Lucifer szobráért rajongtak a lányok a székesegyházban

Annyira szexi lett a gonosz ábrázolása, hogy a lányok képtelenek voltak a prédikációra figyelni.A X. században alapították a belgiumi Liège városban található Szent Pál katedrálist, ami eredetileg román stílusba készült, de az évszázadok során némi gótikus jelleggel újították fel. A francia forradalom és a Szent Lambert katedrális pusztulását követően egyházmegyei központtá, illetve a tartomány egyik kulcsfontosságú intézményévé vált.

A XIX. század közepére már komoly hírnevet, történelmet, rangot szerzett magának az egykori káptalantemplom, aminek a tornya is elkészült, ám az egyház szerette volna, ha az épületben egy csodás szószék is helyet kapna.

A munkát Joseph Geefs, egy neves művészcsalád sarja kapta meg. Geefs megbízása úgy szólt, hogy öntse hófehér márványba a vallás győzelmét a gonosz felett. A szobrász teljesítette a kérést, ám az eredmény zavarba ejtőnek bizonyult.

A L’ange du mal (A gonosz angyala) nevű, csodálatosan faragott, hatalmas pulpitust díszítő alkotás 1843-ban készült el. A szobor egy karcsú, izmos, kissé melankolikus tekintetű, jóképű, szinte teljesen meztelen, fiatal férfiként ábrázolta Lucifert, akinek a hátából hatalmas denevérszárnyak nőttek ki.

A mű egyszerre testesítette meg az antik szépségideált és a romantikus vonzódást a bukott, elátkozott hősökhöz. Egy szó, mint száz, Lucifer szexi lett, ami végül is érthető, hiszen így jól szimbolizálta a megkísértést és a gonosz csábítását, ám Liège-ben többen úgy gondolták, hogy azért mégsem kellene ennyire vonzónak ábrázolni a sötét oldalt.

A helyiek véleményét a székesegyház vezetői is osztották, mert szerintük is túl magasztos lett a szobor, a helyi újságokban pedig arról cikkeztek, hogy a fiatal lányok figyelmét elvonja a prédikációról a jóképű alkotás.

Végül az a közmegegyezés született, hogy a L’ange du mal, minden művészi érdeme ellenére, nem felel meg a keresztényi értékeknek, ezért a szigorú von Bommel püspök úgy döntött, hogy el kell távolítani a templomból szobrot, ami minden botrány ellenére, nagy sikert aratott az európai műértők körében.

A történet itt még nem ért véget, hiszen a Szent Pál katedrálisnak szüksége volt egy új márványördögre, ezért Joseph Geefs öccsétől, a nagyszabású, neoklasszikus köztéri szobrokról híres, Guillaume-tól kértek egy új Lucifert.1848-ban kiállították a szószéken a Le génie du mal (A gonosz géniusza) című alkotást, ami még az előzőnél is szívdöglesztőbben ábrázolta Lucifert, ha ez egyáltalán lehetséges. A második szobrásznak azért sikerült egy-két hibát orvosolnia, így például azt, hogy a gonosz valamennyivel, de csak kicsivel, többet takar magából.

Emellett a második szobor már nem tette szét annyira indiszkréten a lábait, ráadásul le volt láncolva, bár ez is beindíthatja egyesek piszkos fantáziáját. Ugyanakkor a második Lucifer sokkal jobban ki volt gyúrva, mint az első, a testtartása pedig olyan, mintha egy erotikus naptárhoz fotóznák.

Habár a második szobor is kifejezetten vonzó, mégsem távolították el úgy, mint az elődjét, hanem még ma is a Szent Pál székesegyházban található. Természetesen a L’ange du malt sem dobták ki, ugyanis azt a brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők.

(Forrás: nlcafe.hu)