Meghalt Görgey Gábor író, volt kulturális miniszter
Életének 93. évében, hétfőn elhunyt Görgey Gábor Kossuth-díjas író, költő, színműíró, műfordító, egykori kulturális miniszter, a Magyar Televízió korábbi művészeti vezetője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és az Európai Akadémia tagja - tudatta az MTA hétfőn az MTI-vel.
Mint a közleményben olvasható, Görgey Gábor hosszan tartó betegség után hunyt el. Búcsúztatásáról később intézkednek. Görgey Gábor 1929. november 22-én született Budapesten. Diákkorától jelentek meg versei a Vigilia című folyóiratban. 1948-49-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán német-angol szakon tanult, majd politikai okból eltávolították. 1950-ben a Nemzeti Színházban statisztált és epizódszerepeket játszott.
1951-ben származása miatt kitelepítették, 1952-ben elvitték munkaszolgálatra, 1954-ben térhetett vissza Budapestre.
1955-ig hivatalsegédként dolgozott, 1956-ban üzemi színjátszó-csoportokat vezetett. 1959-től 1994-ig a Magyar Nemzet munkatársa, 1961 és 1969 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja, 1982-től 1988-ig a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője volt. 1992 és 1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagja. 1994-től 1997-ig a Magyar Televízió művészeti vezetője. 1994-ben megválasztották a Magyar PEN Club alelnökének. 2001-től 2010-ig a Magyar PEN elnöke. 2000-től a Bibó István Közéleti Társaság alapító tagja és alelnöke. 2002-2003-ban a nemzeti kulturális örökség minisztere volt. 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadója volt.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-től a European Academy of Sciences and Arts tagja volt. Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg, 1956-ban, a következő 1963-ban, Délkör címmel. Első bemutatója Kaposvárott volt(Rokokó háború, 1967), ezt a nagysikerű Komámasszony, hol a stukker? (1969) című dráma budapesti bemutatója követte, amit világszerte számos színházban adtak elő.
Az elsők között élt az abszurd dráma (Fejek Ferdinándnak, 1982) eszközeivel. Műfordításainak válogatása Vadászszerencse címmel jelent meg (1974), többek között Chaucer, Shelley, Hölderlin, Brecht, Nelly Sachs verseit ültette át magyarra. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyben kitelepítés témáját dolgozta fel.
Az Adria szirénje című regényéért 2000-ben megkapta az Év Könyve-díjat. Munkásságát 1980-ban József Attila-díjjal, 1995-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetéssel ismerték el. 2005-ben MÚOSZ Aranytoll díjat, 2006-ban Kossuth-díjat kapott jelentős irodalmi munkásságáért. Szintén 2006-ban a német Kogge nevű írószövetség tiszteletbeli gyűrűjét is megkapta. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést vehette át sokoldalú irodalmi életműve elismeréseként. 2014-ben Szép Ernő-díjjal tüntették ki életművéért. 2017-ben Radnóti-díjat, 2018-ban Prima Primissima Díjat kapott - olvasható a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia méltatásában.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások