Megemlékeztek Londonban a brit háborús halottakról
A Remembrance Sunday, vagyis az emlékezés vasárnapja a csaknem egy évszázadra visszanyúló hagyomány alapján mindig az I. világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-éhez legközelebbi vasárnapon esedékes.
Az 1919 óta évente megrendezett központi emlékünnepség helyszíne ezúttal is a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph volt.
A parlament híres toronyórája, a Big Ben 11 órát jelző harangjátéka után a felsorakozott tömeg kétperces néma főhajtással tisztelgett a halottak emléke előtt. A kétperces csend kezdetét és végét a brit hadsereg egy első világháborús ágyújának lövései jelezték.
Ezután helyezte el koszorúját a 90 esztendős II.
Először vett részt és koszorúzott a rendezvényen miniszterelnökként Theresa May, aki a nyáron váltotta a kormányfői tisztségben David Cameront. Cameron a brit EU-tagságról tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás után lemondott. Az idei londoni megemlékezés több szempontból is különleges jelentőséggel bírt.
Az idén volt az I. világháború egyik legvéresebb hadműveletének, a somme-i csatának a századik évfordulója, és 25 éve kezdődött az első Öböl-háború.
A somme-i csata első napján 20 ezer brit katona esett el, 40 ezer megsérült vagy eltűnt. A vasárnapi megemlékező ceremónia után a brit fegyveres erők több mint tízezer veteránja tartott felvonulást a Whitehallon, a londoni kormányzati negyed központjában, valamennyien stilizált pipaccsal az öltözetükön.
A pipacs a fő jelképe Nagy-Britanniában a háborús halottak emléke előtti tisztelgésnek, egy kanadai katonaorvos, John McCrae rendkívül népszerűvé vált, 1915-ben írt verse nyomán, amely arról szólt, hogy a háború szántotta flamand mezőkön mindig a pipacs virágzik ki először az elesett katonák sírjain.
A novemberi megemlékezések előtti napokban Nagy-Britanniában szinte mindenki feltűzi ruhájára e pipacsot, amelyet veteránok árulnak az utcán. A kis papírvirágokat tetszőleges összegért lehet megvenni; a bevételek a veteránokat segítő jótékonysági szervezetekhez kerülnek.
A Brit Birodalom az I. világháborúban csaknem 9 millió katonát mozgósított; közülük 908 ezer halt meg, több mint kétmillió megsebesült. A hagyományos novemberi megemlékezés azonban már régóta nem csak az I. világháború brit áldozatainak szól; a britek ilyenkor a hadszíntereken akkor és azóta meghalt összes katona emléke előtt tisztelegnek.
A II. világháborúban több mint 400 ezer brit és gyarmati katona vesztette életét, és 1945 óta is 16 ezer brit katona halt meg szolgálatteljesítés közben. Az utóbbi években már egyetlen brit I. világháborús veterán sem vehetett részt a novemberi megemlékezéseken.
Az I. világháború hadszínterein tényleges fegyveres szolgálatot teljesítő utolsó brit veterán, Harry Patch 2009-ben, 111 éves korában halt meg.
MTI
Az 1919 óta évente megrendezett központi emlékünnepség helyszíne ezúttal is a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph volt.
A parlament híres toronyórája, a Big Ben 11 órát jelző harangjátéka után a felsorakozott tömeg kétperces néma főhajtással tisztelgett a halottak emléke előtt. A kétperces csend kezdetét és végét a brit hadsereg egy első világháborús ágyújának lövései jelezték.
Ezután helyezte el koszorúját a 90 esztendős II.
Erzsébet királynő, aki a brit fegyveres erők összes fegyvernemének főparancsnoki tisztségét is betölti. Koszorúzott az uralkodó férje, a 95 éves Fülöp edinburghi herceg is, aki a királyi haditengerészet tengernagyi rangját viseli, és a II. világháborúban aktív haditengerészeti szolgálatot teljesített.
Először vett részt és koszorúzott a rendezvényen miniszterelnökként Theresa May, aki a nyáron váltotta a kormányfői tisztségben David Cameront. Cameron a brit EU-tagságról tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás után lemondott. Az idei londoni megemlékezés több szempontból is különleges jelentőséggel bírt.
Az idén volt az I. világháború egyik legvéresebb hadműveletének, a somme-i csatának a századik évfordulója, és 25 éve kezdődött az első Öböl-háború.
A somme-i csata első napján 20 ezer brit katona esett el, 40 ezer megsérült vagy eltűnt. A vasárnapi megemlékező ceremónia után a brit fegyveres erők több mint tízezer veteránja tartott felvonulást a Whitehallon, a londoni kormányzati negyed központjában, valamennyien stilizált pipaccsal az öltözetükön.
A pipacs a fő jelképe Nagy-Britanniában a háborús halottak emléke előtti tisztelgésnek, egy kanadai katonaorvos, John McCrae rendkívül népszerűvé vált, 1915-ben írt verse nyomán, amely arról szólt, hogy a háború szántotta flamand mezőkön mindig a pipacs virágzik ki először az elesett katonák sírjain.
A novemberi megemlékezések előtti napokban Nagy-Britanniában szinte mindenki feltűzi ruhájára e pipacsot, amelyet veteránok árulnak az utcán. A kis papírvirágokat tetszőleges összegért lehet megvenni; a bevételek a veteránokat segítő jótékonysági szervezetekhez kerülnek.
A Brit Birodalom az I. világháborúban csaknem 9 millió katonát mozgósított; közülük 908 ezer halt meg, több mint kétmillió megsebesült. A hagyományos novemberi megemlékezés azonban már régóta nem csak az I. világháború brit áldozatainak szól; a britek ilyenkor a hadszíntereken akkor és azóta meghalt összes katona emléke előtt tisztelegnek.
A II. világháborúban több mint 400 ezer brit és gyarmati katona vesztette életét, és 1945 óta is 16 ezer brit katona halt meg szolgálatteljesítés közben. Az utóbbi években már egyetlen brit I. világháborús veterán sem vehetett részt a novemberi megemlékezéseken.
Az I. világháború hadszínterein tényleges fegyveres szolgálatot teljesítő utolsó brit veterán, Harry Patch 2009-ben, 111 éves korában halt meg.
MTI
Hozzászólások