Orosz külügyi szóvivő: brit és amerikai segítséggel történt a Szevasztopol elleni támadás (2. rész)

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: A Szevasztopol elleni pénteki támadást az ukrán hadsereg amerikai és brit szakemberekkel szoros koordinációban hajtotta végre - jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján."Szeptember 22-én ismét támadás érte Szevasztopolt, és a legcsekélyebb kétség sem férhet hozzá, hogy a támadást nyugati hírszerzési eszközök, a NATO műholdas berendezései és felderítő repülőgépek felhasználásával tervezték meg előre, és az amerikai és brit hírszerző szolgálatok támogatásával, és a velük való szoros koordinációban hajtották végre" - mondta Zaharova.
    

Az orosz védelmi tárca szerint az orosz légvédelem öt rakétát lőtt le, de a csapásban megsérült az orosz Fekete-tengeri Flotta történelmi főhadiszállásának épülete, egy katona pedig eltűnt. Ukrán katonai források a támadással kapcsolatban halálhírét keltették Viktor Szokolov tengernagynak, a flotta parancsnokának, akiről ezt követően több videófelvétel is megjelent az orosz állami médiában, bizonyítandó, hogy él.
    

A külügyi szóvivő szerdán bejelentette: Moszkva vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy Nagy-Britannia és titkosszolgálatai milyen szerepet játszottak tavaly márciusban az ukrajnai Bucsa városában történt "oroszellenes provokációban".

Rámutatott, hogy Oroszországnak annak ellenére sem sikerült megszereznie a bucsai áldozatoknak mondott személyek névsorát, hogy az ügyben az orosz külügyminiszter személyesen kérte az ENSZ főtitkárának segítségét.
    

Emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britannia tavaly áprilisban, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökeként megtagadta, hogy összehívjon egy tanácsülést a "bucsai eseményekkel" kapcsolatban. Zaharova azzal vádolta Nagy-Britanniát, hogy a történtekben "közvetlenül részt vett", és azt mondta: brit elemző központok, PR-ügynökségek, és ezek álcája alatt a brit szakszolgálatok szerepet játszanak "a kijevi rezsim dezinformációs kampányaiban".
    

A szóvivő szerint alaptalanok azok az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádak, amelyeket a világszervezetnek az ukrajnai eseményeket vizsgáló "független nemzetközi bizottsága" fogalmazott meg hétfőn az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén ismertetett jelentésében. Zaharova azt mondta, a bizottság következtetései áldozatnak és szemtanúnak beállított, véletlenszerűen kiválasztott emberek megalapozatlan beszámolóin alapulnak az orosz fegyveres erők állítólagos "bűncselekményeiről". Álláspontja szerint a jelentés megerősítette, hogy a 2022 márciusában felállított testület politikai megbízás alapján, elfogult és korrupt módon fejti ki tevékenységét.
    

Az orosz külügyminisztérium szerdán közölte, hogy ellenintézkedésként Moszkva újabb 23 brit állampolgárt vett fel Nagy-Britannia katonai és politikai intézményei, valamint újságírói és tudományos közösségének képviselői közül az Oroszországba való beutazástól eltiltottak listájára. Szerepel köztük mások mellett - ukrán katonák brit területen való kiképzése miatt - Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke, Madeleine Alessandri, a brit Közös Hírszerzési Bizottság elnöke - aki szerepet vállal London ukrajnai stratégiájának kialakításában -, és Cressida Hogg, a BAE Systems hadiipari vállalat igazgatótanácsának elnöke.


A korlátozás vonatkozik a brit pszichológiai központok azon munkatársaira is, akik "részt vesznek az Oroszország elleni fellépéshez szükséges információk gyűjtésében és elemzésében". Ezen intézmények közé tartozik a Védelmi Tanulmányok Királyi Intézete, a Henry Jackson Alapítvány és a Civitas Kutatóintézet. Az orosz külügyminisztérium szerint "London ellenséges lépéseire válaszul folytatódik a munka a tiltólista bővítésén".
    

Az Egyesült Államoknak azzal az elhatározásával kapcsolatban, hogy nem hívja meg Oroszországot az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) november közepén esedékes San Francisco-i csúcstalálkozójára, a külügyi szóvivő kijelentette: Moszkva folytatni fogja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy Washington maradéktalanul teljesítse a soros elnöki tisztségéből eredő kötelezettségeit. Úgy vélekedett, hogy az invitálás megtagadása tökéletesen illeszkedik a nemzetközi kötelezettségekkel visszaélő általános amerikai magatartásba.
    

Zaharova szerint az Egyesült Államok megkezdte a felkészülését arra, hogy Európába dobjon át olyan rakétarendszereket, amilyeneket az általa felmondott, a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés (INF) által korábban tiltott. Arra figyelmeztetett, hogy az ilyen kategóriájú rakéták telepítésére vonatkozó orosz moratórium "életképessége közvetlenül összefügg" az azonos hatótávolságú amerikai rakéták megjelenésével az érintett régiókban.
    

Az orosz szóvivő így kommentálta azt az információt, miszerint a dán és az amerikai haditengerészeti erők közös manővereinek keretében SM-6 rakéták szárazföldi indítóállványát helyeztek át a Balti-tengeren lévő Bornholm szigetére, konvojvédelem gyakorlása címén.


(Forrás: MTI)