NEB-elnök: "arcot kell adni" a megtorlás résztvevőinek
Felidézte, éppen hatvan éve, 1956. december 15-én hajtották végre Soltész Józsefen a forradalom utáni megtorlás első statáriális halálos ítéletét Miskolcon.
Erre emlékezve teszi közzé honlapján a NEB a megtorlás szolgálatában állt bírák és ügyészek életpályáit bemutató összeállítása első részét. Földváryné Kiss Réka hozzátette, az összeállításban több mint 50 bíró és több mint 25 ügyész életrajza, karrierje olvasható, az, hogy ki honnan indult, milyen előmenetele volt, milyen kitüntetésben vagy pénzjutalomban részesült.
A dokumentumokon alapuló kutatás hiteles anyagokon keresztül segít megérteni, hogy milyen hatvan évet hagytunk magunk mögött - fogalmazott a bizottság elnöke.
A NEB a munkát tovább szeretné folytatni a népbírák, népi ülnökök életrajzával, hiszen ők szintén olyan fogaskerekei voltak a megtorlás gépezetének, akikről kevesebbet beszélünk, azonban ha a kora Kádár-rendszert meg akarjuk ismerni, akkor azok szerepével, pályájával is foglalkozni kell, akik 1956 és 1963 között vállalták ezt a dicstelen szerepet - mondta Földváryné Kiss Réka.
Ahhoz, hogy a közös történeti emlékezetünk nyugvópontra kerüljön, hogy tudjunk beszélni és tudjunk szembenézni a múltunkkal, fontos annak bemutatása, hogy mennyire sokszínű volt a forradalom, és "arcot adjunk" azoknak is, akik a megtorlásban részt vettek, hogy ők milyen indítékkal, milyen karrierpályával éltek.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, a megtorlás szolgálatában állt bírák és ügyészek életpályáit bemutató összeállítása első része a forradalom résztvevőivel szemben indított büntetőperekben halálos ítéletet kihirdetett bírák pályaképeit közli.
Emlékeztettek arra, hogy a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és a NEB elnöke 2014 decemberében Emlékezés és emlékeztetés címmel közös kutatási programot indított az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő igazságügyi megtorlás rendszerezett feltárására.
MTI
Erre emlékezve teszi közzé honlapján a NEB a megtorlás szolgálatában állt bírák és ügyészek életpályáit bemutató összeállítása első részét. Földváryné Kiss Réka hozzátette, az összeállításban több mint 50 bíró és több mint 25 ügyész életrajza, karrierje olvasható, az, hogy ki honnan indult, milyen előmenetele volt, milyen kitüntetésben vagy pénzjutalomban részesült.
A dokumentumokon alapuló kutatás hiteles anyagokon keresztül segít megérteni, hogy milyen hatvan évet hagytunk magunk mögött - fogalmazott a bizottság elnöke.
A NEB a munkát tovább szeretné folytatni a népbírák, népi ülnökök életrajzával, hiszen ők szintén olyan fogaskerekei voltak a megtorlás gépezetének, akikről kevesebbet beszélünk, azonban ha a kora Kádár-rendszert meg akarjuk ismerni, akkor azok szerepével, pályájával is foglalkozni kell, akik 1956 és 1963 között vállalták ezt a dicstelen szerepet - mondta Földváryné Kiss Réka.
Ahhoz, hogy a közös történeti emlékezetünk nyugvópontra kerüljön, hogy tudjunk beszélni és tudjunk szembenézni a múltunkkal, fontos annak bemutatása, hogy mennyire sokszínű volt a forradalom, és "arcot adjunk" azoknak is, akik a megtorlásban részt vettek, hogy ők milyen indítékkal, milyen karrierpályával éltek.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, a megtorlás szolgálatában állt bírák és ügyészek életpályáit bemutató összeállítása első része a forradalom résztvevőivel szemben indított büntetőperekben halálos ítéletet kihirdetett bírák pályaképeit közli.
Emlékeztettek arra, hogy a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és a NEB elnöke 2014 decemberében Emlékezés és emlékeztetés címmel közös kutatási programot indított az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő igazságügyi megtorlás rendszerezett feltárására.
MTI
Hozzászólások