Megkezdődött a rendkívüli kormányfői találkozó a migrációs válságról
Rendkívüli visegrádi kormányfői találkozó kezdődött hétfőn délután Prágában, a tanácskozás fő témája a migrációs válság.
Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő mellett a találkozóra meghívást kapott Gjorge Ivanov macedón államfő és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is.
A macedón és a bolgár vezetők meghívása Sobotka szerint a V4-ek szolidaritásának kifejezése a balkáni régió országaival.
"Amennyiben Törökország és Görögország nem tudnak megbirkózni a menekülthullámmal, lehetőség mutatkozik az illegális gazdasági migráció megállítására Macedónia és Bulgária határán" - mondta Sobotka újságíróknak a találkozó előtt.
A tanácskozás célja ezért jelzést küldeni a Nyugat-Balkán országainak, hogy számíthatnak a V4-ek segítségére - jelentette ki a miniszterelnök, emlékeztetve, hogy a visegrádiak már most is rendőrökkel segítik a macedón határőrizetet.
"Ezek az országok a válságban nem maradhatnak magukra, de az egész EU-nak segítséget kell nyújtania nekik" - jegyezte meg a cseh kormányfő. A V4-ek ezért a prágai találkozón szeretnék konkrétan is hallani, milyen segítségre lenne a macedónoknak és a bolgároknak szükségük a migrációs válság kapcsán. A visegrádiak már most rendőrökkel és anyagiakkal segítik a macedón határőrizetet.
Bohuslav Sobotka korábban közölte, amennyiben a februári EU-csúcsig nem fog működni a török-görög határ védelme, a visegrádi országok B-tervvel állnak elő, amely megerősítené Macedónia és Bulgária határainak védelmét. Az EU-vezetők csúcstalálkozójára a V4-ek kormányfői találkozója után három nappal kerül sor.
A cseh miniszterelnök ugyanakkor leszögezte, hogy a visegrádi csoport a migrációs válsággal összefüggésben intenzív kommunikációt folytat Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával és Görögországgal is.
A prágai kormányfői találkozó előtt kiszivárgott: Németországot állítólag nyugtalanítja, hogy mi a célja a négy visegrádi ország, valamint Macedónia és Bulgária vezetői hétfői tárgyalásainak.
A prágai német nagykövet ezért azzal a kérdéssel fordult Tomás Prouza európai ügyekért felelős cseh államtitkárhoz, hogy pontosítsa a hétfői csúcstalálkozó céljait és tartalmát.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton közölte, hogy Németország a prágai csúcstalálkozóval kapcsolatban tiltakozott a szlovák külügyminisztériumban. Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter hétfőn Brüsszelben az EU-külügyminiszterek tanácskozása előtt cseh újságíróknak azt mondta, hogy nem lát ebben különösebb problémát.
Szerinte alaptalan az a német aggodalom, hogy a V4-ek a B-terv felvetésével valami módon kizárnák Görögországot a schengeni övezetből. "Csehországnak nem érdeke olyan politikát folytatni, amely bárkit is kizárna az együttműködésből. Meggyőződésem, hogy nem lesz nehéz erről Berlint is meggyőzni" - mondta a cseh diplomácia vezetője.
A prágai V4-csúcstalálkozó másik fontos témája az unió és Nagy-Britannia kapcsolatainak átértékeléséről szóló javaslat lesz, amelyet Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke hozott nyilvánosságra.
A javaslatban a "vészféknek" nevezett szigorítások szerint négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét.
Az európai ügyekért felelős cseh államtitkár közölte: Csehország számára a szociális juttatások vészfék-mechanizmusa elfogadható megoldása annak a brit követelésnek, hogy London korlátozhassa az EU-tagországokból érkező bevándorlók szociális támogatását.
Fontosnak minősítette azt az elképzelést is, amely az euróövezeten kívüli országoknak is lehetővé tenné, hogy beleszóljanak a döntésbe. Úgy tűnik, hogy a nyilvánosságra hozott cseh álláspont a V4-ek közös álláspontjának lényegét is tükrözi.
A V4-es prágai csúcstalálkozó eredményéről a brit EU-viszony átalakítása ügyében kedden Sobotka tájékoztatja Donald Tuskot is, aki egynapos munkalátogatást tesz a cseh fővárosban.
Csütörtökön azután a visegrádi országok külügyminiszterei is összeülnek Prágában, hogy megvitassák a migránsválságot és a brit követeléseket. Magyarországot a tanácskozáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni.
Miután február 15-én lesz 25 éve, hogy megszületett a visegrádi együttműködés, a kormányfők és a külügyminiszterek is foglalkozni fognak az évforduló témájával.
A V4-ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be, így a közös tanácskozásokat Prága kezdeményezi.
MTI
Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő mellett a találkozóra meghívást kapott Gjorge Ivanov macedón államfő és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is.
A macedón és a bolgár vezetők meghívása Sobotka szerint a V4-ek szolidaritásának kifejezése a balkáni régió országaival.
"Amennyiben Törökország és Görögország nem tudnak megbirkózni a menekülthullámmal, lehetőség mutatkozik az illegális gazdasági migráció megállítására Macedónia és Bulgária határán" - mondta Sobotka újságíróknak a találkozó előtt.
A tanácskozás célja ezért jelzést küldeni a Nyugat-Balkán országainak, hogy számíthatnak a V4-ek segítségére - jelentette ki a miniszterelnök, emlékeztetve, hogy a visegrádiak már most is rendőrökkel segítik a macedón határőrizetet.
"Ezek az országok a válságban nem maradhatnak magukra, de az egész EU-nak segítséget kell nyújtania nekik" - jegyezte meg a cseh kormányfő. A V4-ek ezért a prágai találkozón szeretnék konkrétan is hallani, milyen segítségre lenne a macedónoknak és a bolgároknak szükségük a migrációs válság kapcsán. A visegrádiak már most rendőrökkel és anyagiakkal segítik a macedón határőrizetet.
Bohuslav Sobotka korábban közölte, amennyiben a februári EU-csúcsig nem fog működni a török-görög határ védelme, a visegrádi országok B-tervvel állnak elő, amely megerősítené Macedónia és Bulgária határainak védelmét. Az EU-vezetők csúcstalálkozójára a V4-ek kormányfői találkozója után három nappal kerül sor.
A cseh miniszterelnök ugyanakkor leszögezte, hogy a visegrádi csoport a migrációs válsággal összefüggésben intenzív kommunikációt folytat Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával és Görögországgal is.
A prágai kormányfői találkozó előtt kiszivárgott: Németországot állítólag nyugtalanítja, hogy mi a célja a négy visegrádi ország, valamint Macedónia és Bulgária vezetői hétfői tárgyalásainak.
A prágai német nagykövet ezért azzal a kérdéssel fordult Tomás Prouza európai ügyekért felelős cseh államtitkárhoz, hogy pontosítsa a hétfői csúcstalálkozó céljait és tartalmát.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton közölte, hogy Németország a prágai csúcstalálkozóval kapcsolatban tiltakozott a szlovák külügyminisztériumban. Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter hétfőn Brüsszelben az EU-külügyminiszterek tanácskozása előtt cseh újságíróknak azt mondta, hogy nem lát ebben különösebb problémát.
Szerinte alaptalan az a német aggodalom, hogy a V4-ek a B-terv felvetésével valami módon kizárnák Görögországot a schengeni övezetből. "Csehországnak nem érdeke olyan politikát folytatni, amely bárkit is kizárna az együttműködésből. Meggyőződésem, hogy nem lesz nehéz erről Berlint is meggyőzni" - mondta a cseh diplomácia vezetője.
A prágai V4-csúcstalálkozó másik fontos témája az unió és Nagy-Britannia kapcsolatainak átértékeléséről szóló javaslat lesz, amelyet Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke hozott nyilvánosságra.
A javaslatban a "vészféknek" nevezett szigorítások szerint négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét.
Az európai ügyekért felelős cseh államtitkár közölte: Csehország számára a szociális juttatások vészfék-mechanizmusa elfogadható megoldása annak a brit követelésnek, hogy London korlátozhassa az EU-tagországokból érkező bevándorlók szociális támogatását.
Fontosnak minősítette azt az elképzelést is, amely az euróövezeten kívüli országoknak is lehetővé tenné, hogy beleszóljanak a döntésbe. Úgy tűnik, hogy a nyilvánosságra hozott cseh álláspont a V4-ek közös álláspontjának lényegét is tükrözi.
A V4-es prágai csúcstalálkozó eredményéről a brit EU-viszony átalakítása ügyében kedden Sobotka tájékoztatja Donald Tuskot is, aki egynapos munkalátogatást tesz a cseh fővárosban.
Csütörtökön azután a visegrádi országok külügyminiszterei is összeülnek Prágában, hogy megvitassák a migránsválságot és a brit követeléseket. Magyarországot a tanácskozáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni.
Miután február 15-én lesz 25 éve, hogy megszületett a visegrádi együttműködés, a kormányfők és a külügyminiszterek is foglalkozni fognak az évforduló témájával.
A V4-ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be, így a közös tanácskozásokat Prága kezdeményezi.
MTI
Hozzászólások