Pannonhalmi főapát: a gyermekbántalmazások feltárásában segíthet a nyilvánosság

A bencés szerzetesrendnek az elmúlt években szembe kellett néznie a közösségükben előfordult gyermekbántalmazásokkal, és az a tapasztalatuk, hogy a feltárásban segíthet a nyilvánosság - mondta Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát pénteken Budapesten újságíróknak.A főapát egy egyházi szervezésű, zártkörű gyermekvédelmi konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón azt mondta: eleinte a bencés közösség is félt attól, hogy szembenézzen a közösségben elkövetett gyermekmolesztálásokkal. Úgy érezték, a nyilvánosság árthat az iskolának és a rendnek, és tartottak attól is, hogy a média eltorzítja az információkat.

    
Egy ilyen folyamat megterheli a közösség tagjait, ugyanakkor a bencés rend azt tapasztalta, hogy "pozitív hozadéka van a nyilvánosságnak, ami miatt érdemes vállalni a rizikókat" és a nehézségeket - tette hozzá Hortobágyi Cirill a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézet és a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának szervezete, az Ignáci Pedagógiai Műhely tanácskozásának sajtótájékoztatóján.
    

Ha nyilvánosságra kerül egy konkrét eset, más áldozatok is a nyilvánosság elé mernek lépni, és ezzel lehetőség nyílik arra, hogy "kapcsolatba kerüljünk velük és segítséget nyújtsunk" nekik.

Úgy fogalmazott: "bármennyire is nehéz, nekünk hálásnak kell lennünk azért a feltáró munkáért, amit a sajtó végez". "Az igazág ezáltal tárul fel, és ha elkezdünk (...) feldolgozni egy ügyet, azt, hogy konkrétan kivel mi történt, akkor látjuk világosan a mechanizmusokat, a megelőzési szabályok kidolgozása pedig csak konkrét tapasztalatok alapján történhet".
    

Emellett a nyilvánosság megakadályozza, hogy a közösség tagjai bagatellizálják a problémát - mondta. Megjegyezte: végül - tapasztalataik szerint - épül a bizalom egy olyan intézménnyel szemben, ahol szembe mertek nézni a problémával. Hortobágyi Cirill kitért arra: a Pannonhalmi Bencés Gimnázium a feltárt gyermekmolesztálások után úgy látja, nagyon fontos, hogy egy "pedagógiai struktúrában senki ne legyen ellenőrizhetetlen hatalmi pozícióban", egyetlen pedagógus se legyen egyedül felelős egy közösségért.
    

Elmondta azt is: a gimnáziumban létrehoztak egy védelmi csoportot, melynek tagja egy nem főállásban tanító szerzetes tanár, az iskolaigazgató-helyettes és egy nyelvtanár. Hozzájuk fordulhatnak személyesen vagy akár az interneten keresztül problémáikkal a gyerekek. Emellett önkéntesek, egyetemisták segítségével bevezették az "ébresztőóra" elnevezésű érzékenyítő foglalkozásokat, amelyeken a gyerekeknek megtanítják felismerni a bántalmazásra utaló előjeleket.
    

Hortobágyi Cirill kérdésre válaszolva beszélt arról is: azt, hogy a magyar egyházban hány bántalmazás történt, "tíz év múlva fogjuk pontosabban látni". "A teljes véleményalkotás és az alapos áttekintés még előttünk áll." "Magyarországon nem sok esetre derült fény, ezért még nem kellett sok helyen mélységben foglalkozni a problémával."
    

"Biztos vagyok abban" - tette hozzá a főapát -, hogy a püspöki konferencia tagjai, "ha éles helyzetbe kerülnek", ha "találkoznak áldozatokkal, jó következtetéseket vonnak majd le" és jó döntéseket hoznak. Hans Zollner jezsuita szerzetes, a Rómában működő Gregoriana Pápai Egyetem Gyermekvédelmi Központjának vezetője arról beszélt: a gyermekbántalmazás sokkal jobban elterjedt a társadalomban, mint amennyit hallani lehet róla. Az Európa Tanács adatai szerint Európa fiataljainak és gyermekeinek 20 százaléka él meg szexuális bántalmazást, és a legtöbb bántalmazás a családon belül történik.
    

Ugyanakkor a témában sokkal több a feltételezés, mint a tényeken nyugvó adat. Szentes Judit, a Katolikus Pedagógiai Intézet gyermek- és ifjúságvédelmi szakértője a Gyermekeink védelmében címmel megrendezett gyermek- és ifjúságvédelmi konferencia céljának azt nevezte, hogy a magyarországi katolikus iskolákban működő jó gyermekvédelmi gyakorlatokat az intézmények megosszák egymással.


(Forrás: MTI)