Orosz védelmi tárca: ukrán rakéta lőtte le a Boeingot a Donyec-medence fölött
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Az ukrán hadseregnek a Lviv megyei Sztrijben állomásozó alegysége fegyverzetéhez tartozott az a rakéta, amely 2014 júliusában a Donyec-medence fölött megsemmisítette a maláj légitársaság Boeing-777-es utasszállítóját - jelentette ki Nyikolaj Parsin, az orosz fegyveres erők rakétatüzérségi főcsoportfőnökségének vezetője.
Parsin altábornagy elmondása szerint a Buk légvédelmi rendszer rakétájának harci vagy fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) sorozatszáma alapján sikerült beazonosítani. Mint mondta, a rakétát 1986. december 24-én, 8720-as egyedi gyártási számmal szerelték össze a Moszkva melletti dolgoprudniji gépgyárban. Ezt követően - ezt átvételi elismervény is bizonyítja - az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban, a kárpáti katonai körzethez tartozó, Ternopil megyei Terebovljában állomásozó 20/152-es katonai egységhez - valódi nevén a 223-as légvédelmi rakétadandárhoz - szállították, amely a Szovjetunió széthullása után az ukrán fegyveres erők része lett.
Mint mondta, a Lviv megyében állomásozó 223-as ukrán légvédelmi rakétaezred 2014 óta részt vett az úgynevezett "terrorelhárító műveletben" Donyec és Luhanszk megye területén. Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője egy 2016-ban, az ukrajnai Odessza megyében megrendezett Rubezs-2016-os hadgyakorlaton készített és korábban az ukrán médiában ismertetett hangfelvételt is bejátszatott, amely szerinte Kijev felelősségét igazolta.
A felvételen, amelyen az orosz szóvivő szerint ukrán katonák kommunikációja hallható, amelynek egyik részvevője - akit Konasenkov Ruszlan Grincsak ukrán ezredesként nevezett meg - a Malahit típusú rádiólokátor beállítási problémáiról szólva azt mondta, hogy "ha minden így megy tovább akkor lelövünk (a nyilatkozó itt nem szalonképes kifejezést használt) még egy malajziai Boeinget".
Az orosz tábornok állítása szerint Grincsak 2014 júliusában, az ukrán légvédelem 164-es rádiótechnikai dandár parancsnokaként pontosan tudta, hogy mi történt akkor egyebek között a délkelet-ukrajnai légtérben. Konasenkov rámutatott, hogy a lelőtt Boeing ennek a dandárnak az észlelési területén haladt keresztül.
A szóvivő kijelentette, hogy az alapos orosz szakértői vizsgálat hamisítványnak minősítette azokat a videofelvételeket, amelyeket a nemzetközi vizsgálócsoport annak bizonyítására demonstrált, hogy a Boeinget megsemmisítő Buk Oroszországból jutott el Ukrajna területére. Konasenkov arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna több esetben is közölte: ilyen típusú légvédelmi rakétarendszer sohasem került tőle a donyecki és luhanszki szakadárok birtokába.
A szóvivő közölte, hogy a hétfőn ismertetett adatokat az orosz fél eljuttatta Hollandiának. Kifejezte reményét, hogy a nemzetközi vizsgálócsoport azokat felhasználja a munkájához. 2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatát teljesítő repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét vesztette.
A több érintett fél által is felelősséggel vádolt Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez, és Kijevet hibáztatta azért, hogy nem zárta le a légteret a nemzetközi légi közlekedés előtt a harci cselekmények övezetében. A történtek kivizsgálására Ausztrália, Belgium, Hollandia, Malajzia és Ukrajna közös bizottságot hozott létre, amely május 24-én közreadta előzetes jelentését, amely szerint a Boeingot megsemmisítő rakétát elindító mobil üteg az 53-as kurszki légvédelmi rakétadandártól kerülhetett át Ukrajna területére.
Noha Oroszország megalapozatlannak nevezte a testület vádját, Ausztrália és Hollandia május 25-én leszögezte, hogy Moszkvának közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság MH17-es járatának lelövésében, és arra kérte az orosz felet, hogy ezt ismerje el és maradéktalanul működjön együtt a nyomozókkal a teljes igazság megismerése és az igazságszolgáltatás érdekében.
A tragédia negyedik évfordulóján Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ugyanerre szólította fel Moszkvát. Nyilatkozatában egyúttal hangsúlyozta, hogy az unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
(Forrás: MTI)
Parsin altábornagy elmondása szerint a Buk légvédelmi rendszer rakétájának harci vagy fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) sorozatszáma alapján sikerült beazonosítani. Mint mondta, a rakétát 1986. december 24-én, 8720-as egyedi gyártási számmal szerelték össze a Moszkva melletti dolgoprudniji gépgyárban. Ezt követően - ezt átvételi elismervény is bizonyítja - az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban, a kárpáti katonai körzethez tartozó, Ternopil megyei Terebovljában állomásozó 20/152-es katonai egységhez - valódi nevén a 223-as légvédelmi rakétadandárhoz - szállították, amely a Szovjetunió széthullása után az ukrán fegyveres erők része lett.
Az orosz tábornok azt állította, hogy a rakéta sohasem hagyta el Ukrajna területét.
A felvételen, amelyen az orosz szóvivő szerint ukrán katonák kommunikációja hallható, amelynek egyik részvevője - akit Konasenkov Ruszlan Grincsak ukrán ezredesként nevezett meg - a Malahit típusú rádiólokátor beállítási problémáiról szólva azt mondta, hogy "ha minden így megy tovább akkor lelövünk (a nyilatkozó itt nem szalonképes kifejezést használt) még egy malajziai Boeinget".
Az orosz tábornok állítása szerint Grincsak 2014 júliusában, az ukrán légvédelem 164-es rádiótechnikai dandár parancsnokaként pontosan tudta, hogy mi történt akkor egyebek között a délkelet-ukrajnai légtérben. Konasenkov rámutatott, hogy a lelőtt Boeing ennek a dandárnak az észlelési területén haladt keresztül.
A szóvivő kijelentette, hogy az alapos orosz szakértői vizsgálat hamisítványnak minősítette azokat a videofelvételeket, amelyeket a nemzetközi vizsgálócsoport annak bizonyítására demonstrált, hogy a Boeinget megsemmisítő Buk Oroszországból jutott el Ukrajna területére. Konasenkov arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna több esetben is közölte: ilyen típusú légvédelmi rakétarendszer sohasem került tőle a donyecki és luhanszki szakadárok birtokába.
A szóvivő közölte, hogy a hétfőn ismertetett adatokat az orosz fél eljuttatta Hollandiának. Kifejezte reményét, hogy a nemzetközi vizsgálócsoport azokat felhasználja a munkájához. 2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatát teljesítő repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét vesztette.
A több érintett fél által is felelősséggel vádolt Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez, és Kijevet hibáztatta azért, hogy nem zárta le a légteret a nemzetközi légi közlekedés előtt a harci cselekmények övezetében. A történtek kivizsgálására Ausztrália, Belgium, Hollandia, Malajzia és Ukrajna közös bizottságot hozott létre, amely május 24-én közreadta előzetes jelentését, amely szerint a Boeingot megsemmisítő rakétát elindító mobil üteg az 53-as kurszki légvédelmi rakétadandártól kerülhetett át Ukrajna területére.
Noha Oroszország megalapozatlannak nevezte a testület vádját, Ausztrália és Hollandia május 25-én leszögezte, hogy Moszkvának közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság MH17-es járatának lelövésében, és arra kérte az orosz felet, hogy ezt ismerje el és maradéktalanul működjön együtt a nyomozókkal a teljes igazság megismerése és az igazságszolgáltatás érdekében.
A tragédia negyedik évfordulóján Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ugyanerre szólította fel Moszkvát. Nyilatkozatában egyúttal hangsúlyozta, hogy az unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások