Ősi mágikus könyvek

Megoldásokat és komoly rituálékat tartalmazó könyvek.Ha valamit a filmekből megtanultunk, akkor az az, hogy egy komoly varázslónak, boszorkánynak rendelkeznie kell egy megoldásokat és komoly rituálékat tartalmazó, lehetőleg ősi varázskönyvvel. Ugyanakkor ez nem csupán a forgatókönyvírók saját ötlete, hiszen a valóságban több olyan ősi mágikus könyv is létezik, amely a mágusok segítségére volt és lehet.

Ars Almadel: Salamon királyról sokan tudják, hogy állítólag kapcsolatban állt a démonokkal, de arról már kevesen tudnak, hogy volt egy kevésbé ismert könyve, az Ars Almadel, ami a kiegészítője és negyedik része a Lemegetonnak, amiben 72 démon pecsétje és pontos leírása szerepel.

Az Ars Almadel tartalmazza egy mágikus viaszoltár, az Almadel építésének menetét. Ez nagyjából úgy néz ki, mint a ouija tábla, és azt teszi lehetővé, hogy a mágikus kapcsolatba lépjen az angyalokkal.

Pseudomonarchia Daedonum: A XVI. században élt orvos és démonológus, Johann Weyer írta ezt a mágikus könyvet. Ehhez sok ihletet merített a tanítója, a híres német okkultista, Heinrich Cornelius Agrippa munkájából.

A Pseudomonarchia Daedonum tartalmazza annak 69 démonnak a nevét, képességét és megidézésének módját, akik a pokol királyságának a legkiemelkedőbb tagjai. Szerepel köztük például a varjú képében megjelenő Naberius, aki állítólag arra képes, hogy minden ember számára kedves és ravasz személyt csináljon a mágikusból. De ott van még Foras is, aki felfedezi a kincseket, és Shax, aki elveszi az embereket látását és hallását.

Arbatel De Magia Veterum: Soha nem derült ki, hogy ki írta a XVI. század végén keletkezett mágikus könyvet, ami a szellemi tanácsok aforizmák átfogó kézikönyve. Az Arbatel De Magia Veterum leginkább egy misztikus önsegítő könyv, amiben a pozitív gondolkodás és a mágia kapott kiemelt szerepet.

Állítólag, ha valaki követi az útmutatóban szereplő rituálékat, akkor eljuthat a hét mennyei kormányzóig. Ezek egyike Bethel, aki mindent meggyógyít, a másik Phalec, aki becsületes győzelmet hoz a háborúkba.

Ezt azonban nem teheti meg mindenkit, ugyanis a rituálékat csak a született mágusok tudják sikeresen elvégezni. Az Arbatel De Magia Veterumban nemcsak angyalokról található információ, ugyanis szerepelnek benne más entitások, nimfák, szilfek és driádok is.

Mágikus görög papirusz: Az időszámításunk előtti II. században keletkezett az a mágikus görög papirusz, amely mindenféle varázslatot, rituálét és divinációt tartalmaz. A rituálékkal fej nélküli démonokat idézhet meg az arra vállalkozó mágus.

Állítólag a görög papiruszból kiderült, hogy hogyan lehet megnyitni az alvilágba vezető ajtót, hogyan lehet megszerezni egy természetfeletti lény erejét. Emellett a jövőt is segít meglátni, amihez tömjénnel kell füstölni, valamint szükség lesz egy „tiszta” gyerekre, aki transzba esve meglátja a jövőt a lángokban.

A papirusz egyik leghíresebb része a Mithras liturgia, ami arról szól, hogy hogyan lehet felemelkedni a hét magasabb létformán keresztül, illetve hogy lehet kapcsolatba lépni Mithras istennel.Honorius Könyve: Liber Juratus Honorii néven is ismert a rituális mágiát tartalmazó, középkori grimoire, ami rögtön az egyház kritizálásával kezdődik. Ebből az ősi mágikus könyvből mindig csak három példány létezhet, és azokat csak az arra méltó mágusok foghatják a kezükbe.

A Honorius Könyve főtémái az angyalok, a démonok és más szellemek megidézése, illetve a tudás és hatalom megszerzése. A hosszadalmas szertartások azt a célt szolgálják, hogy a mágus csodás képességeket szerezzen. A grimoire szertartásai között előfordulnak veszélyesek is, ugyanis akad, amivel vitát lehet generáli, míg egy másikkal árvizeket és betegségeket lehet okozni, de akad benne olyan rituálé is, aminek a gyilkosság a célja.

Galdrabok: Különböző varázslók állították össze a XVI. századi izlandi grimoire 47 rituáléját. Mivel az izlandi mágia korszakában az emberek abban hittek, hogy rúnák mágikus tulajdonságokkal rendelkeznek, ha a testen viselik őket, felrajzolják valahova, esetleg tárgyakba vésik, ezért a Galdrabok is a rúnákra fektette a hangsúlyt.

Az ősi mágikus könyv varázslatainak nagy része a gyógyítást szolgálja, így például akad benne olyan szertartás, amelynek célja a fejfájás, hasmenés és láz gyógyítása. Emellett lopás és átok elleni védelmi mágia is szerepel benne.

Ars Notoria: A XIII. században állították össze Salamon grimoire gyűjteményéből ezt az ősi könyvet, ami valójában nem tartalmaz varázslatokat és bájitalokat, ugyanis a tudás elsajátítására, nehéz könyvek megértésére fekteti a hangsúlyt.

Aki az Ars Notoria leírásait követi, az olyan bölcs, tudós, filozófus személlyé válhat, aki naponta több órát tölt meditációval, kántálással és vizualizációval. Az ősi mágikus könyvben szereplő szertartások célja az, hogy az ember intellektuális ajándékot, ékesszólást, jobb hatodik érzéket, bölcsességet és remek emlékezetet kérjen Istentől.

Mindez után egyértelmű, hogy az Ars Notoria a megvilágosodást szolgálja, tehát nem tartalmaz rosszindulatú mágiát.
 

A Fekete Jérce: A XVIII. századi Franciaországából származó ősi könyv olyan misztikus szavakkal ellátott mágikus talizmánok tanulmányozásával foglalkozik, amelyek megvédhetik a viselőjüket, akit bizonyos erőkkel is felruházhatnak.

A Fekete Jérce leírja, hogy hogyan kell elkészíteni és felszentelni a talizmánokat, amelyek nemcsak védhetnek és erőt adhatnak, hanem arra is képessé tehetik a mágust, hogy rávegyen másokat a titkaik felfedésére, hogy elpusztítsa az ellenségét, vagy szerelmet ébresszen a választottjában.

(Forrás: noiportal.hu)