Őszre halasztják a pert
Az esküdtszék elnöke úgy ítélte meg, hogy "nem elképzelhető a bíróság, a felperesek, a tanúk és az igazságügyi szakértők összehívása kielégítően megfelelő körülmények között, miközben a tárgyalás várhatóan több hétig fog tartani". A döntésben nem szerepel új dátum az első nagy terrorellenes per megtartására, amely eredetileg május 4-től július 10-ig tartott volna. A terrorellenes ügyészség szerint feltehetően ősszel kezdődhet majd el a per.
2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, és 11-et megsebesítettek. A támadókat két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk lelőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat.
A három napig tartó támadásokban 17-en vesztették életüket, köztük három rendőr és 21-en sérültek meg. A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 250-en vesztették életüket. A két évvel ezelőtt lezárult nyomozás eredményeként 14 ember ellen indult eljárás, közülük 11-en vannak előzetes letartóztatásban. Valamennyi gyanúsított tagadja, hogy tudott a merényletek előkészítésről.
Három ember, köztük a feltételezett megrendelő és az egyik dzsihadista felesége ellene pedig elfogató parancs van érvényben. Ők a támadásokat követően Szíriába utaztak, s a francia sajtó többször is beszámolt a halálhírükről, de ezt hivatalos források nem erősítették meg. A nyomozás hamar fényt derített arra, hogy a Charlie Hebdo szerkesztőségében vérengző testvérpár, Chérif és Said Kouachi, valamint a rendőrnővel végző és zsidó túszokat ejtő Amédy Coulibaly ismerhették egymást. A szálak egy 2005-ben felszámolt kelet-párizsi iszlamista radikális csoporthoz vezettek, amely Irakba toborzott európai harcosokat.
A terrorcselekmények esetén ítélkező különleges esküdtszák valamennyi tagja bíró. A terrorellenes ügyészség kérésére a pert filmre rögzítik, ami kivételes alkalom lesz, ugyanis Franciaországban tilos képeket és felvételeket készíteni bírósági eljárásokról. A kivétel azért engedélyezett, mert a per különleges jelentőséggel bír az igazságszolgáltatás történelmi archívuma számára.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások