Néhány aljasság az USA és a CIA mocsarából!
A Heti Válasz írt John Nixon néhai CIA-s könyvéről, amelynek Az elnök kikérdezése címet adta.
A könyvvel turnézik és a Heti Válasznak interjút adott. Elmeséli, hogy miként került a CIA-hoz és problémás volt neki az arabot megtanulni. Végül kikötött Irakba, ahol eleinte elemző lett. Amikor 2003-ban elfogták Szaddám Husszeint, neki volt szerencséje, hogy kihallgassa.
Az interjú kontextusából kiemeljük a legérdekesebbet.
Nixon arról számolt be, hogy az amerikai hatalom kissé elbánt az iraki diktátorral, ezért voltak arcán azok a sebhelyek. A kihallgatónak ezért Szaddám panaszkodott is, aki csak elfogása után egy héttel hallgattak ki. A CIA-t az állítólagos tömegpusztító fegyverek érdekelték, amelyben Szaddám igaz, mindig terelt és azt hitték, hogy hazudik.
Majd kiderült, hogy Irak területén nem voltak semmiféle tömegpusztító fegyverek. John Nixon ebben az egészben csak 2004 januárjában kezdett szkeptikus lenni! Nixon szerint az amerikaiaknak azért nem voltak megfelelő információik, mert az 1990-as, 2000-es években az iraki hírszerzők forrásai elkezdtek felszívódni. Így a CIA sem tudhatta azt, hogy Szaddám abban az időben már letolja mindennapos kormányzását. Kormányzás helyet ugyanis áttért regényírásra. Amikor kihallgatásra került sor, Nixont nagyon meglepte, hogy Szaddám mennyire össze van zavarodva az USA-val kapcsolatosan.
Még 2001. szeptember 11-én is képes volt az Egyesült Államokra tekinteni, mint szövetségesre.
"Nem tudta megérteni, miért nem hiszi el neki senki, hogy nem volt köze a terrortámadásokhoz". - mondta John Nixon.
E közben Bushék teljesen meg voltak arról győződve, hogy Szaddám Hussein-nek benne volt keze a 9/11-es merényletekben. A CIA-t az amerikai döntéshozók folyamatosan ezzel nyugtatták meg.
Nixon arról számol be, hogy Szaddám a kihallgatáskor nagyon meggyőző volt, mindemellett udvarias és önvádló is volt. Még humorérzéke is volt, ugyanakkor tudott agresszív, gonosz és ijesztő is lenni. John Nixont mélységesen dühítette, hogy az USA a térségben miket követett el, főként Irakban. Szerinte ez a háború semmi jót nem hozott.
A Trump-féle átmenetről pedig úgy vélekedik, hogy az ugyanolyan szörnyű, mint maga az amerikai elnökválasztás volt. Az Obama kormány dicstelenül távozott, mert hírszerzési anyagokat szivárogtatott ki orosz hackerektől. Ezzel a CIA veszélyes vizekre evezett, de erről már interjújában többet nem szólt. Szaddám Husszeint az Amerikai Egyesült Államok juttatta hatalomra. Mindazonáltal soha nem hódolt be neki. Mindig azon volt, hogy népét védje. Az volt a gond, hogy túl sokat tudhatott az Egyesült Államokról.
Forrás: Enigma, Facebook
A könyvvel turnézik és a Heti Válasznak interjút adott. Elmeséli, hogy miként került a CIA-hoz és problémás volt neki az arabot megtanulni. Végül kikötött Irakba, ahol eleinte elemző lett. Amikor 2003-ban elfogták Szaddám Husszeint, neki volt szerencséje, hogy kihallgassa.
Az interjú kontextusából kiemeljük a legérdekesebbet.
Nixon arról számolt be, hogy az amerikai hatalom kissé elbánt az iraki diktátorral, ezért voltak arcán azok a sebhelyek. A kihallgatónak ezért Szaddám panaszkodott is, aki csak elfogása után egy héttel hallgattak ki. A CIA-t az állítólagos tömegpusztító fegyverek érdekelték, amelyben Szaddám igaz, mindig terelt és azt hitték, hogy hazudik.
Majd kiderült, hogy Irak területén nem voltak semmiféle tömegpusztító fegyverek. John Nixon ebben az egészben csak 2004 januárjában kezdett szkeptikus lenni! Nixon szerint az amerikaiaknak azért nem voltak megfelelő információik, mert az 1990-as, 2000-es években az iraki hírszerzők forrásai elkezdtek felszívódni. Így a CIA sem tudhatta azt, hogy Szaddám abban az időben már letolja mindennapos kormányzását. Kormányzás helyet ugyanis áttért regényírásra. Amikor kihallgatásra került sor, Nixont nagyon meglepte, hogy Szaddám mennyire össze van zavarodva az USA-val kapcsolatosan.
Még 2001. szeptember 11-én is képes volt az Egyesült Államokra tekinteni, mint szövetségesre.
"Nem tudta megérteni, miért nem hiszi el neki senki, hogy nem volt köze a terrortámadásokhoz". - mondta John Nixon.
E közben Bushék teljesen meg voltak arról győződve, hogy Szaddám Hussein-nek benne volt keze a 9/11-es merényletekben. A CIA-t az amerikai döntéshozók folyamatosan ezzel nyugtatták meg.
Nixon arról számol be, hogy Szaddám a kihallgatáskor nagyon meggyőző volt, mindemellett udvarias és önvádló is volt. Még humorérzéke is volt, ugyanakkor tudott agresszív, gonosz és ijesztő is lenni. John Nixont mélységesen dühítette, hogy az USA a térségben miket követett el, főként Irakban. Szerinte ez a háború semmi jót nem hozott.
A Trump-féle átmenetről pedig úgy vélekedik, hogy az ugyanolyan szörnyű, mint maga az amerikai elnökválasztás volt. Az Obama kormány dicstelenül távozott, mert hírszerzési anyagokat szivárogtatott ki orosz hackerektől. Ezzel a CIA veszélyes vizekre evezett, de erről már interjújában többet nem szólt. Szaddám Husszeint az Amerikai Egyesült Államok juttatta hatalomra. Mindazonáltal soha nem hódolt be neki. Mindig azon volt, hogy népét védje. Az volt a gond, hogy túl sokat tudhatott az Egyesült Államokról.
Forrás: Enigma, Facebook
Hozzászólások