Miben befolyásolja az önbizalomhiány a párválasztást?
Akinek egészséges és reális az önbecsülése tisztában van a saját értékeivel, ki illik hozzá, illetve milyen társat képzel el maga mellé és ezt nem adja lentebb. A saját társadalmi szintjéről választ magának társat. Aki azonban alacsonyabb önbizalommal van rendelkezik, hamarabb köt kompromisszumot, tehát beéri a kevesebbel is. Önbizalomhiánnyal, folyamatos bizonyítási vággyal sosem lesz senki boldog és elégedett sem. A párkapcsolatba pláne nem, hiszen eleve nem a számára megfelelő társat választja, ezért az egész pátkapcsolat kudarcra van ítélve. Amíg saját magát nem szereti valaki, valamint nincsen helyén az önbizalma, nem ragaszkodik az elveinkhez, csak is rossz párt fog sajnos választani.
Szex már az első randin
A leggyakoribb az az, hogy az alacsony önértékelés arra késztet, hogy szexel igazolják az értékeiket. Ez a nőknél abban nyilvánul meg, ha már az első randin a férfi ágyában köt ki, mert úgy véli, azáltal könnyebben tudja őt megszerezni. Pedig ennek pont az ellenkezője igaz, a férfi igenis szeret küzdeni a nőért, a könnyű prédákat nem becsüli meg.
Szeretői státusz
Azok a nők, akik stabil önértékeléssel rendelkeznek, és tisztában vannak a saját értékeikkel hamarabb hagynak fel a szeretői státusszal. Hiszen egy idő után rájönnek, hogy nekik ez a kapcsolat kevés, és tartják magukat annyira, hogy ehelyett egy felvállalt kapcsolatban teljesedjenek ki. Mindenki megérdemli, hogy legyen egy saját társa, akin nem kell osztozni, aki felvállal mások előtt is. Sajnos, akik gyengék, sérültek, önbizalomhiánnyal küzdenek könnyebben belemennek és bele is ragadnak a sok magánnyal és fájdalommal járó szerepbe. A férfinak egy szeretővel folytatott viszony kényelmes megoldás. A férfi szexuális élete változatossá válik, a szerető rendre meghallgatja, megszabadul azoktól a kötelezettségektől, amik egy normális párkapcsolatban jelen vannak, és megtörténik részéről a feszültség levezetés, azonban a szerető részéről romboló hatású, hiszen folyamatosan kiszolgáltatott a férfi napirendjének, a férfi a társ szerepét nem tudja betölteni, ráadásul folyamatosan abban reménykedik, hogy a hőn szeretett férfi végre lelép a másik nőtől. A nős férfi akár évekig, évtizedekig képes elhitetni szeretőjével, hogy most már tényleg, komolyan lépni fog, de az esetek zömében soha nem teszi meg.
Féltékenység mint jelenség
A féltékenység gyökere valójában az önbizalomhiányra vezethető vissza, hiszen , ha valaki annyira féltékeny, szimplán amiatt, mert nem érzi magát elég jónak, elég szerethetőnek. Nem hisz abban, hogy a párjának valóban ő kell, és nem "veszíti el". Az állandó gyanakodásból előbb utóbb féltékenykedés lesz, majd veszekedések sorozat, amelyből pedig egy borzasztó párkapcsolat. Végeredményképp mindkét fél kikészül és a párkapcsolat zátonyra fut.
Romboló kapcsolat
Amennyiben az egyik félnek nincsen rendben az önbecsülése, az esetben a kapcsolatában olyan dolgot is megenged a másiknak, amik alapesetben akár megalázóak. A nagyon súlyos önbizalom hiányos emberekre jellemző a "lábtörlő effektus", amikor egy kapcsolatban az egyik fél hajlandó mindent eltűrni annak érdekében, hogy a párja elvárásainak maximálisan megfeleljen. Nem képes ellentmondani, hiszen fél, hogy elveszíti a kedvesét, ezért inkább megalkuszik minden szituációban. Újból és újból megbocsát, fejvesztve utána rohan, a maradék méltóságát is hátrahagyva.
Csak annyira vagyunk képesek szeretni másokat, amennyire magunkat is szeretjük. Ha nem találunk egy megfelelő társat, abban az esetben érdemes elgondolkodnunk azon, hányadán is állunk az önbizalmunkkal, illetve saját magunkkal. Lehetséges, hogy magunkban kell változásokat eszközölni, amely egyáltalán nem lehetetlen.
Hozzászólások