Március 15. - Kelemen Hunor: a romániai magyarságot meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól
Az erdélyi magyarság - nem karddal és lándzsával, de - tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól - hangoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap a sepsiszentgyörgyi március 15-i ünnepségen.
Kifejtette: a szólásszabadság korlátozásával kezdődik minden elnyomás: ezt Petőfiék is tudták, és ezért a cenzúra eltörlésével kezdték forradalmukat. Rámutatott: az elnyomók úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a szabadságból nem kevesebb marad, hanem több lesz, ha másokkal is megosztják.
"Ők azok, akik 25 évvel a kommunista diktatúra bukása után méltó utódai lehetnek a császári és cári stratégáknak: meg akarnak fosztani az anyanyelv használatától, a zászlótól, a himnusztól, nemzeti szimbólumainktól, meg akarnak fosztani az iskoláinktól, meg akarnak fosztani a kultúránktól, és mindattól, ami egy ember, egy közösség, egy nemzet életében a legfontosabb – a nemzeti identitás alapjaitól" - sorolta Kelemen Hunor, hozzátéve: ezért kell folytatnia az erdélyi magyarságnak a 21. században is a szabadságharcot.
Kijelentette: a magyar közösség tiszteletet kér a tiszteletért cserében, azt, hogy maga dönthessen dolgairól. Az autonómia ezt teszi lehetővé - tette hozzá.
Az RMDSZ elnökének felszólalását a tízezres nagyságrendű ünneplő közönségből többen hangos füttyel és pfújolással fogadták, és beszéde végét is bekiabálásokkal zavarták meg.
A székelyföldi megemlékezésen felszólalt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki rámutatott: mind a magyar, mind a román alaptörvény gondoskodik kitér az országban élő kisebbségek és a határon túli nemzetrészek védelmére.
Természetes elvárás, hogy ezeket az előírásokat az európai országok közössége elfogadja és tiszteletben tartsa - tette hozzá.
Felidézte: 167 éve vált általánossá a piros-fehér-zöld lobogó. Ez a jelkép - mint mondta - ma is erőt ad a magyarság megmaradásához. Soltész Miklós köszönetet mondott a székelységnek, amiért a trikolór által jelképezett bátorságot, hűséget és reményt tovább éltetik a Kárpát-medence ezen térségében.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arra a figyelmeztette a román államot, hogy felelősséggel tartozik a területén élő nemzeti közösségekért, és felszólította Bukarestet, hogy ne tekintse mostohagyereknek az erdélyi magyarokat, hanem figyeljen rájuk, tegye lehetővé, hogy egyszerre legyenek jó magyarok és jó román állampolgárok.
Antal Árpád kijelentette: a székelyek nem szakadárok és nem terroristák és a nagyhatalmaknak nem azoknak a kisebbségeknek a követeléseit kellene elismerniük, akik erőszakhoz folyamodnak, hanem a jogaikért demokratikus eszközökkel küzdő közösségeket kellene bátorítaniuk.
A hagyományőrző huszárok felvonulásával, szavalatokkal, néptáncokkal és forradalmi dalokkal színezett nagyszabású sepsiszentgyörgyi ünnepségen Székelykeve - a Vajdaságba telepített bukovinai székelyek legdélebbi településének - küldöttsége is részt vett, és meleg fogadtatásban részesült.
MTI
Kifejtette: a szólásszabadság korlátozásával kezdődik minden elnyomás: ezt Petőfiék is tudták, és ezért a cenzúra eltörlésével kezdték forradalmukat. Rámutatott: az elnyomók úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a szabadságból nem kevesebb marad, hanem több lesz, ha másokkal is megosztják.
"Ők azok, akik 25 évvel a kommunista diktatúra bukása után méltó utódai lehetnek a császári és cári stratégáknak: meg akarnak fosztani az anyanyelv használatától, a zászlótól, a himnusztól, nemzeti szimbólumainktól, meg akarnak fosztani az iskoláinktól, meg akarnak fosztani a kultúránktól, és mindattól, ami egy ember, egy közösség, egy nemzet életében a legfontosabb – a nemzeti identitás alapjaitól" - sorolta Kelemen Hunor, hozzátéve: ezért kell folytatnia az erdélyi magyarságnak a 21. században is a szabadságharcot.
Kijelentette: a magyar közösség tiszteletet kér a tiszteletért cserében, azt, hogy maga dönthessen dolgairól. Az autonómia ezt teszi lehetővé - tette hozzá.
Az RMDSZ elnökének felszólalását a tízezres nagyságrendű ünneplő közönségből többen hangos füttyel és pfújolással fogadták, és beszéde végét is bekiabálásokkal zavarták meg.
A székelyföldi megemlékezésen felszólalt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki rámutatott: mind a magyar, mind a román alaptörvény gondoskodik kitér az országban élő kisebbségek és a határon túli nemzetrészek védelmére.
Természetes elvárás, hogy ezeket az előírásokat az európai országok közössége elfogadja és tiszteletben tartsa - tette hozzá.
Felidézte: 167 éve vált általánossá a piros-fehér-zöld lobogó. Ez a jelkép - mint mondta - ma is erőt ad a magyarság megmaradásához. Soltész Miklós köszönetet mondott a székelységnek, amiért a trikolór által jelképezett bátorságot, hűséget és reményt tovább éltetik a Kárpát-medence ezen térségében.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arra a figyelmeztette a román államot, hogy felelősséggel tartozik a területén élő nemzeti közösségekért, és felszólította Bukarestet, hogy ne tekintse mostohagyereknek az erdélyi magyarokat, hanem figyeljen rájuk, tegye lehetővé, hogy egyszerre legyenek jó magyarok és jó román állampolgárok.
Antal Árpád kijelentette: a székelyek nem szakadárok és nem terroristák és a nagyhatalmaknak nem azoknak a kisebbségeknek a követeléseit kellene elismerniük, akik erőszakhoz folyamodnak, hanem a jogaikért demokratikus eszközökkel küzdő közösségeket kellene bátorítaniuk.
A hagyományőrző huszárok felvonulásával, szavalatokkal, néptáncokkal és forradalmi dalokkal színezett nagyszabású sepsiszentgyörgyi ünnepségen Székelykeve - a Vajdaságba telepített bukovinai székelyek legdélebbi településének - küldöttsége is részt vett, és meleg fogadtatásban részesült.
MTI
Hozzászólások