Mesealak vagy létező személy volt a furulyás patkányfogó?

A mai napig jól megél a városi legendából Hameln.Amikor beszökik a házba egy rágcsáló, ami kikerüli a csapdákat, nem eszi meg a mérget, nem hat rá az egérriasztó, akkor eszünkbe juthat a furulyás patkányfogó, aki a német legenda szerint, furulyázással vette rá a patkányokat, hogy kövessék.

De vajon mi lehet a furulyás patkányfogó teljes története? Tényleg gyerekeket ölt? Egyáltalán létező személy volt, vagy csak egy jól kitalálta mesealak?

A német folklór szerint 1284-ben Hamelnben elszaporodtak a patkányok, akiket semmivel sem tudtak kiirtani a helyiek. A kétségbeesett polgármester úgy döntött, hogy közhírré teszi, hogy jutalmat ad annak, aki végre megoldja a problémát.

A felhívásra jelentkezett egy színes köpönyeges férfi, aki kijelentette, hogy ő tudja, hogy mit kell tenni a patkányok ellen. Az idegen és a polgármester megegyezett az árban, majd a férfi munkához látott.

A helyiek azonban értetlenül álltak az előtt, hogy a patkányirtó nem mérget vagy csapdákat hozott magával, hanem csak egy furulyát. A döbbenet akkor lett csak igazán nagy, amikor a férfi játszani kezdett a hangszeren, mire a patkányok tömegével sorakoztak fel mögötte.

A zenész lassan furulyázott és elsétált a Weser folyóhoz, ahol az őt követő patkányok bemasíroztak a vízbe és megfulladtak. A furcsa, de hatékony rágcsálóirtásért várt fizetség azonban elmaradt, mert a városvezetés úgy döntött, hogy egy petákot sem ad az ismeretlennek.

A csalódott furulyás patkányfogó másnap visszatért a városba, hogy újra zenéljen, ám most nem patkányok, hanem a helyi gyerekek követték. Hameln összes kiskorúja tömött sorokban menetelt a zenész után, aki egy hegy lábához vezette őket. Az ott feltáruló kapu elnyelte a gyerekeket. A történet szerint összesen 130 kiskorú tűnt el szőrén-szálán. Csak egy gyerek maradt életben, egy sánta kisfiú, aki lemaradt a többiektől.

A német legendát a Grimm testvérek, Robert Browning és Johann Wolfgang Goethe is feldolgozta, akárcsak a Pink Floyd és a Jethro Tull zenekarok. A magyar irodalomba Szerb Antal, aki 18 évesen dolgozta fel a sztorit, és Reményik Sándor verse nyomán szivárgott be a történet, amiről sokan úgy gondolják, hogy nem kitaláció, hanem valóban megtörtént.

Ezt a vélekedést erősíti, hogy Hamelnben napjainkban is tiltottak az utcazenészek, a kisváros pedig tömve van a patkányfogóról készült, korabeli rajzokkal, írásokkal és persze furulyás-bóvlikkal. Mindezt elkönyvelhetnénk úgy, hogy a helyiek ügyesen hasznot húznak a legendából.

Ugyanakkor némi valóságalapja lehet a történetnek, legalábbis a XV. századból származó első feljegyzés szerint 1284. július 24-én tényleg megjelentek a patkányok a városkában. A történészek szerint a pestis állt a tragédia hátterében.Az elmélet szerint a gyilkos kórt terjesztő patkányok előbújtak a rejtekhelyeikről, majd az utcán pusztultak el, megfertőzve a helyieket, főleg a gyenge immunrendszerű, sérülékenyebb gyerekeket. Ennek az elképzelésnek azonban ellentmond, hogy a pestis hatvan évvel a tömeggyilkosság után jelent meg Európában.

Más szakértők a korabeli ábrázolásokat próbálták megfejteni, ami szerintük szimbolikus, mert a pogány furulyás a gonoszt jelképezi, míg a metszeteken szereplő rágcsálók nem patkányok, hanem egerek, ugyanis akkoriban az egér jelképezte a lelket, ám erre sincs bizonyíték.

A legendával kapcsolatban olyan teória is létezik, amely szerint a furulyás a keresztes hadjárathoz toborzott embereket, mások szerint a vitustánc nevű járványos betegség okozott táncra hasonlító, rendellenes rángást, de természetesen vannak, akik démoni, természetfeletti erőt tulajdonítanak a zenésznek.

A leghihetőbb magyarázat az, hogy a gyerekek az új keleti területek benépesítése miatt tűntek el, mert a németek ebben az időben kaparintották meg Morvaországot, amit a telepesekkel akartak fellendíteni.

Az akkori olmützi püspök, Bruno szász származású volt, és Hameln városától néhány kilométerre született, tehát nem kizárt, hogy az ő kérésére küldték a helyi gyerekeket Dél-Morvaországba, Vyskov környékére.

Ezt bizonyítja az a friss felfedezés, ami szerint létezett arrafelé egy Hamlíkov (magyarul kis Hameln) nevű település, ami a történelmi források szerint, 1596-ban, a huszita időkben leégett. Erre az összefüggésre a cseh helytörténész, Ervín Cerny jött rá. Az ő feltételezése alapján ásatásokba kezdtek a területen, ahol épületmaradványokra bukkantak.

Legyen bármi is az igazság a furulyás patkányfogóról, az biztos, hogy a hamelnieknek állandó bevételi forrást jelent a turizmus, hiszen a város órája, szobrai, szökőkútja mind-mind a legendára utalnak, de ugyancsak ezzel kapcsolatban tartanak ünnepségeket, fesztiválokat is.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)