Sorozatgyilkos poltergeist
Kín és szenvedés volt leolvasható azoknak a holttesteknek az arcáról, amelyeket a Berkeley Square 50. szám alatt találtak.
Lakónegyednek tervezték a régi Anglia ódon hangulatát idéző Berkeley Square területét, de végül csak egy épület maradt, amiből nem üzlethelyiséget alakítottak ki. Az Berkeley Square 50. szám azonban nem csak ezért lóg ki a sorból, hanem azért is, mert ez a ház az egyik leginkább szellemjárta Londonban.
A legenda szerint egy ördögi poltergeist gyilkol a falak között, de sokan azt sem zárják ki, hogy démon költözött be a házba. Mivel senki sem tudja, hogy pontosan milyen rémség szedi áldozatait, ezért a helyiek „Ismeretlen Lénynek, vagy Dolognak” nevezik az entitást.
A kívülről teljesen ártalmatlannak kinéző, 50-es szám alatti ház földszintjén a Maggs Fivérek Antik Könyvesboltja található, melynek alkalmazottjai senkit sem engednek fel az emeletre, ugyanis erre jó okuk van.
Az ördögi lény megjelenését az 1840-es évekre datálják. Ebben az időben, az egyik este Robert Warboys, egy fiatal nemes felhörpintett egy pohár italt, miközben azt hallgatta, hogy a vendégei arról beszélnek, hogy nyugtalanító legendák szólnak a Berkeley Square 50. szám alatti lakásról.
Az akkor 20 éves, és ittas, Robert hirtelen felindulásból úgy döntött, hogy eloszlatja a buta pletykát, és kihívásból eltöltött egy éjszakát a balszerencsés emeleten. A háztulajdonos azonban nem akarta felengedni a másodikra a nemest, aki rövid vita után meggyőzte a tulajdonost.
Robert kapott egy pisztolyt és egy gyertyát, valamint a lelkére kötötték, hogy húzza meg a csengőzsinórt, ha valami gyanúsat észlel, mert az azonnal jelez a tulajdonosnak, aki 45 perccel éjfél után riadt fel a vad csengetésre. Nem sokkal később Robert a fegyvert is elsütötte.
A háztulajdonos felrohant a nemes szobájába, de nem talált mást, csak a sarokban gubbasztó Robert halott testét. A férfi szemei kidülledtek, az ajkait felhúzta az ínyéről, a füstölgő fegyvert pedig a kezében tartotta. Mint kiderült, Robert rálőtt a lényre, de a golyó a szemközti falba fúródott.
Nem az ifjú nemes volt az egyetlen, aki rejtélyes, de szörnyű halált halt a házban. Két részeg tengerész sem járt jobban 1943-ban. Robert Martin és Edward Blunden a Berkeley Square utcáin járt, amikor meglátták, hogy kiadó az 50-es szám alatti ház.
A tengerészeknek nem volt pénze, ezért úgy döntöttek, hogy betörik az alagsor ablakait, és ott éjszakáznak. Belépve azonban elborzadva látták, hogy a padló nyirkos, ráadásul tele van patkányokkal. A finnyás férfiak úgy határoztak, hogy inkább az emeleten alszanak.
Felérve találtak egy száraz, kényelmes szobát, amibe gyorsan berendezkedtek, majd abban a reményben dőltek le, hogy jól kialusszák magukat, ám éjfélkor hirtelen kinyílt az ajtó, és furcsa hangok törték meg a csendet.
A két tengerész azonnal kiugrott az ágyból, de nem menekülhettek, mert hirtelen egy ocsmány lény jelent meg a szobában. A teremtmény elkapta Blundent, akit a csápjaival fojtott meg. A másik férfi sikoltozva menekült ki a házból, és szerencséjére talált egy rendőrt.
A járőr szkeptikusan hallgatta a történetet, de követte a tengerészt a házba, amelynek minden szobáját átkutatták, de Blunden szétmarcangolt holttestét nem abban a helyiségben találták meg, amelyben a tengerészek aludtak, hanem az alagsorban. A megölt férfi egy ismeretlen borzalomra meresztette a szemeit, a nyakát pedig erőszakkal tekerték ki.
Harry Price érdeklődését 1920-ban keltette fel a Berkeley Square 50. szám alatti ház. A paranormális nyomozó régi újságokban keresett bizonyítékot a rejtélyes lény létezésére. Price a kutatása során arra jutott, hogy az 1790-es években egy pénzhamisító banda tanyázott a házban, ahol ijesztő hangokat produkálva riasztották el a kíváncsi szomszédokat.
A bűnbandát hamarosan elfogták, majd a tagok meghaltak, ám egy 1870-ben megjelent újságban, a Notes and Queries-ben azt írták, hogy a Berkeley Square rejtélye, még mindig rejtély.
A paranormális nyomozás arra jutott, hogy a háznak legalább az egyik szobájában természetfeletti atmoszféra uralkodik, ez pedig a testre és az elmére is veszélyes. Ezt bizonyítja az is, hogy egy lány sosem gyógyult fel az őrületből, miután találkozott a rejtélyes entitással.
Az is kiderült, hogy a ház falai elektromosan ráznak, ha hozzáérnek. A lakatlan épület furcsaságai közé tartózik az is, hogy a gondnok házaspár sem tud bejutni a szobába, amit zárva tartanak. A kulcs egy névtelen idegennél van, aki 6 havonta bezárja az idős házaspárt az alagsorba, majd órákat tölt el a titokzatos szobában.
Price végül azt a következtetést vonta le, hogy a házban egy furcsa poltergeist él. A lény meghatározása különböző. Vannak, akik sötét, éles karmú teremtményként írják le, mások szerint egy formátlan, padlón csúszkáló dolog, de olyan legenda is él, hogy egy mutáns édesvízi polip, ami London szennyvízcsatornájából mászik elő a házba, ahol legtöbbször patkányokkal táplálkozik, de olykor embert is öl.
(Forrás: noiportal.hu)
Lakónegyednek tervezték a régi Anglia ódon hangulatát idéző Berkeley Square területét, de végül csak egy épület maradt, amiből nem üzlethelyiséget alakítottak ki. Az Berkeley Square 50. szám azonban nem csak ezért lóg ki a sorból, hanem azért is, mert ez a ház az egyik leginkább szellemjárta Londonban.A legenda szerint egy ördögi poltergeist gyilkol a falak között, de sokan azt sem zárják ki, hogy démon költözött be a házba. Mivel senki sem tudja, hogy pontosan milyen rémség szedi áldozatait, ezért a helyiek „Ismeretlen Lénynek, vagy Dolognak” nevezik az entitást.
A kívülről teljesen ártalmatlannak kinéző, 50-es szám alatti ház földszintjén a Maggs Fivérek Antik Könyvesboltja található, melynek alkalmazottjai senkit sem engednek fel az emeletre, ugyanis erre jó okuk van.
Az ördögi lény megjelenését az 1840-es évekre datálják. Ebben az időben, az egyik este Robert Warboys, egy fiatal nemes felhörpintett egy pohár italt, miközben azt hallgatta, hogy a vendégei arról beszélnek, hogy nyugtalanító legendák szólnak a Berkeley Square 50. szám alatti lakásról.
Az akkor 20 éves, és ittas, Robert hirtelen felindulásból úgy döntött, hogy eloszlatja a buta pletykát, és kihívásból eltöltött egy éjszakát a balszerencsés emeleten. A háztulajdonos azonban nem akarta felengedni a másodikra a nemest, aki rövid vita után meggyőzte a tulajdonost.
Robert kapott egy pisztolyt és egy gyertyát, valamint a lelkére kötötték, hogy húzza meg a csengőzsinórt, ha valami gyanúsat észlel, mert az azonnal jelez a tulajdonosnak, aki 45 perccel éjfél után riadt fel a vad csengetésre. Nem sokkal később Robert a fegyvert is elsütötte.
A háztulajdonos felrohant a nemes szobájába, de nem talált mást, csak a sarokban gubbasztó Robert halott testét. A férfi szemei kidülledtek, az ajkait felhúzta az ínyéről, a füstölgő fegyvert pedig a kezében tartotta. Mint kiderült, Robert rálőtt a lényre, de a golyó a szemközti falba fúródott.
Nem az ifjú nemes volt az egyetlen, aki rejtélyes, de szörnyű halált halt a házban. Két részeg tengerész sem járt jobban 1943-ban. Robert Martin és Edward Blunden a Berkeley Square utcáin járt, amikor meglátták, hogy kiadó az 50-es szám alatti ház.A tengerészeknek nem volt pénze, ezért úgy döntöttek, hogy betörik az alagsor ablakait, és ott éjszakáznak. Belépve azonban elborzadva látták, hogy a padló nyirkos, ráadásul tele van patkányokkal. A finnyás férfiak úgy határoztak, hogy inkább az emeleten alszanak.
Felérve találtak egy száraz, kényelmes szobát, amibe gyorsan berendezkedtek, majd abban a reményben dőltek le, hogy jól kialusszák magukat, ám éjfélkor hirtelen kinyílt az ajtó, és furcsa hangok törték meg a csendet.
A két tengerész azonnal kiugrott az ágyból, de nem menekülhettek, mert hirtelen egy ocsmány lény jelent meg a szobában. A teremtmény elkapta Blundent, akit a csápjaival fojtott meg. A másik férfi sikoltozva menekült ki a házból, és szerencséjére talált egy rendőrt.
A járőr szkeptikusan hallgatta a történetet, de követte a tengerészt a házba, amelynek minden szobáját átkutatták, de Blunden szétmarcangolt holttestét nem abban a helyiségben találták meg, amelyben a tengerészek aludtak, hanem az alagsorban. A megölt férfi egy ismeretlen borzalomra meresztette a szemeit, a nyakát pedig erőszakkal tekerték ki.
Harry Price érdeklődését 1920-ban keltette fel a Berkeley Square 50. szám alatti ház. A paranormális nyomozó régi újságokban keresett bizonyítékot a rejtélyes lény létezésére. Price a kutatása során arra jutott, hogy az 1790-es években egy pénzhamisító banda tanyázott a házban, ahol ijesztő hangokat produkálva riasztották el a kíváncsi szomszédokat.
A bűnbandát hamarosan elfogták, majd a tagok meghaltak, ám egy 1870-ben megjelent újságban, a Notes and Queries-ben azt írták, hogy a Berkeley Square rejtélye, még mindig rejtély.
A paranormális nyomozás arra jutott, hogy a háznak legalább az egyik szobájában természetfeletti atmoszféra uralkodik, ez pedig a testre és az elmére is veszélyes. Ezt bizonyítja az is, hogy egy lány sosem gyógyult fel az őrületből, miután találkozott a rejtélyes entitással.
Az is kiderült, hogy a ház falai elektromosan ráznak, ha hozzáérnek. A lakatlan épület furcsaságai közé tartózik az is, hogy a gondnok házaspár sem tud bejutni a szobába, amit zárva tartanak. A kulcs egy névtelen idegennél van, aki 6 havonta bezárja az idős házaspárt az alagsorba, majd órákat tölt el a titokzatos szobában.Price végül azt a következtetést vonta le, hogy a házban egy furcsa poltergeist él. A lény meghatározása különböző. Vannak, akik sötét, éles karmú teremtményként írják le, mások szerint egy formátlan, padlón csúszkáló dolog, de olyan legenda is él, hogy egy mutáns édesvízi polip, ami London szennyvízcsatornájából mászik elő a házba, ahol legtöbbször patkányokkal táplálkozik, de olykor embert is öl.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások