Számítógépek megszállottjai, avagy az élő zombik!

Mit szólnátok hozzá, ha egy számítógép átvenné az irányítást egy emberi akarat és test felett? Persze saját szabad akaratunkból adódóan! Nevezzük az ajtóban álló jövő jelenségét „echoborg”-nak!

Az „echoborg” a mesterséges intelligencia jövőjét vizsgáló kutatás. David Robson ennek a kutatásnak egyik szereplőjével Sophia Ben-Achour-ral találkozott, aki egy átlagos londoni diák vidám tekintettel, rövid barna hajjal. Szája mindig mosolyra áll.



David a diákkal való találkozása alkalmával alapvető, általános dolgokról beszélt. Időjárásról, zenéről, angol tanári munkájáról. A dologban azonban az érdekesség az, hogy senkinek a világon egy beszélgetés során eszébe nem jutna, hogy Sophia elméjét 200 mérföldes távolságban lévő processzorok irányítják.

A kedves lány számára egyáltalán nem nyugtalanító, hogy tulajdonképpen megszállta elméjét egy számítógép.

„Ma volt az első nap, hogy úgy éreztem, nem vagyok egyéb, mint egy test” – mondta Sophia.

A diáklány nem más, mint egy „echoborg”, ami annyit tesz, hogy egyfajta visszhang kiborg. Lényege, hogy lélegző és élő személy, aki ideiglenesen beleegyezik abba, hogy egy számítógép szája legyen. Ez a gyakorlatban úgy fest, hogy Sophia mindent, amit mond egy internettel összekötött chat-robottól származik.

Az információk hozzá pedig egy pici fülhallgatón keresztül jutnak el.

Legtöbb olvasó joggal azt gondolja, hogy most egy sci-fi világ egy szeletébe került. Azonban a helyzet az, hogy a kísérlet meglehetősen komoly céllal indult.

London School of Economics kutatói azt szeretnék a kísérlet által megérteni, hogy miként tudja befolyásolni a mesterséges intelligencia az emberek érzékét, felfogását és elméjét.

A kísérlet valóban fontos a mesterséges intelligencia szempontjából, hiszen a jövőben olyan gépek vehetnek minket körül, amelyeket nem biztos, hogy meg fogunk tudni különböztetni a hús-vér emberektől. Ennél fogva az embernek meg kell érteni a jövőben, hogyan fogadjuk a gépek kommunikációját.

„Ma még a mesterséges intelligencia nem több mint egy mechanikus interfész. Ilyen módon el tudtuk érni, hogy az emberek elhiggyék, hogy egy másik személlyel van dolguk. Az a tény, hogy minden, amit a másik személy mondott egy távoli forrásból eredt… egyszerűen fel sem merült” – írta Kevin Corti a kutatás egyik résztvevője.

Cori és felettese Alex Gillespie még egy korábbi kísérletből merítették inspirációikat Stanley Milgram vitatott munkásságú pszichológus által kitalált „cyranoidok” alapján. Stanley arra válaszra kereste a kérdést, hogy beszélgetés közben valóban figyelünk-e a másik fél mondandójára. Netalán véleményünket a másik külleme határozná meg?

A válasz kutatásakor Cyrano de Bergerac történetéhez fordult. A történet szerint Bergerac kitűnő katona, vicces költő, valamint tehetséges zenész is volt. Ennek ellenére a fiatalember önmagát meglehetősen rondának találta, ahhoz, hogy meghódítsa szerelmét Roxanet. Így Cyrano felajánlotta egy jóképű, de nem túl okos Christiannak, hogy segít a hódításban. A leghíresebb jelenet akkor van, amikor Cyranonak a bokrok közül kell súgnia a Christiannak, hogy mit is mondjon az erkélyen álló Roxane-nek.



Ezzel a „primitív” módszerrel Stanley Milgram rájött arra, hogy letesztelheti, hogy az emberi elmét és tudatot milyen mértékben manipulálja a dolog, amely ugyebár átterjed az ember hármas lényére, a szellemre, lélekre és testre.

Milgram úgy kísérletezgetett, hogy egy másik helyiségben tartózkodó ember rádióadón keresztül közli a „cyranoiddal”, hogy mit kell mondani. Roxane-hoz hasonlóan ebben az estben sem közlik, hogy voltaképpen miről is van szó. Így nem is tudhatja, hogy valójában kivel is kommunikál.

Milgram ledöbbenésére a kísérlet során egy 20 perces beszélgetés alatt semmiféle furcsaságot nem vettek észre.

„Az a tény, hogy minden, amit a másik személy mondott egy távoli forrásból eredt… egyszerűen fel sem merült” - írta Stanley Milgram.

Hogy válhatunk mi emberek élő zombikká?

A filozófiát figyelembe vevők elgondolása szerint az emberek nem igazán tudják azt eldönteni, hogy bármelyikük szabad akaratából cselekszik, vagy éppen egy külső manipulatív zombikként teljesítik mások parancsát!

„Mindegy milyen nagy az összhang hiánya a test és az elme között, az emberek nem veszik észre” – nyilatkozza Corti.

Mondhatnánk úgy is, hogy az emberek inkább a látszat alapján, nem pedig az emberi gondolatok lényege szerint ítélnek.



Ugyanis meg kell értenünk, hogy az emberi egyetlen faj, ami létezik a világegyetemben, nagyon is ártatlan és sérülékeny! Azonban a sérülékenység magában a manipulációban rejlik, amely az egész emberiség múltját meghatározta és a jövőjére is jelentős nyomással bírhat!



Vajon mik lehetnek ezek a dolgok? Ezt mindenki döntse el magában.

A válasz egy kis nyílt titok: minden ember szíve alatt létezik egy olyan pont, ahol befogadhatja az Élő Istent.

Forrás: idokjelei