Máig megválaszolatlan kérdések a Kennedy-gyilkosságról

Hiába az alapos vizsgálat, még mindig sok a rejtély a 60 éve elkövetett merénylet körül.Az egész világot megrázta az 1963. november 22-én elkövetett, John F. Kennedy elnök elleni dallasi merénylet, amit bár alaposan kivizsgáltak, mégis még most, 60 évvel később sincs válasz néhány kérdésre a gyilkossággal kapcsolatban.

Miért kellett meghalnia Kennedynek? – Talán soha nem derül ki az egyértelmű válasz azzal kapcsolatban, hogy miért ölték meg Kennedyt. Elméletek azonban bőven akadtak. Ezek között akad olyan teória, amely szerint a másnapos titkosszolgálat ügynök, George Hickey véletlenül lőtte fejbe az elnököt, amikor a merénylő második lövésére akart reagálni.

Emellett voltak, akik szerint Fidel Castrónak, Nyikita Hrucsov szovjet pártfőtitkárnak, a maffiának vagy akár a CIA-nak állhatott érdekében megölni Kennedyt, ám ezek az összeesküvés-elméletek sem nyertek bizonyítást az évek során.

Mi volt Lee Harvey Oswald indítéka? – A mai napig rejtély, hogy Oswald miért követte el a merényletet. Ezt már csak azért sem tisztázott, mert két nappal a gyilkosság után Jack Ruby klubtulaj, az elhunyt elnök állítólag híve, hasba lőtte a merénylőt, aki meghalt.

Ami biztos, hogy a hivatalos álláspont szerint három lövés dördült el 1963. november 22-én. A merénylő a helyi tankönyvlerakat amerikai felosztás szerint a hatodik, magyar mérce szerint az ötödik emeletről lőtt. A tettes, a 24 éves Lee Harvey Oswald, magányos merénylő volt, ugyanis semmiféle csoporthoz nem tartozott.

A jelentéshez kapcsolódó 26 kötetes, 16 000 oldalnyi dokumentációt 75 évre titkosítottak.

Miért lőtték le Oswaldot nem sokkal a merénylet után? – A hivatalos jelentés szerint Jack Ruby Kennedy rajongója volt, ezért hirtelen felindulásból lőtte hasba Oswaldot, méghozzá ezzel a felkiáltás: „Megölted az elnökömet, te patkány!”

A Warren-jelentés szerint rendőri mulasztás történt, egyes teóriák szerint pedig lehet, hogy Ruby és Oswald ismerték egymást, mert néhány szemtanú szerint a merénylő arcán felismerés látszott, amikor a klubtulaj fegyvert rántott.

Ráadásul sok a látszólagos véletlen is, ám végül csak úgy alakult, hogy volt lehetősége megölni Kennedy gyilkosát. Bár ezért sokan hősnek titulálták, mégis Oswald megölésével megakadályozta azt, hogy a hatóság tisztázza, hogy Oswald miért követte el a merényletet.

Ami a leggyanúsabb az ügyben, hogy Ruby szabályosan könyörgött a Warren-bizottságnak, hogy hallgassák ki, valamint vigyék Washingtonba, mert Dallasban nincs biztonságban. Végül Rubyt nem szállították át, 1967-ben tüdőembóliában halt meg a Parkland Memorial kórházban, tehát ott, ahol korábban Kennedy és Oswald.

A „mágikus golyó”, avagy volt-e második merénylő? – 2023-ban, a 88 éves titkosszolgálati ügynök, Paul Landis azt állította, hogy ő találta meg a limuzinban, Kennedy mellett a merénylet kapcsán gyakran emlegetett „mágikus golyót”, amit a hordágyra tett.

Ezzel a gond csak az, hogy eddig évtizedekig úgy tudtuk, hogy a golyó Connally kormányzó hordágyán hevert, ugyanis a második lövés úgy sebesítette meg, hogy Kennedy nyakán behatolva, a torkán kilépve belefúrrodott Connally testébe, a csuklóján, majd a combjában állt meg, ahonnan kiesett.

A hivatalos jelentés szerint a két politikus nem egy vonalban ült, ezért elég különösnek tűnik a kacskaringós röppálya. Landis sokat támadott nyilatkozata azonban újra felvetette a kérdést, hogy vajon tényleg ugyanaz a golyó sebesítette meg Kennedyt és Connallyt, valamint valóban magányos merénylő volt Oswald?

Hogyan tudta beazonosítani a meggyilkolt rendőr Oswaldot? – A Warren-jelentés nem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy hova akart elmenekülni Oswald a merénylet után, ahogy az sem tisztázott kérdés, hogy menekülés közben miért ölte meg az őt megállító J.D. Tippit járőrt.

A bizottság által megállapított időpont is problémás, ugyanis a gyilkosságról szóló rendőrségi rádiójelentés időpontja ellentmond annak. Az is furcsa, hogy a Warren-bizottság miért nem hallgatta ki Frank Wrightot, aki először ért oda a tett helyszínére.

A legnagyobb kérdés az, hogy miért lett gyanús Oswald Tippnek? A merénylet szemtanúinak beszámolójából alapján a rendőrség 12:45-kor, 12:48-kor és 12:55-kor adott le egy igencsak általános személyleírást: „Ismeretlen fehér férfi, 30 év körüli, 75 kilós, sovány testalkat.”

Nem kizárt, hogy volt valami furcsa Oswald viselkedésében, ami gyanút keltett, ugyanis pusztán a leírás alapján Tippit nem azonosíthatta be a merénylőt.

Először miért azonosították tévesen a gyilkos fegyvert? – Bár az elemzések alapján egyértelmű bizonyítéknak tűnik a tankönyvlerakat ötödik emeletén talált gyilkos fegyver, mégis ezzel kapcsolatban is akad néhány ellentmondás.

A hivatalos nyomozás arra jutott, hogy Oswald 1963 márciusában, álnéven vásárolt egy 38-as modellű 6,5x52mm-es Mannlicher-Carcano távcsöves puskát és egy .38-as kaliberű S&W revolvert, amelyekkel elkövette a gyilkosságokat, sőt, a puskával már áprilisban meg akarta ölni Walker tábornokot.

Csakhogy a tankönyvlerakat ötödik emeletén talált fegyvert először egy 7,65x53mm-es német Mauserként azonosították. Egy nappal később a rendőrség már a Carcanót mutatták be a sajtónak a fegyvert, az pedig már megegyezett azzal a fegyverrel, amellyel korábban lefényképezte Oswaldot a felesége. Ugyanakkor néhány szakértő szerint a Carcano aligha volt alkalmas a merénylet elkövetésére.Miért nem fülelte le az FBI a megfigyelt Oswaldot? – Állítólag az FBI és a CIA többször is félrevezette az elnököt, ráadásul Oswalddal kapcsolatban is hibáztak. Kiderült, hogy a merénylőt legalább azóta megfigyelés alatt tartották, hogy 1962-ben hazament a Szovjetunióba, tehát a két hatóságnak tudnia kellett a férfi lépéseiről, amelyek között bőven akadt gyanúra okot adó.

Hová tűnt Kennedy elnök agya? – Már azt sokan furcsának tartják, hogy nem Dallasban, hanem Washingtonba boncolták fel a meggyilkolt elnököt, akinek temetését a merénylet után három nappal, november 25-én tartották.

A fejlövés miatt Kennedy agyának több, mint a fele hiányzott. A boncolás során az agyat eltávolítottak és konzerválták további vizsgálatok céljából. Egy rozsdamentes acéltartályban került a Nemzeti Levéltárba, ahonnan azonban az agy és az ahhoz kapcsolódó boncolási anyagok eltűntek 1966-ra, és azóta sem sikerült megtalálni azokat.

A Warren-bizottság inkompetens volt vagy szándékosan hallgatott el dolgokat? – A Warren-bizottság több olyan hibát is elkövetett, amely miatt még a saját tagjai is kritizálták a testülettel szemben.

A bizottság 552 tanút hallgatott ki és 3100 bizonyítékot vizsgálták meg, és rengeteg olyan dolgot hagytak figyelmen kívül, ami más megvilágításba helyezhette volna az ügyet. Ugyanakkor ezek a hibák utalhatnak inkompetenciára, ám az összeesküvés-elméletesek szerint szándékos elhallgatásról is lehet szó, hiszen Warrenék nem használtak független nyomozókat, az FBI és a CIA anyagaira támaszkodtak és a boncolás tanulmányozásánál is elég volt nekik a Nyomozóiroda rajzai.

Miért titkosították 75 évre a dokumentumokat? – 75 évre titkosították a Warren-bizottság 26 kötetes dokumentációját a National Archive-ban. Ennek indoklásában az szerepelt, hogy próbálják megvédeni azokat az ártatlan személyeket, akik veszélybe kerülhetnének, ha nyilvános lenne a vizsgálat anyaga.

Ez az indoklás azonban azért nem hihető, mert több, az üggyel kapcsolatba hozható rejtélyes haláleset történt. Részben Oliver Stone 1991-es, Oscar-díjas filmjének, a JFK – A nyitott dossziénak köszönhetően, 1992-ben törvénybe iktatták, hogy 25 éven belül nyilvánossá kell tenni minden olyan anyagot a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban, ami nem okoz károkat az országnak vagy egyéneknek. Ennek eredményeként a Warren-bizottság anyagának 98%-a kutathatóvá vált.

Nemrég Donald Trump és Joe Biden is rendelkezett néhány, korábban visszatartott anyag publikálássáról. Ugyanakkor a titkosítás remek alapot biztosított a spekulációknak az elmúlt hatvan évben, a Kennedy-gyilkosság pedig egy olyan hatalmasra duzzadt történet lett, amit mindenki ismer, de még senki sem ismeri az utolsó fejezetét.

(Forrás: hu.ign.com)