Orbán: egy győztes csapathoz tartozunk
A kormányfő csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban értékelte kormánya munkáját.
Úgy fogalmazott, ma már szerte a világban egyre könnyebb kiállni Magyarország mellett, pedig az elmúlt években ez egyáltalán nem volt így. Orbán Viktor köszönetet mondott a határon túli magyarok vezetőinek, hogy az elmúlt években "az ellenszél ellenére" is "bátran és tiszta szívvel" kiálltak az anyaország kormányának politikája mellett.
A gazdasági válság kezelésének a magyar kabinet által választott módját - vagyis, hogy a teljes megújulás mellett döntöttek, és munkaalapú társadalmat építettek ki -, sikeresnek minősítette, megjegyezve: a populista jelző nem állja meg a helyét, mert "olyan populizmust még a világon nem láttak", amely államadósság-csökkentéssel, a hiány leszorításával és gazdasági növekedéssel jár.
Beszélt arról is, hogy Magyarország külpolitikai elszigeteltsége - bár "sokan dolgoztak rajta" - nem következett be, mert a magyar külügyminisztérium stílust váltott - és ma már megvédi a magyar érdekeket -, a magyarság a határon túl sem hagyta magát, és mert más országokban is hasonló változások indultak meg, mint itt. Úgy összegzett, hogy a "fekete botrányból" mára fősodrú politika lett a nyugati világban.
A kormányfő előadásában az elmúlt hat év legnagyobb sikerének nevezte a nemzetegyesítést, amit a külhoni magyarsággal közösen valósítottak meg. Úgy fogalmazott: 100 évvel a trianoni diktátum után a magyar nemzet egyes részei egymásra találtak, és a magyar-magyar együttműködés napi gyakorlattá vált.
A résztvevők előtt beszámolt arról, hogy 860 ezren adtak be honosítási kérelmet, és eddig több mint 810 ezren tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában pedig 100 ezer állampolgársági megállapítás történt. A kishitűségre semmi ok - értékelt. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak uniós csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Szerinte jó példa erre a Székely Mikó-kollégium ügye, a zászló- és névhasználat körüli perek, valamint a korrupcióellenes harc "álcájában" zajló hadjáratok az erdélyi magyarság vezetői ellen.
Az unió nemzetiségek jogaival összefüggő szabályai éppúgy halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak - fogalmazott. Kitért a bevándorlásra is, amelyet úgy kommentált, hogy egy "altalajcsere-kísérlet" zajlik, vannak ugyanis olyan európai erők, amelyek ki akarják cserélni az európai közélet "altalaját".
A modern kori népvándorlást "belülről" is segítik, mivel biztosítanák az ide tartó néptömegek beutaztatását - fűzte hozzá. A kormányfő szerint szellemi zűrzavar uralkodik a nyugati világban, amit jól mutat a Fidel Castro volt kubai vezető halála utáni "abszurd helyzet", Castro "mentegetése", "a valóság elhazudása".
Ez a balliberális világrend összeomlásának jele, a "68-as álmodozók közül kikerült" európai elit tagjai ugyanis még mindig nem értik, milyen volt "a szocialista és a kommunista rögvalóság" Európában vagy Kubában - fogalmazott. Még nagyobb baj szerinte, hogy ennek az elitnek egy része hisz is abban az "álomvilágban", amit a szocializmushoz és a kommunizmushoz kötött. Ez az oka annak - folytatta -, hogy Brüsszelben sokan a mai napig nem értették meg a Brexitet és Donald Trump győzelmét az amerikai elnökválasztáson. Pedig ezek azt mutatják, hogy a valóság győzött az ideológiák felett - értékelt a miniszterelnök, hozzátéve: nem nehéz megtalálni a párhuzamot ezen események és a 2010-ben indult magyar változások között.
Jól látható, hogy a baloldal eszméi teret veszítettek, ugyanakkor az európai helyzetet áttekintve a hagyományos jobboldal sem dicsekedhet különösképpen: neki is változnia kell, különben teret veszít, hasonlóan a baloldalhoz - állapította meg a kormányfő. A röszkei zavargások ügyében hozott előző napi bírói ítéletet is kommentálta Orbán Viktor, helyesnek nevezve azt. Mint mondta, tiszta lapokkal játszanak, "megmondták előre, teleplakátolták az országot": ha valaki idejön, akkor be kell tartania a törvényeket, s ha nem tartja be, akkor annak jogkövetkezménye lesz.
Beszédében érintette a közelgő romániai választást, amelyet sorsdöntőnek nevezett, mert szerinte Romániában a korrupcióellenes harc eszközét számos helyen a magyar közösség vezetői ellen fordították. Régen fordult elő - mondta -, hogy olyan komoly veszélybe került volna az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete, mint most.
Ezért arra kérte az erdélyi magyarságot, hogy szavazzanak, a vezetőik működjenek együtt, és a bukaresti képviselet szempontját helyezzék az első helyre. Megemlítette, hogy kormánya egy hete átfogó megállapodást írt alá a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Hozzátette, 26 évig nem jött létre ilyen egyezség, amely hat évre rögzíti a magyar gazdaságpolitika legfontosabb pilléreit, és reális esély van a sikerére, arra, hogy a következő öt-tíz évben a magyar gazdaság folyamatosan emelkedő pályán haladjon.
Ezzel a nemzetpolitika területén szükséges források előteremtésére is lehetőség lesz - hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy a szerdai kormányülésen a külügyminisztérium forrásbővítést kért a Vajdaságnak és Kárpátaljának. Végül támogatásáról biztosította a külhoni tematikus évek gondolatát, jelezve, hogy 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lehet. Úgy fogalmazott, mára a magyar vállalkozások elkezdték egyfajta "artériarendszerként" behálózni a Kárpát-medencét.
MTI
Úgy fogalmazott, ma már szerte a világban egyre könnyebb kiállni Magyarország mellett, pedig az elmúlt években ez egyáltalán nem volt így. Orbán Viktor köszönetet mondott a határon túli magyarok vezetőinek, hogy az elmúlt években "az ellenszél ellenére" is "bátran és tiszta szívvel" kiálltak az anyaország kormányának politikája mellett.
A gazdasági válság kezelésének a magyar kabinet által választott módját - vagyis, hogy a teljes megújulás mellett döntöttek, és munkaalapú társadalmat építettek ki -, sikeresnek minősítette, megjegyezve: a populista jelző nem állja meg a helyét, mert "olyan populizmust még a világon nem láttak", amely államadósság-csökkentéssel, a hiány leszorításával és gazdasági növekedéssel jár.
Beszélt arról is, hogy Magyarország külpolitikai elszigeteltsége - bár "sokan dolgoztak rajta" - nem következett be, mert a magyar külügyminisztérium stílust váltott - és ma már megvédi a magyar érdekeket -, a magyarság a határon túl sem hagyta magát, és mert más országokban is hasonló változások indultak meg, mint itt. Úgy összegzett, hogy a "fekete botrányból" mára fősodrú politika lett a nyugati világban.
A kormányfő előadásában az elmúlt hat év legnagyobb sikerének nevezte a nemzetegyesítést, amit a külhoni magyarsággal közösen valósítottak meg.
A résztvevők előtt beszámolt arról, hogy 860 ezren adtak be honosítási kérelmet, és eddig több mint 810 ezren tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában pedig 100 ezer állampolgársági megállapítás történt. A kishitűségre semmi ok - értékelt. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak uniós csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Szerinte jó példa erre a Székely Mikó-kollégium ügye, a zászló- és névhasználat körüli perek, valamint a korrupcióellenes harc "álcájában" zajló hadjáratok az erdélyi magyarság vezetői ellen.
Az unió nemzetiségek jogaival összefüggő szabályai éppúgy halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak - fogalmazott. Kitért a bevándorlásra is, amelyet úgy kommentált, hogy egy "altalajcsere-kísérlet" zajlik, vannak ugyanis olyan európai erők, amelyek ki akarják cserélni az európai közélet "altalaját".
A modern kori népvándorlást "belülről" is segítik, mivel biztosítanák az ide tartó néptömegek beutaztatását - fűzte hozzá. A kormányfő szerint szellemi zűrzavar uralkodik a nyugati világban, amit jól mutat a Fidel Castro volt kubai vezető halála utáni "abszurd helyzet", Castro "mentegetése", "a valóság elhazudása".
Ez a balliberális világrend összeomlásának jele, a "68-as álmodozók közül kikerült" európai elit tagjai ugyanis még mindig nem értik, milyen volt "a szocialista és a kommunista rögvalóság" Európában vagy Kubában - fogalmazott. Még nagyobb baj szerinte, hogy ennek az elitnek egy része hisz is abban az "álomvilágban", amit a szocializmushoz és a kommunizmushoz kötött. Ez az oka annak - folytatta -, hogy Brüsszelben sokan a mai napig nem értették meg a Brexitet és Donald Trump győzelmét az amerikai elnökválasztáson. Pedig ezek azt mutatják, hogy a valóság győzött az ideológiák felett - értékelt a miniszterelnök, hozzátéve: nem nehéz megtalálni a párhuzamot ezen események és a 2010-ben indult magyar változások között.
Jól látható, hogy a baloldal eszméi teret veszítettek, ugyanakkor az európai helyzetet áttekintve a hagyományos jobboldal sem dicsekedhet különösképpen: neki is változnia kell, különben teret veszít, hasonlóan a baloldalhoz - állapította meg a kormányfő. A röszkei zavargások ügyében hozott előző napi bírói ítéletet is kommentálta Orbán Viktor, helyesnek nevezve azt. Mint mondta, tiszta lapokkal játszanak, "megmondták előre, teleplakátolták az országot": ha valaki idejön, akkor be kell tartania a törvényeket, s ha nem tartja be, akkor annak jogkövetkezménye lesz.
Beszédében érintette a közelgő romániai választást, amelyet sorsdöntőnek nevezett, mert szerinte Romániában a korrupcióellenes harc eszközét számos helyen a magyar közösség vezetői ellen fordították. Régen fordult elő - mondta -, hogy olyan komoly veszélybe került volna az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete, mint most.
Ezért arra kérte az erdélyi magyarságot, hogy szavazzanak, a vezetőik működjenek együtt, és a bukaresti képviselet szempontját helyezzék az első helyre. Megemlítette, hogy kormánya egy hete átfogó megállapodást írt alá a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Hozzátette, 26 évig nem jött létre ilyen egyezség, amely hat évre rögzíti a magyar gazdaságpolitika legfontosabb pilléreit, és reális esély van a sikerére, arra, hogy a következő öt-tíz évben a magyar gazdaság folyamatosan emelkedő pályán haladjon.
Ezzel a nemzetpolitika területén szükséges források előteremtésére is lehetőség lesz - hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy a szerdai kormányülésen a külügyminisztérium forrásbővítést kért a Vajdaságnak és Kárpátaljának. Végül támogatásáról biztosította a külhoni tematikus évek gondolatát, jelezve, hogy 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lehet. Úgy fogalmazott, mára a magyar vállalkozások elkezdték egyfajta "artériarendszerként" behálózni a Kárpát-medencét.
MTI
Hozzászólások