Megkezdődött a megismételt elsőfokú eljárás a Fővárosi Törvényszéken
Megkezdődött a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt Budaházy György és társainak megismételt elsőfokú eljárása a Fővárosi Törvényszéken pénteken.
A bíróság az első tárgyaláson nem tudta megkezdeni a vádirat, az elsőfokú, valamint a hatályon kívül helyező másodfokú ítélet ismertetését, mert a harmadrendű vádlott a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, ez pedig a tárgyalás megtartásának akadálya.
Hozzátette: az elsőfokú tárgyalás egyik, a vádlottaknak digitálisan kiadott tárgyalási jegyzőkönyvének szerzője a fájladatok szerint az ügyész volt, nem pedig a bíró. Emiatt feljelentést is tettek, a nyomozás folyamatban van.
Az ügyész a tárgyaláson jelezte: nem érzi magát elfogultnak. A per november 6-án folytatódik a vádirat és a két ítélet ismertetésével, valamint a vádlottak meghallgatásával és korábban tett vallomásaik ismertetésével. A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori szocialista-szabad demokrata-kormány politikáját. A szervezet célja az is volt, hogy félelmet keltsen a lakosság egyes csoportjaiban, például Molotov-koktélos támadásokat követtek el a kormányzó pártok, illetve kormánypárti politikusok ingatlanai ellen. A vádlottak javarészt tagadták bűnösségüket.
A Fővárosi Törvényszék 2016 nyarán első fokon, nem jogerősen tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki addigra már több évet töltött előzetes letartóztatásban. A tizenhét vádlott közül tizenötöt terrorcselekmény miatt 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak.
Az ügyet fellebbezések nyomán másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla idén áprilisban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította a törvényszéket. A táblabíróság szerint az ítélet megalapozatlan, súlyos ellentmondásokat tartalmaz, és az elsőfokú bíróság nem teljesítette indoklási kötelezettségét.
Elmaradt számos bizonyíték mérlegelése, vádlotti észrevételek értékelése, bizonyos esetekben nem voltak adatok Budaházy György felbujtói magatartására, esetenként még tényállást sem állapított meg az elsőfokú bíróság. Az ítélőtábla szerint első fokon esetenként törvényellenesen zárták ki a tárgyalásról a nyilvánosságot, sérültek a védelem jogai, amikor egy tárgyalási jegyzőkönyvhöz csak egy-két év elteltével juthattak hozzá az érintettek.
A tábla a megismételt eljárásban előírta az elsőfokú bíróságnak az eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett egyes bizonyítékok értékelését, tanúk újbóli meghallgatását, de leszögezte azt is: csak a legszükségesebb körben kell megismételni az eljárást. Az ítélőtábla egyúttal minden vádlott kényszerintézkedését megszüntette.
A büntetőeljárásról szóló, július 1-jén hatályba lépett új törvény rendelkezései értelmében az ügyet - bírói tanács helyett - a törvényszék egy büntetőbírája "egyesbíróként" tárgyalja.
(Forrás: MTI)
A bíróság az első tárgyaláson nem tudta megkezdeni a vádirat, az elsőfokú, valamint a hatályon kívül helyező másodfokú ítélet ismertetését, mert a harmadrendű vádlott a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, ez pedig a tárgyalás megtartásának akadálya.
A tárgyaláson a bíróság ismertette a tárgyalássorozat tervezett menetrendjét. Budaházy György elsőrendű vádlott indítványozta az ügyben eljáró ügyész kizárását, és ehhez valamennyi vádlott-társa csatlakozott. Budaházy György a tárgyalás után újságíróknak elmondta, kifogásolja, hogy az ügyben az a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozott, amely most a vádat is képviseli, és amely véleményük szerint felelős a nyomozás során elkövetett jogsértésekért.
Az ügyész a tárgyaláson jelezte: nem érzi magát elfogultnak. A per november 6-án folytatódik a vádirat és a két ítélet ismertetésével, valamint a vádlottak meghallgatásával és korábban tett vallomásaik ismertetésével. A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori szocialista-szabad demokrata-kormány politikáját. A szervezet célja az is volt, hogy félelmet keltsen a lakosság egyes csoportjaiban, például Molotov-koktélos támadásokat követtek el a kormányzó pártok, illetve kormánypárti politikusok ingatlanai ellen. A vádlottak javarészt tagadták bűnösségüket.
A Fővárosi Törvényszék 2016 nyarán első fokon, nem jogerősen tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki addigra már több évet töltött előzetes letartóztatásban. A tizenhét vádlott közül tizenötöt terrorcselekmény miatt 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak.
Az ügyet fellebbezések nyomán másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla idén áprilisban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította a törvényszéket. A táblabíróság szerint az ítélet megalapozatlan, súlyos ellentmondásokat tartalmaz, és az elsőfokú bíróság nem teljesítette indoklási kötelezettségét.
Elmaradt számos bizonyíték mérlegelése, vádlotti észrevételek értékelése, bizonyos esetekben nem voltak adatok Budaházy György felbujtói magatartására, esetenként még tényállást sem állapított meg az elsőfokú bíróság. Az ítélőtábla szerint első fokon esetenként törvényellenesen zárták ki a tárgyalásról a nyilvánosságot, sérültek a védelem jogai, amikor egy tárgyalási jegyzőkönyvhöz csak egy-két év elteltével juthattak hozzá az érintettek.
A tábla a megismételt eljárásban előírta az elsőfokú bíróságnak az eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett egyes bizonyítékok értékelését, tanúk újbóli meghallgatását, de leszögezte azt is: csak a legszükségesebb körben kell megismételni az eljárást. Az ítélőtábla egyúttal minden vádlott kényszerintézkedését megszüntette.
A büntetőeljárásról szóló, július 1-jén hatályba lépett új törvény rendelkezései értelmében az ügyet - bírói tanács helyett - a törvényszék egy büntetőbírája "egyesbíróként" tárgyalja.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások