 87 ezer forint) egyéni támogatással szerette volna előmozdítani az elhurcolt lengyelek utódainak hazatérését. A lengyel szejm a javaslatot 2010-ben elutasította, a PO kormánya sokalta a koncepció költségvetését – emlékeztet rá a Rzeczpospolita.
A PiS képviselői az utóbbi hetekben többször is előtérbe helyezték a keleten élő lengyelek hazatelepítésének fontosságát. A vita azután élénkült ismét fel, hogy Lengyelország a július 20-án megtartott brüsszeli uniós belügyminiszteri találkozón kétezer észak-afrikai és közel-keleti menekült befogadását vállalta, akik 2016 elejétől érkeznének.
Beata Szydlo, a PiS miniszterelnök-jelöltje azt mondta az egyik júliusi felszólalásában: Lengyelországnak elsősorban a 20. század során a volt Szovjetunió területére deportált lengyelek utódai számára kellene menedéket nyújtania.
MTI
A PO törvényjavaslata a 2000 óta érvényben lévő hazatelepítési törvény hiányosságait küszöbölné ki. A Rzeczpospolita szerint az ezredfordulótól mintegy ötezer lengyelt telepítettek haza azoknak az utódai közül, akiket főleg az 1940-41-es években hurcoltak el a Szovjetunió keleti részébe.
A lengyel történetírás szerint akár a 800 ezret is elérheti azoknak a száma, akiket a szovjet titkosrendőrség, az NKVD hurcolt el a Szovjetunió által a világháborúban elfoglalt területekről, s közülük csak mintegy 22 ezren térhettek vissza a múlt század 50-es éveiben.
A lap szerint jelenleg 2,5 ezer kérelmező vár hazatelepítésre, az érvényben lévő törvény alapján évente átlagosan 340 embert valóban vissza is telepítettek. A szám azonban az utóbbi években folyamatosan csökken – idén egyelőre 200 emberről van szó.
A PO új törvényjavaslata évi 28 millió zlotyt (mintegy kétmilliárd forintot) szánna a hazatelepítésekre, és rugalmasabbá tenné a hazatérőket befogadó önkormányzatoknak nyújtott állami támogatást. A jelenlegi modell szerint ugyanis a befogadással kapcsolatos teendők az önkormányzatokra hárulnak, miközben akadozik a nekik járó költségvetési eszközök folyósítása.
A PO még az októberi parlamenti választások előtt szeretné elfogadni az új törvényt. A választások fő esélyese, az ellenzéket vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt viszont a törvényhozási folyamat felfüggesztésére szólítja fel a PO-t, elégtelennek nevezve a tervezett megoldásokat. A PiS szerint sokkal több embert kellene befogadni, nagyobb anyagi ráfordítással. Az egész hazatelepítési folyamatot nem az önkormányzati, hanem a kormányszervekre bíznák.
A PiS koncepciója Maciej Plazynskinak, a 2010-es szmolenszki légikatasztrófában elhunyt, a PO soraiból megválasztott házelnöknek a tervére utal. Plazynski többek között három éven keresztül folyósított, havi 1175 zlotys (mintegy 87 ezer forint) egyéni támogatással szerette volna előmozdítani az elhurcolt lengyelek utódainak hazatérését. A lengyel szejm a javaslatot 2010-ben elutasította, a PO kormánya sokalta a koncepció költségvetését – emlékeztet rá a Rzeczpospolita.
A PiS képviselői az utóbbi hetekben többször is előtérbe helyezték a keleten élő lengyelek hazatelepítésének fontosságát. A vita azután élénkült ismét fel, hogy Lengyelország a július 20-án megtartott brüsszeli uniós belügyminiszteri találkozón kétezer észak-afrikai és közel-keleti menekült befogadását vállalta, akik 2016 elejétől érkeznének.
Beata Szydlo, a PiS miniszterelnök-jelöltje azt mondta az egyik júliusi felszólalásában: Lengyelországnak elsősorban a 20. század során a volt Szovjetunió területére deportált lengyelek utódai számára kellene menedéket nyújtania.
MTI
Hozzászólások