Román államfő: nem lehet továbblépni a közelmúlttal való szembenézés nélkül
Nem lehet továbblépni a kommunista közelmúlttal való szembenézés nélkül, ezért is szükség van arra, hogy Romániában létrejöjjön a kommunizmus múzeuma - jelentette ki Klaus Iohannis román államfő hétfőn, miután meglátogatta a Securitate - az egykori kommunista titkosszolgálat - irattárát.
"Fontosnak tartom, hogy ne próbáljuk túl gyorsan túltenni magunkat a közelmúlton. Jobban meg kell ismernünk a történelmünket, a kommunizmus éveit ahhoz, hogy a végén megbékélhessünk saját múltunkkal" - jelentette ki a román elnök.
Iohannis úgy vélekedett, hogy - a román átvilágítási testületként működő - Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak (CNSAS) fontos szerepe lesz a kommunizmus múzeumának létrehozásában.
A román elnök decemberben, a Ceausescu-diktatúrát megdöntő forradalom kirobbanásának 25. évfordulója alkalmából Temesváron tartott ünnepi beszédében jelentette be: kezdeményezni fogja egy ilyen intézmény megalapítását, amely átfogó oktatási programokat bonyolíthatna le, és tematizálhatná a közbeszédet.
"Szükség van az emlékezésre és az emlékeztetésre, csak így tudjuk megvédeni magunkat a kommunizmustól" - jelentette ki Iohannis tavaly decemberben a temesvári megemlékezésen.
Románia 1999-ben fogadott el törvényt arról, hogy bárki tanulmányozhatja azokat az aktákat és feljegyzéseket, amelyeket a Securitate készített róla. Ennek érdekében első körben 2001-ben a CNSAS 700 folyóméternyi iratot, vagyis mintegy 10 ezer megfigyelési dossziét vett át a Securitate feloszlatása után 1990 márciusában létrehozott Román Hírszerző Szolgálattól (SRI).
A Securitate-akták jelentős része Traian Basescu elnökké választása után, 2005 márciusával kezdődően került az átvilágítási testülethez: a korabeli híradások szerint akkor 12 folyókilométernyi irat került a CNSAS-hoz abból az archívumból, amelyet az SRI vett át a kommunista politikai rendőrségtől és kémelhárítástól.
A CNSAS honlapján megtalálható utolsó, 2013-as éves jelentés szerint az átvilágítási testületnél ma már 25 folyókilométernyi Securitate-iratot tanulmányozhatnak a történészek és az érdeklődők. A kimutatás szerint évente mintegy ezer új látogató jelentkezik az átvilágítási testületnél, hogy a róla vagy felmenőiről készült megfigyelési aktákat kikérje.
MTI
"Fontosnak tartom, hogy ne próbáljuk túl gyorsan túltenni magunkat a közelmúlton. Jobban meg kell ismernünk a történelmünket, a kommunizmus éveit ahhoz, hogy a végén megbékélhessünk saját múltunkkal" - jelentette ki a román elnök.Iohannis úgy vélekedett, hogy - a román átvilágítási testületként működő - Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak (CNSAS) fontos szerepe lesz a kommunizmus múzeumának létrehozásában.
A román elnök decemberben, a Ceausescu-diktatúrát megdöntő forradalom kirobbanásának 25. évfordulója alkalmából Temesváron tartott ünnepi beszédében jelentette be: kezdeményezni fogja egy ilyen intézmény megalapítását, amely átfogó oktatási programokat bonyolíthatna le, és tematizálhatná a közbeszédet.
"Szükség van az emlékezésre és az emlékeztetésre, csak így tudjuk megvédeni magunkat a kommunizmustól" - jelentette ki Iohannis tavaly decemberben a temesvári megemlékezésen.
Románia 1999-ben fogadott el törvényt arról, hogy bárki tanulmányozhatja azokat az aktákat és feljegyzéseket, amelyeket a Securitate készített róla. Ennek érdekében első körben 2001-ben a CNSAS 700 folyóméternyi iratot, vagyis mintegy 10 ezer megfigyelési dossziét vett át a Securitate feloszlatása után 1990 márciusában létrehozott Román Hírszerző Szolgálattól (SRI).
A Securitate-akták jelentős része Traian Basescu elnökké választása után, 2005 márciusával kezdődően került az átvilágítási testülethez: a korabeli híradások szerint akkor 12 folyókilométernyi irat került a CNSAS-hoz abból az archívumból, amelyet az SRI vett át a kommunista politikai rendőrségtől és kémelhárítástól.
A CNSAS honlapján megtalálható utolsó, 2013-as éves jelentés szerint az átvilágítási testületnél ma már 25 folyókilométernyi Securitate-iratot tanulmányozhatnak a történészek és az érdeklődők. A kimutatás szerint évente mintegy ezer új látogató jelentkezik az átvilágítási testületnél, hogy a róla vagy felmenőiről készült megfigyelési aktákat kikérje.
MTI
Hozzászólások