Magyarország talán rombolás és háború nélkül vissza tudná szerezni az elcsatolt területeket – Trianon
Művében Nitti kifejti, hogy Magyarország szenvedte Trianonnak köszönhetően a legsúlyosabb területi csonkításokat. Magyarország egykor az európai civilizációt és a kereszténységet is megmentette. Mindezek ellenére olyan kegyetlen bánásmódban részesült, amelyre egyszerűen nincs magyarázat.
Ha mégis van erre az értelmetlen csonkításra valamiféle magyarázat, az a szomszédos népek prédára való vágyakozására vezethető vissza. Az alantasabb népek látták az erősebbek legyőzését és teljes tehetetlenségre kárhoztatásra ítélték. Semmivel nem lehet megmagyarázni az erőszakos rendszabályokat és a határtalan kizsákmányolást, amely magyarföldön történt!
Magyarországon a román megszállás alatt, az általuk okozott rendszeres rablást, erőszakot, sikerült sokáig eltitkolni. Amikor vége lett a háborúnak, Magyarországtól mindenki csak az áldozatot kívánta, de senki nem akadt, aki érdekében egy jó szót, szólt volna. Az összes hadviselő állam közül Magyarország volt az, ahol a lakosság számához viszonyítva a halálozási arány a legnagyobb volt.
A Habsburg-monarchia nagyon jól tudta, hogy a magyarok hősiességére számíthat, ezért tömeggyilkosságra jelölte ki a magyar harcosokat. A kis magyar nép tömérdek hadirokkantat áldozott fel és a harcokban több mint 500 ezer ember halt meg. Bármely nép, amely olyan szellemi fokon van, mint a Magyar elfogadhatja a jelenlegi status quoját ideiglenes szükségül.
Vajon remélhetjük-e, hogy nem igyekszik majd mindent visszaszerezni, amit igazságtalanul elvesztett és vajon néhány év leforgása alatt nem lesz-e egy újabb borzasztó háború?
Nitti az „Európa hanyatlása és az újjáépítés útjai” című művében a következőket fogalmazza meg:
A nemzeti érzés az összes legyőzött országok között Magyarországon él a leghatalmasabban. Minden bizonnyal a büszke és a kitartó magyar nemzet talpra fog még állni és senki nem fogja azt hinni, hogy Magyarország sokáig tűri majd a trianoni békediktátum kegyetlen rendelkezéseit. A magyar bíboros hercegprímástól a parasztig Magyarország sorsába senki nem nyugodott bele. Hazánk ezer éven keresztül rengetegszer mentette már meg Európát és a kereszténységet az ázsiaiaktól és a bolsevizmus ellen, ami a mai napig Európa tartó bástyája. Budapesten a háború után 3 évvel még mindig jelen voltak a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságok.
„1922. április 15-ig ott volt az angol katonai bizottság 19 tisztje és 18 altisztje. A franciának 22, illetve 48, az olasznak 33 és 62, a japánnak 6 tisztje volt ott. Április 15-e után csökkentették a missziók létszámát.” - olvasható Nitti írásában.
A missziós tagok általában elsőrangú szállodákban éltek a magyar állam pénzén. Ezen kívül fizetésüket is saját országuk pénzében megfelelően kérték. A természetben kapott szolgáltatásokon és fizetésükön kívül a katonai misszió tagjai még egyéb járandóságot is kaptak. A jóvátételi és a határmegállapító bizottság és a katonai bizottságok kiadása akkora volt, hogy az már egyenesen megalázó!
”A versaillesi szerződés és a saint-germaini, trianoni, neullyi szerződések a legbecstelenebbek, amelyeket csak ismer a modern történet. Ezek Wilson valamennyi elvének megtagadását jelentik és megszegését mindannak, amit az antant a háború alatt hirdetett.” - olvashatjuk Nitti A béke című könyvének magyar fordítású előszavában. Megjegyzi, hogy egyetlen néppel sem bántak el olyan gonoszul, mint a magyarral.
Egyetlen ország sem tapasztalt meg olyan kínzást, mint Magyarország, amelyet szétmarcangoltak és raboltak. Magyarország lélekszámának szétosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb cselekedete. A magyarokat megfosztották fegyvereiktől és pénzügyi eszközeiktől. A lelkük azonban sokkal szilárdabb, mint valaha volt. Ha megtörtek volna ezekben a korszakokban, akkor nem lehetnének annak a lovagias nemzedék sarjadékai, akik Európát megmentették a barbárok beözönlésétől. Még az angol, francia és amerikai írók közül többen is elismerték Magyarország súlyos és igazságtalan megcsonkításának valóságát.
”Amikor én, mint Olaszország miniszterelnöke részt vettem a nemzetközi konferenciákon, már túlkéső volt a szerencsétlenség elhárítása: sokat szenvedtem. Azonban ezért a bűnért, amelyet ilyen könnyelműen követtek el s ma is kérdem, miért követelték Clemenceau és munkatársai, őket az a gondolat vezette, hogy szolgálatot tesznek ezzel azoknak az államoknak, amelyeknek elő kell segíteniük a francia hegemóniát, hogy ilyen lehetetlen módon osszák fel az ősi Magyar földet.” - írja Nitti.
Francesco Nitti, Olaszország volt miniszterelnöke nagyon bízott abban, hogy Magyarország megtalálja a maga útját. Nitti könyvében leírta, hogy Magyarország meg fogja találni azt az eszközt, hogy elveszett területeit vissza tudja venni, méghozzá új háború és új rombolás nélkül! Ehhez azonban meg kell őrizni jelenlegi józanságát és össze kell szednie magát.
A nagy fájdalmak ugyan lesújtanak, de ezek a feltámadás okai. Ami Magyarország jövőjét illeti, ellenálló képessége egyre nagyobb lesz és ezt látva igazságot fognak neki szolgáltatni. Egyébként lenne erre megoldás, amit revíziónak neveznek. Azonban egyetlen magyar politikus, sem mert vele előállni valamilyen rejtélyes oknál fogva. Megpróbálni a békés tárgyalásokat az ügy érdekében.
Forrás: magyartudat.com
Ha mégis van erre az értelmetlen csonkításra valamiféle magyarázat, az a szomszédos népek prédára való vágyakozására vezethető vissza. Az alantasabb népek látták az erősebbek legyőzését és teljes tehetetlenségre kárhoztatásra ítélték. Semmivel nem lehet megmagyarázni az erőszakos rendszabályokat és a határtalan kizsákmányolást, amely magyarföldön történt!
Magyarországon a román megszállás alatt, az általuk okozott rendszeres rablást, erőszakot, sikerült sokáig eltitkolni. Amikor vége lett a háborúnak, Magyarországtól mindenki csak az áldozatot kívánta, de senki nem akadt, aki érdekében egy jó szót, szólt volna. Az összes hadviselő állam közül Magyarország volt az, ahol a lakosság számához viszonyítva a halálozási arány a legnagyobb volt.
A Habsburg-monarchia nagyon jól tudta, hogy a magyarok hősiességére számíthat, ezért tömeggyilkosságra jelölte ki a magyar harcosokat. A kis magyar nép tömérdek hadirokkantat áldozott fel és a harcokban több mint 500 ezer ember halt meg. Bármely nép, amely olyan szellemi fokon van, mint a Magyar elfogadhatja a jelenlegi status quoját ideiglenes szükségül.
Vajon remélhetjük-e, hogy nem igyekszik majd mindent visszaszerezni, amit igazságtalanul elvesztett és vajon néhány év leforgása alatt nem lesz-e egy újabb borzasztó háború?
Nitti az „Európa hanyatlása és az újjáépítés útjai” című művében a következőket fogalmazza meg:
A nemzeti érzés az összes legyőzött országok között Magyarországon él a leghatalmasabban. Minden bizonnyal a büszke és a kitartó magyar nemzet talpra fog még állni és senki nem fogja azt hinni, hogy Magyarország sokáig tűri majd a trianoni békediktátum kegyetlen rendelkezéseit. A magyar bíboros hercegprímástól a parasztig Magyarország sorsába senki nem nyugodott bele. Hazánk ezer éven keresztül rengetegszer mentette már meg Európát és a kereszténységet az ázsiaiaktól és a bolsevizmus ellen, ami a mai napig Európa tartó bástyája. Budapesten a háború után 3 évvel még mindig jelen voltak a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságok.
„1922. április 15-ig ott volt az angol katonai bizottság 19 tisztje és 18 altisztje. A franciának 22, illetve 48, az olasznak 33 és 62, a japánnak 6 tisztje volt ott. Április 15-e után csökkentették a missziók létszámát.” - olvasható Nitti írásában.
A missziós tagok általában elsőrangú szállodákban éltek a magyar állam pénzén. Ezen kívül fizetésüket is saját országuk pénzében megfelelően kérték. A természetben kapott szolgáltatásokon és fizetésükön kívül a katonai misszió tagjai még egyéb járandóságot is kaptak. A jóvátételi és a határmegállapító bizottság és a katonai bizottságok kiadása akkora volt, hogy az már egyenesen megalázó!
”A versaillesi szerződés és a saint-germaini, trianoni, neullyi szerződések a legbecstelenebbek, amelyeket csak ismer a modern történet. Ezek Wilson valamennyi elvének megtagadását jelentik és megszegését mindannak, amit az antant a háború alatt hirdetett.” - olvashatjuk Nitti A béke című könyvének magyar fordítású előszavában. Megjegyzi, hogy egyetlen néppel sem bántak el olyan gonoszul, mint a magyarral.
Egyetlen ország sem tapasztalt meg olyan kínzást, mint Magyarország, amelyet szétmarcangoltak és raboltak. Magyarország lélekszámának szétosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb cselekedete. A magyarokat megfosztották fegyvereiktől és pénzügyi eszközeiktől. A lelkük azonban sokkal szilárdabb, mint valaha volt. Ha megtörtek volna ezekben a korszakokban, akkor nem lehetnének annak a lovagias nemzedék sarjadékai, akik Európát megmentették a barbárok beözönlésétől. Még az angol, francia és amerikai írók közül többen is elismerték Magyarország súlyos és igazságtalan megcsonkításának valóságát.
”Amikor én, mint Olaszország miniszterelnöke részt vettem a nemzetközi konferenciákon, már túlkéső volt a szerencsétlenség elhárítása: sokat szenvedtem. Azonban ezért a bűnért, amelyet ilyen könnyelműen követtek el s ma is kérdem, miért követelték Clemenceau és munkatársai, őket az a gondolat vezette, hogy szolgálatot tesznek ezzel azoknak az államoknak, amelyeknek elő kell segíteniük a francia hegemóniát, hogy ilyen lehetetlen módon osszák fel az ősi Magyar földet.” - írja Nitti.
Francesco Nitti, Olaszország volt miniszterelnöke nagyon bízott abban, hogy Magyarország megtalálja a maga útját. Nitti könyvében leírta, hogy Magyarország meg fogja találni azt az eszközt, hogy elveszett területeit vissza tudja venni, méghozzá új háború és új rombolás nélkül! Ehhez azonban meg kell őrizni jelenlegi józanságát és össze kell szednie magát.
A nagy fájdalmak ugyan lesújtanak, de ezek a feltámadás okai. Ami Magyarország jövőjét illeti, ellenálló képessége egyre nagyobb lesz és ezt látva igazságot fognak neki szolgáltatni. Egyébként lenne erre megoldás, amit revíziónak neveznek. Azonban egyetlen magyar politikus, sem mert vele előállni valamilyen rejtélyes oknál fogva. Megpróbálni a békés tárgyalásokat az ügy érdekében.
Forrás: magyartudat.com
Hozzászólások