Szellemet láttak a Newton ház pincéjében

Helyek, amelyekkel kapcsolatban paranormális élményekről számoltak be a turisták.A világon előfordulnak olyan helyek, amelyekkel kapcsolatban a turisták közül többen is arról számoltak be, hogy paranormális élményben volt ott részük. Azt, hogy ebből mennyi igaz, nem tudhatjuk, de az biztos, hogy az alábbi helyekről elterjedt, hogy szellemek járják.

Pince – Newton ház: Nagy-Britannia egyik leginkább paranormális helyeként tartják számon a Newton ház pincéjét, amivel kapcsolatban már számos rejtélyes megfigyelésről számoltak be a szemtanúk. A legtöbben egy szellemről beszéltek, méghozzá Walterről, aki életében inasként dolgozott a háznál.

Állítólag a szemtanúk dohányszagot éreztek, hangokat hallottak és pislákoló fényeket láttak a pincében. A Newton házzal kapcsolatos egyik legismertebb legenda arról szól, hogy a házban kísért Lady Elinor Cavendisht, a ház asszonyának unokatestvére, akit egy kikosarazott szerető fojtott meg a XVIII. században.

314-es szoba – Omni Mount Washington: 1900-ban építette Joseph Stickney a Mount Washington Hotelt, aminek ünnepélyes megnyitása után nem sokkal Stickney megbetegedett és hamarosan meghalt.

A férfi özvegye, Carolyn később hozzáment egy európai herceghez, de minden évben visszatért a hotelba, aminek a 314-es szobáját vette ki minden alkalommal. Miután a nő 1936-ban meghalt, különös dolgokról kezdtek beszámolni a szállodában megfordult emberek.

Egyesek arról beszéltek, hogy az éjszaka látták, hogy egy nő lebeg a hotelban és a fények maguktól pislákoltak. Máskor a szellem csak némán ült. Arra is akadt példa, hogy a vendégek érdes virágillatot éreztek a szobában, amikor felébredtek. A 314-es szobában otthagyták Carolyn baldachinos ágyát, így talán az lehet az, amihez a szellem kötődik.

A gótikus könyvtár – Felbrigg Hall: A XVII. században építették Észak-Norfolk mesés parkjában a káprázatos Felbrigg Hallt, amiben állítólag az ott élt William Windham kísért. A férfi imádta a könyveket, ezért rengeteg időt töltött a könyvtárban.

Windham 1809-ben halt meg, amikor az egyik este hazafelé lovagolva észrevette, hogy az egyik barátja otthonában tűz ütött ki. A férfi emlékezett rá, hogy az ismerősének milyen értékes könyvgyűjteménye van, ezért a segítségére sietett, ám mentés közben ráesett a csípőjére.

A sérülésből daganat lett, amit meg kellett műteni, ám Windham belehalt az operációba. A férfit a Felbrigg Hall közelében található Felbrigg-templomban helyezték végső nyugalomra.

Vulcan Hotel -1-es szoba: A szellemvadászoknak és a paranormális jelenségek kedvelőinek egyik kedvenc helye az új-zélandi Vulcan Hotel, ugyanis annak 1-es szobája kimondottan sötét múltra tekint vissza.

A történet szerint egy Rose nevű prostituált lakott ott, majd halt meg, amikor a XIX. században megfojtották az ágyában. Állítólag a nő azóta is a szobában kísért. A szemtanúk azt állították, hogy pislákoló fények, hideg folt, ajtók nyikorgása, fantomlépések, nyögések és maguktól működésbe lépő készülékek utaltak a szellem jelenlétére.

A beszámolók azt is állítják, hogy Rose csak férfiakat zaklat, talán azért, mert a gyilkosa miatt most minden férfin bosszút próbál állni.333-as szoba – Langham Hotel: London egyik leginkább szellemjárta helyének nevezik a Langham Hotelt, aminek falai között állítólag több szellem is kísért, de a 333-as szoba a legfélelmetesebb, ugyanis a jelentések szerint egy orvos abban ölte meg a nejét, majd önmagát is.

Az egyik vendég arról számolt be, hogy mikor felébredt a szobában, akkor egy izzó gömböt látott, amiből aztán egy láb nélküli ember alakult ki és indult meg felé, mire ő rémülten kirohant a szobából. Mások azt állították, hogy a csapok maguktól kezdtek folyni, és úgy érezték, hogy fojtogatják őket.

A 333-as szoba szellemein kívül állítólag mások is kísértenek a szállodában, így például egy komornyik, aki a harmadik emeleten igyekszik segíteni az embereknek, mert még holtában is el akarja látni az inasi munkáját.

410-es szoba – Queen Anne Hotel: San Francisco egyik legkísértetesebb helyeként tartják számon a Queen Anne Hotelt, ami a XIX. században még lány bentlakásos iskolaként funkcionált. Akkoriban élt ott Miss Mary Lake, az iskola igazgatónője, akiről elterjedt az a pletyka, hogy viszonyt folytat a helyi szenátorral, James Fairrel.

Amikor az épületet szállodává alakították át, akkor Lake irodája lett a 410-es szoba, amit ma már a szellemjárás gócpontjaként tartanak nyilván. Az egykori igazgatónőt 3000 mérfölddel messzebb temették el a halála után a szállodától, ahol állítólag azóta is kísért.

Az egyik vendég arról számolt be, hogy a földön, betakarva ébredt, amikor a 410-es szobában szállt meg. Mások arról beszéltek, hogy amikor aludni próbáltak, vagy kicsomagolták a bőröndjüket, akkor valaki énekelt nekik. A beszámolókból úgy tűnik, hogy Lake egy ártalmatlan, segítőkész szellem.

17. cella – Régi melbourne-i börtön: A nyolcvanas évekig működött a régi melbourne-i börtön, ahol több, mint tízezer ember raboskodott, több, mint százat pedig kivégeztek. A beszámolók szerint a régi börtön leginkább kísértetjárta cellája a 17-es, ugyanis a szemtanúk azt állították, hogy amikor oda beléptek, akkor úgy érezték, mintha valaki torkon ragadta volna őket, és nem tudtak levegőt venni.

Kiderült, hogy a tizenéves bűnözőket is fogadó börtönnek rendkívül sötét múltja van, ugyanis több rab is öngyilkosságot követett el, mert nem bírta a rendkívül rossz körülményeket.

(Forrás: noiportal.hu)