MTA-konferencia a Nemzeti Agykutatási Programról (2. rész)
Lovász László a Magyar Tudomány Ünnepe című rendezvénysorozat keretében Tudomány és Parlament címmel zajló program köszöntőjében hangsúlyozta: a kormány 12 milliárd forintos támogatásával futó NAP a félidejénél tart, de máris mintául szolgálhat további kutatási programok beindításához.
Az akadémiai elnök emlékeztetett arra, hogy a magyarországi agykutatásnak komoly tradíciói vannak, amelynek része a tudósokban meglévő elkötelezettség és lelkesedés az új, az ismeretlen megismerése iránt.
Hozzátette: a 2014-ben a Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap pénzügyi támogatásával megindult Nemzeti Agykutatási Program is a lelkesedést tükrözi, miközben rendkívül hasznos a társadalom és a gazdaság számára.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke kiemelte: a tudomány csak akkor képes eredményeket elérni, ha a kutatók, a fejlesztők, az ipar, a gazdaság, a társadalom és a döntéshozók között együttműködés, bizalom és őszinteség alakul ki egy jól működő rendszerben. Hozzátette: fokozatosan kell növelni a forrásokat és meg kell mutatni a társadalomnak, miként hasznosulnak ezek középtávon. Azt is leszögezte, hogy az ígéreteknek összhangban kell lenniük az eredményekkel.
"A kormánynak hamarosan benyújtjuk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap jövő évre vonatkozó stratégiáját. Finanszírozási oldalról a programok biztosítani fogják, hogy Magyarországon a versenyképes területek az ország teherbíró képességéhez mért támogatásban részesüljenek" - hangsúlyozta Pálinkás József.
Freund Tamás, az MTA alelnöke, a NAP elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az agykutatás azért rendkívül fontos, mert az agy betegségei civilizációnk súlyos társadalmi és gazdasági terhét jelentik. 2010-ben 798 millió eurót tettek ki az idegrendszeri betegségek költségei Európában, ami jóval meghaladta a nem idegrendszeri betegségek összesen mintegy félmilliárd eurós költségét.
"A globalizáció, a pénzügyi válságok révén rohamosan nő a depresszió, a szorongás, a pánikbetegség, az addikció, a krónikus stressz és a skizofrénia előfordulása" - szögezte le a NAP vezetője. Freund Tamás megjegyezte, hogy a magyar kormány 2012 végén, egy hónappal az Európai Uniót megelőzve hirdette meg agykutatási pályázatát, mivel az EU csak 2013 elején tette közzé története legnagyobb szabású, 1,2 milliárd eurós agykutatási projektjét tíz évre, Barack Obama amerikai elnök pedig csak 2013 áprilisában hirdette meg ugyanezt, 3 milliárd dolláros kerettel tíz évre.
A NAP vezetője szólt arról, hogy struktúráját tekintve a program öt pilléren nyugszik: felfedező kutatások, klinikai idegtudományi kutatások, gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások, bionikai és infobionikai kutatások, illetve a társadalmi kihívások.
Freund Tamás emlékeztetett arra, hogy a magyar részvétellel lezajlott friss sikertörténetek közé tartozik az internetfüggőség agyi elváltozásainak kutatása, az epilepszia kutatása terén az elektróda-rendszer alkalmazása vagy a Parkinson-kór mélyagyi stimulációja.
A NAP két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forintból gazdálkodó "A" alprogram célja kutatóhelyek megerősítése, új kutatási témák, technológiák bevezetése. Ennek alapját tíz intézmény konzorciális együttműködése képezi, ebben szerepel a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, a Richter Gedeon Nyrt., továbbá az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája.
Az 5,6 milliárdos "B" alprogram elsődleges célja az "agyelszívás" visszafordítása, külföldön dolgozó kutatók alkalmazása. Az "A" alprogramban 58 támogatott labor szerepel, a "B"-ben 31 új labor jön létre.
Oberfrank Ferenc, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete ügyvezető igazgatója, a NAP igazgatója előadásában a program működését, a monitoring rendszert, a szerződések helyzetét vázolta fel. "Különösen örömteli a fiatalok, doktori iskolások, tudományos diákkörösök bevonása a rendszerbe, új munkahelyek jöttek létre és jelentős a külföldről hazatért kutatók száma" - fejtette ki.
Kitért arra, hogy a NAP komoly informatikai fejlesztéssel valósul meg, ami a világ élvonalában tartózkodást teszi lehetővé a magyar kutatók számára és szólt a konzorcium tagjai közötti intenzív együttműködésről is. "A NAP szervesen illeszkedik az európai kutatási térséghez, az együttműködés az egész világra kiterjed, az Egyesült Államokra, Japánra, Kínára is, amit a publikációk jól mutatnak" - mondta Oberfrank Ferenc.
A konferencián Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója ismertette, hogy a cégnek a NAP segítségével idegrendszeri betegségekre kifejlesztett új gyógyszerét márciusban törzskönyvezték az Egyesült Államokban.
A Tudomány és Parlament című programon részt vett és a kutatási eredményeket üdvözölte Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára, jelen volt mások mellett Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese, Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, valamint a tudománypolitika több meghatározó személyisége.
MTI
Az akadémiai elnök emlékeztetett arra, hogy a magyarországi agykutatásnak komoly tradíciói vannak, amelynek része a tudósokban meglévő elkötelezettség és lelkesedés az új, az ismeretlen megismerése iránt.
Hozzátette: a 2014-ben a Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap pénzügyi támogatásával megindult Nemzeti Agykutatási Program is a lelkesedést tükrözi, miközben rendkívül hasznos a társadalom és a gazdaság számára.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke kiemelte: a tudomány csak akkor képes eredményeket elérni, ha a kutatók, a fejlesztők, az ipar, a gazdaság, a társadalom és a döntéshozók között együttműködés, bizalom és őszinteség alakul ki egy jól működő rendszerben. Hozzátette: fokozatosan kell növelni a forrásokat és meg kell mutatni a társadalomnak, miként hasznosulnak ezek középtávon. Azt is leszögezte, hogy az ígéreteknek összhangban kell lenniük az eredményekkel.
"A kormánynak hamarosan benyújtjuk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap jövő évre vonatkozó stratégiáját. Finanszírozási oldalról a programok biztosítani fogják, hogy Magyarországon a versenyképes területek az ország teherbíró képességéhez mért támogatásban részesüljenek" - hangsúlyozta Pálinkás József.
Freund Tamás, az MTA alelnöke, a NAP elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az agykutatás azért rendkívül fontos, mert az agy betegségei civilizációnk súlyos társadalmi és gazdasági terhét jelentik. 2010-ben 798 millió eurót tettek ki az idegrendszeri betegségek költségei Európában, ami jóval meghaladta a nem idegrendszeri betegségek összesen mintegy félmilliárd eurós költségét.
"A globalizáció, a pénzügyi válságok révén rohamosan nő a depresszió, a szorongás, a pánikbetegség, az addikció, a krónikus stressz és a skizofrénia előfordulása" - szögezte le a NAP vezetője. Freund Tamás megjegyezte, hogy a magyar kormány 2012 végén, egy hónappal az Európai Uniót megelőzve hirdette meg agykutatási pályázatát, mivel az EU csak 2013 elején tette közzé története legnagyobb szabású, 1,2 milliárd eurós agykutatási projektjét tíz évre, Barack Obama amerikai elnök pedig csak 2013 áprilisában hirdette meg ugyanezt, 3 milliárd dolláros kerettel tíz évre.
A NAP vezetője szólt arról, hogy struktúráját tekintve a program öt pilléren nyugszik: felfedező kutatások, klinikai idegtudományi kutatások, gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások, bionikai és infobionikai kutatások, illetve a társadalmi kihívások.
Freund Tamás emlékeztetett arra, hogy a magyar részvétellel lezajlott friss sikertörténetek közé tartozik az internetfüggőség agyi elváltozásainak kutatása, az epilepszia kutatása terén az elektróda-rendszer alkalmazása vagy a Parkinson-kór mélyagyi stimulációja.
A NAP két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forintból gazdálkodó "A" alprogram célja kutatóhelyek megerősítése, új kutatási témák, technológiák bevezetése. Ennek alapját tíz intézmény konzorciális együttműködése képezi, ebben szerepel a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, a Richter Gedeon Nyrt., továbbá az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája.
Az 5,6 milliárdos "B" alprogram elsődleges célja az "agyelszívás" visszafordítása, külföldön dolgozó kutatók alkalmazása. Az "A" alprogramban 58 támogatott labor szerepel, a "B"-ben 31 új labor jön létre.
Oberfrank Ferenc, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete ügyvezető igazgatója, a NAP igazgatója előadásában a program működését, a monitoring rendszert, a szerződések helyzetét vázolta fel. "Különösen örömteli a fiatalok, doktori iskolások, tudományos diákkörösök bevonása a rendszerbe, új munkahelyek jöttek létre és jelentős a külföldről hazatért kutatók száma" - fejtette ki.
Kitért arra, hogy a NAP komoly informatikai fejlesztéssel valósul meg, ami a világ élvonalában tartózkodást teszi lehetővé a magyar kutatók számára és szólt a konzorcium tagjai közötti intenzív együttműködésről is. "A NAP szervesen illeszkedik az európai kutatási térséghez, az együttműködés az egész világra kiterjed, az Egyesült Államokra, Japánra, Kínára is, amit a publikációk jól mutatnak" - mondta Oberfrank Ferenc.
A konferencián Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója ismertette, hogy a cégnek a NAP segítségével idegrendszeri betegségekre kifejlesztett új gyógyszerét márciusban törzskönyvezték az Egyesült Államokban.
A Tudomány és Parlament című programon részt vett és a kutatási eredményeket üdvözölte Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára, jelen volt mások mellett Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese, Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, valamint a tudománypolitika több meghatározó személyisége.
MTI
Hozzászólások