Megerősödött a német AfD a chemnitzi tüntetések nyomán
Erősödött az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű német ellenzéki párt választói támogatottsága, amióta esetenként erőszakba forduló tüntetéseket tartanak Chemnitzben egy emberölés miatt, amellyel egy szíriai és egy iraki férfit gyanúsítanak, egy kedden ismertetett felmérés szerint megelőzte a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) és előlépett Németország második számú politikai erejévé.
A Bild című lapban ismertetett közvélemény-kutatás szerint az AfD-re 17 százalék szavazna, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Ez 0,5 százalékpontos növekedés az egy héttel korábbihoz képest. Az SPD 0,5 százalékponttal gyengülve 16 százalékon áll.
Támogatottsága azóta csaknem megszakítás nélkül emelkedik, és alig két hónapon belül másodszor előzte meg a szociáldemokratákat; július első felében 17,5 százalékon állt, az SPD pedig 16 százalékon.
Az Insa közvélemény-kutató intézet mérése szerint Németország vezető politikai ereje továbbra is a szociáldemokratákkal kormányzó CDU/CSU. Az Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter vezette pártszövetség 28,5 százalékon áll, az egy héttel korábbihoz képest 0,5 százalékponttal erősödött, de a nyár elején, júniusban mért 32 százalékhoz képest jelentősen gyengült.
A Bundestag ellenzéki oldalán az AfD mellett a Zöldek is erősödnek, 13,5 százalékon állnak, szemben a nyár elején regisztrált 11 százalékkal. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága nem változott számottevően, 10 százalékos, illetve 9,5 százalékos. A többi friss közvélemény-kutatásból is kitűnik, hogy az AfD erősödött, amióta az egykori NDK területén fekvő Chemnitzben augusztus végén tüntetések kezdődtek egy késelés miatt, amelynek áldozata egy német állampolgár, feltételezett elkövetői pedig menedékkérőként érkeztek Németországba.
A szövetségi kormány menekültpolitikájának és bevándorlási politikájának erőteljes bírálatára összpontosító párt választói támogatottsága az infratest-dimap kutatóintézet mérése szerint 16 százalékról 17 százalékra, a Forsa intézet adatai alapján 14 százalékról 16 százalékra emelkedett. Azonban a trend a következő hónapokban megfordulhat - mondta a Bildnek Hajo Funke politológus, a németországi szélsőjobboldali szerveződések kutatója.
Kiemelte, hogy az AfD az ország keleti részén, a volt NDK területén egy "szélsőjobboldali népfront" része lett, "összeállt uszítókkal, rasszistákkal és erőszakoskodókkal, ami új fejlemény" a 2013-ban alapított párt történetében. A szélsőjobboldali erők, az AfD és követői felbátorodtak azon, hogy a jogállam erőtlennek bizonyult a chemnitzi gyilkosság után. Ez lendületet adhat a pártnak, a keleti tartományokban tovább erősödhet a támogatottsága, de középtávon árthat az összefogás a szélsőjobbal, mert "így most már világos, hogy az AfD a jogállam ellen uszítók pártja, ami elrettenti majd a konzervatív szavazókat" - mondta Hajo Funke.
Ez a taszító hatás akár már az októberi bajorországi tartományi választáson is megmutatkozhat - tette hozzá.
(Forrás: MTI)
A Bild című lapban ismertetett közvélemény-kutatás szerint az AfD-re 17 százalék szavazna, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Ez 0,5 százalékpontos növekedés az egy héttel korábbihoz képest. Az SPD 0,5 százalékponttal gyengülve 16 százalékon áll.
A jobboldali német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU) szövetségétől jobbra álló AfD a tavalyi Bundestag-választáson a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg.
Az Insa közvélemény-kutató intézet mérése szerint Németország vezető politikai ereje továbbra is a szociáldemokratákkal kormányzó CDU/CSU. Az Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter vezette pártszövetség 28,5 százalékon áll, az egy héttel korábbihoz képest 0,5 százalékponttal erősödött, de a nyár elején, júniusban mért 32 százalékhoz képest jelentősen gyengült.
A Bundestag ellenzéki oldalán az AfD mellett a Zöldek is erősödnek, 13,5 százalékon állnak, szemben a nyár elején regisztrált 11 százalékkal. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága nem változott számottevően, 10 százalékos, illetve 9,5 százalékos. A többi friss közvélemény-kutatásból is kitűnik, hogy az AfD erősödött, amióta az egykori NDK területén fekvő Chemnitzben augusztus végén tüntetések kezdődtek egy késelés miatt, amelynek áldozata egy német állampolgár, feltételezett elkövetői pedig menedékkérőként érkeztek Németországba.
A szövetségi kormány menekültpolitikájának és bevándorlási politikájának erőteljes bírálatára összpontosító párt választói támogatottsága az infratest-dimap kutatóintézet mérése szerint 16 százalékról 17 százalékra, a Forsa intézet adatai alapján 14 százalékról 16 százalékra emelkedett. Azonban a trend a következő hónapokban megfordulhat - mondta a Bildnek Hajo Funke politológus, a németországi szélsőjobboldali szerveződések kutatója.
Kiemelte, hogy az AfD az ország keleti részén, a volt NDK területén egy "szélsőjobboldali népfront" része lett, "összeállt uszítókkal, rasszistákkal és erőszakoskodókkal, ami új fejlemény" a 2013-ban alapított párt történetében. A szélsőjobboldali erők, az AfD és követői felbátorodtak azon, hogy a jogállam erőtlennek bizonyult a chemnitzi gyilkosság után. Ez lendületet adhat a pártnak, a keleti tartományokban tovább erősödhet a támogatottsága, de középtávon árthat az összefogás a szélsőjobbal, mert "így most már világos, hogy az AfD a jogállam ellen uszítók pártja, ami elrettenti majd a konzervatív szavazókat" - mondta Hajo Funke.
Ez a taszító hatás akár már az októberi bajorországi tartományi választáson is megmutatkozhat - tette hozzá.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások