Osztrák külügyminiszter: a menekültek meghívásának politikája téves út volt
Az osztrák külügyminiszter egy hétfői lapinterjúban téves útnak nevezte a menekültek meghívásának politikáját és azt az elképzelést is, hogy be lehet fogadni minden migránst. A miniszter közvetve Angela Merkel német kancellár politikájára utalt.
Sebastian Kurz tárcavezető szerint "reális" a kormány által a hét végén meghatározott 50 ezer fő 2019-ig történő kitoloncolásáról szóló intézkedés. Sok Ausztriába érkező menekült az országban marad, ezért meg kell szüntetni az emberek áradatát - mondta Kurz az Österreich című osztrák napilap hétfő számában.
Úgy fogalmazott, hogy be kell tartani az Ausztriába érkező menekültek számának felső határát, hiszen minden más megoldás túlterhelné az országot.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly az Egyesült Államokban tízezer, Szlovéniában ezer, míg Ausztriában 90 ezer menekültkérelmet nyújtottak be. Ezt még egyszer egészen biztosan nem bírja el az ország - jelentette ki.
Az osztrák belügyminisztérium hét végi közlése szerint összesen mintegy ötvenezer, vagyis évente 12 500 menekültet toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig. Múlt héten arról is döntött az osztrák kormány, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt engednek be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk.
Januárban mintegy 330, előző év novemberében 290 menekült tért vissza Ausztriából a hazájába, főleg iraki, iráni és afganisztáni emberek. Tavaly mintegy 5100-an utaztak haza önként, 3300 embert pedig kitoloncoltak. A korábbi években havonta fele ennyi menekült hagyta el az országot - közölte az osztrák közszolgálati rádió (Ö1) hétfőn.
A szakértők szerint ennek két oka van: egyrészt az emberek nem számoltak azzal, hogy nagy, egyterű sátrakban kapnak szállást, másrészt nagyon hosszú ideig tart a menekültkérelmük elbírálása. Gyakran amiatt is hazatérnek, mert hozzátartozójuk otthon megbetegszik vagy valakinek a halálhírét kapják.
Az Ö1 tájékoztatása szerint előfordul, hogy a családtagokat Törökországban vagy Libanonban hagyják, ott azonban nehezek az életkörülmények. A visszatéréskor jelenleg legfeljebb 370 euró egyszeri segélyt kapnak a menekültek az osztrák államtól. Egyedi elbírálás alapján, átlagban 50 és 100 euró közötti összegben részesülnek.
A belügyi tárca tervei szerint amennyiben a menekült a kérelmének benyújtását követő három hónapban hazautazik, akkor 500 eurós "visszatérési" segélyt kapna. Amennyiben ezt a kérelme benyújtása után hat hónappal teszi meg, úgy 250 eurót.
A vorarlbergi Feldkirch településen hétfőn délelőtt 75 iraki migráns demonstrált a menekültügyi hivatal előtt. Amiatt tiltakoztak, hogy szerintük az irakiak menedékkérelmét nagy számban utasítják el. A iraki állampolgárok által benyújtott kérelmek közül minden harmadik nyer pozitív elbírálást, a szíriaiak menedékkérők kilencven százaléka kapja meg a státuszt. A tiltakozás rendbontás nélkül ért véget.
Kilencvenezer menedékkérelmet nyújtottak be 2015-ben Ausztriában az osztrák belügyminisztérium előzetes adatai szerint. Az adatok szerint 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer, 2010-ben pedig 11 ezer menedékjogi kérelem érkezett be.
MTI
Sebastian Kurz tárcavezető szerint "reális" a kormány által a hét végén meghatározott 50 ezer fő 2019-ig történő kitoloncolásáról szóló intézkedés. Sok Ausztriába érkező menekült az országban marad, ezért meg kell szüntetni az emberek áradatát - mondta Kurz az Österreich című osztrák napilap hétfő számában.
Úgy fogalmazott, hogy be kell tartani az Ausztriába érkező menekültek számának felső határát, hiszen minden más megoldás túlterhelné az országot.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly az Egyesült Államokban tízezer, Szlovéniában ezer, míg Ausztriában 90 ezer menekültkérelmet nyújtottak be.
Az osztrák belügyminisztérium hét végi közlése szerint összesen mintegy ötvenezer, vagyis évente 12 500 menekültet toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig. Múlt héten arról is döntött az osztrák kormány, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt engednek be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk.
Januárban mintegy 330, előző év novemberében 290 menekült tért vissza Ausztriából a hazájába, főleg iraki, iráni és afganisztáni emberek. Tavaly mintegy 5100-an utaztak haza önként, 3300 embert pedig kitoloncoltak. A korábbi években havonta fele ennyi menekült hagyta el az országot - közölte az osztrák közszolgálati rádió (Ö1) hétfőn.
A szakértők szerint ennek két oka van: egyrészt az emberek nem számoltak azzal, hogy nagy, egyterű sátrakban kapnak szállást, másrészt nagyon hosszú ideig tart a menekültkérelmük elbírálása. Gyakran amiatt is hazatérnek, mert hozzátartozójuk otthon megbetegszik vagy valakinek a halálhírét kapják.
Az Ö1 tájékoztatása szerint előfordul, hogy a családtagokat Törökországban vagy Libanonban hagyják, ott azonban nehezek az életkörülmények. A visszatéréskor jelenleg legfeljebb 370 euró egyszeri segélyt kapnak a menekültek az osztrák államtól. Egyedi elbírálás alapján, átlagban 50 és 100 euró közötti összegben részesülnek.
A belügyi tárca tervei szerint amennyiben a menekült a kérelmének benyújtását követő három hónapban hazautazik, akkor 500 eurós "visszatérési" segélyt kapna. Amennyiben ezt a kérelme benyújtása után hat hónappal teszi meg, úgy 250 eurót.
A vorarlbergi Feldkirch településen hétfőn délelőtt 75 iraki migráns demonstrált a menekültügyi hivatal előtt. Amiatt tiltakoztak, hogy szerintük az irakiak menedékkérelmét nagy számban utasítják el. A iraki állampolgárok által benyújtott kérelmek közül minden harmadik nyer pozitív elbírálást, a szíriaiak menedékkérők kilencven százaléka kapja meg a státuszt. A tiltakozás rendbontás nélkül ért véget.
Kilencvenezer menedékkérelmet nyújtottak be 2015-ben Ausztriában az osztrák belügyminisztérium előzetes adatai szerint. Az adatok szerint 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer, 2010-ben pedig 11 ezer menedékjogi kérelem érkezett be.
MTI
Hozzászólások