Szentek, akiknek a teste ellenállt a természet törvényeinek
Történelmünk legrejtélyesebb alakjai azok a személyek, akiknek a testét nem tette tönkre az enyészet.Tudjuk, hogy nem túl szép folyamaton megy keresztül a testünk, miután itt hagytuk a földi életet. Akadnak azonban olyan személyek, akikkel nem ez történt a haláluk után. Az ő maradványaik nem indultak romlásnak, hanem édeskés virágillat árad belőlük, és úgy néznek ki, mintha csak nagyon mélyen aludnának.
A hívők világszerte isteni csodának képzelik a döbbenetes jelenséget, és hisznek a romolhatatlan szentek gyógyító erejében. Ilyen szenteket a világ több pontján is őriznek, így például Franciaországban, Olaszországban, Peruban.
A testeket természetesen komoly vizsgálatoknak vetették alá a világi és egyházi szakemberek, többek között orvosok is. Nagyon ritkán kiderült, például Szent Margit esetében, hogy a jelenség mögött az áll, hogy a testet mumifikálták, de az esetek többségében semmi nyoma nem volt annak, hogy ezzel a módszerrel őrizték volna meg a testek állapotát. A tudomány, tehát értetlenül áll a dolog előtt, amire lássunk néhány példát!
Lourdes-i Szent Bernadett története
A legszebb és legépebben maradt szent 1925. augusztus 3-a óta fekszik az üvegkoporsójában a Saint-Gilgard kolostorban, Franciaországban. A szegény családból származó Marie-Bernard Soubirous, 1844. januárjában jött a világra Lourdes-ban. Ő volt az első gyermek a családban, majd utána még öt testvére született.
14 éves korában jelent meg először előtte Szűz Mária. Ezután a következő 5 hónapban még 18 alkalommal látta. A látomások hatására, 22 évesen kolostorba vonult. 35 évesen csonttuberkulózisban halt meg 1879. áprilisában.
Marie-Bernard Soubiroust a kolostor kápolnájában helyezték végső nyugalomba, de 30 évvel később elkezdték a boldoggá avatásának előkészületeit, ezért kihantolták a testet. Ekkor döbbent meg előbb a hatóság, majd az egész világ, hiszen Marie-Bernard Soubirous teste úgy feküdt, mintha csak aludna.
A holttestet megmosdatták, átöltöztették, és egy cinkkoporsóba temették, de még mindig nem nyugodhatott békében a szent, mert az orvosi jelentések megkérdőjelezték, hogy a test magától maradt meg ennyire jó állapotban.
Sokan csalásról beszéltek, ezért 1919-ben, majd később 1925-ben is megvizsgálták a szentet, de egyik vizsgálat során sem találtak arra utaló nyomot, hogy mumifikálásról lenne-e szó. Marie-Bernard Soubirous testét ezután üvegkoporsóba tették, és vékony viaszréteggel vonták be, majd a Saint-Gilgard kolostor templomában helyezték nyugalomra. XI. Piusz pápa 1933-ban avatta szentté.
Casciai Szent Rita – Az Isten ajándéka
Az idős szülők régóta imádkoztak az olaszországi Cascia városában, hogy gyermekük szülessen. A csoda 1381-ben történt, amikor Isten ajándékba adta Ritát a szülőknek, akik vallásosan nevelték a gyermeküket, majd korán férjhez adták egy erőszakos emberhez.
Ritát gyakran verte a férje, akinek két gyereket szült. A férfi nem nézte jól szemmel, hogy a neje ennyire hisz Istenben, ezért Rita eltűrte a bántalmazást, amiért cserébe a férje megengedte, hogy templomba járjon.
A nő szelídsége megtérítette az erőszakos férfit, akivel attól kezdve nyugalomban éltek együtt addig, amíg egy viszály alkalmával meg nem ölték a férfit. Rita fiai bosszút esküdtek az apjuk haláláért.
Amikor ezt Rita megtudta, akkor azért kezdett imádkozni, hogy Isten inkább vegye el tőle a gyermekeit, minthogy vér tapadjon a kezükhöz. A kérése teljesült, mert a gyerekek 1 évvel később meghaltak.
Az özvegyen maradt Rita ezt követően csatlakozni akart az Ágoston-rendi szerzetesközösségbe, ám háromszor elutasították az özvegysége miatt, de végül befogadták a rendbe.
Az egyik imádkozás alkalmával stigma jelent meg Rita homlokán, és átélte, amint Jézus töviskoszorújából egy tüske a homlokába szúródik. A seb elgennyesedett, ezért a nő a következő 15 évet betegen, és elkülönítve töltötte, majd meghalt.
Rita halála után, a teste nem indult bomlásnak, ezért nem temették a föld alá, hanem üvegkoporsóba tették, és a casciai Szent Rita templomban helyezték el.
Pio atya - A csodák embere
A XX. század legmisztikusabb katolikus szentje Francesco Forgione néven született Olaszországban, 1887-ben. A férfit gyerekkora óta kínozták látomások, és fiatal felnőtt korára tisztánlátó lett.
Pio atya még azzal is tudta, hogy mi történik, aki távol volt, és a jövőt is látta. Ő jósolta meg például a Karol Wojtyla nevű fiatal papnak, hogy pápa lesz belőle. Később ő lett II. János Pál pápa.
Pio atyáról többször is feljegyezték, hogy ugyanabban az időben több helyen látták. Amikor a férfi 24 éves volt, akkor halálos betegséget diagnosztizáltak nála, de az imádkozással, és a 40 napos böjttel, sikerült meggyógyulnia.
Az atya testén már 31 éves korában stigmák jelentek meg, melyek ugyanott bukkantak fel, mint Assisi Szent Ferenc esetében. Emiatt sokan azt hittél, hogy Pio atya valójában Szent Ferenc reinkarnációja.
Pio atya kesztyűkkel próbálta eltakarni a sebeit, de olykor olyan sok vért vesztett, hogy azt nem lehetett elrejteni. A hívek nagyon szerették az atyát, mert nagyon barátságos, jó humorú és megértő embernek ismerték meg. Az atya gyakran 8-10 órát gyóntatott, olyan sokan mentek el hozzá.
Az atya 1968. szeptemberében hunyt el. 1999-ben boldoggá, majd 2002-ben szentté avatták. A testét 2008-ban hantolták ki, és üvegkoporsóba helyezték Pietrelcinában.
Szent Pio magyar vonatkozása
Egy Nyírségben fekvő településen, Nyírcsászári 1999-ig nem volt templom A plébános ezért megígérte a helyieknek, hogy építtet egyet, ám az kérdéses volt, hogy honnan lesz pénz rá.
1998 decemberében bejelentették, hogy Pio atyát boldoggá avatják. Ekkor a plébános elhatározta, hogy a templomot Pio atya tiszteletére építik majd. Csodák csodájára a pénz összegyűlt, és a templom, aminek a Pietrelcinai Szent Pio nevet adták, elkészült 1999. szeptember 23-ra.
Az elmúlt években, minden év szeptember 23-án megtartják a templom búcsúját, amelyre a világ minden részéről érkeznek zarándokok, hogy leróják tiszteletüket az atya előtt.
Arra, hogy a szentek teste miért marad meg tökéletes állapotban, tehát azt mondhatjuk, hogy ugyanolyan csoda, mint amilyenek jellemezték őket az életükben. Ne higgyük azonban, hogy csodát csak a szentek tehetnek!
A csoda ugyanis minden ember számára mást jelent. Van, aki felgyógyul egy halálos kórból, míg más eléri az álmait, mert igazán hitt bennük, vagy éppen megtalálja álmai férfiját, nőjét, mert kitartott az elképzelése mellett.
Ha felismerjük a saját tehetségünket valamiben, és hiszünk önmagunkban, akkor csodákra vagyunk képesek, mert a teremtő erő bennünk lakozik.
(Forrás: noiportal.hu)
A hívők világszerte isteni csodának képzelik a döbbenetes jelenséget, és hisznek a romolhatatlan szentek gyógyító erejében. Ilyen szenteket a világ több pontján is őriznek, így például Franciaországban, Olaszországban, Peruban.
A testeket természetesen komoly vizsgálatoknak vetették alá a világi és egyházi szakemberek, többek között orvosok is. Nagyon ritkán kiderült, például Szent Margit esetében, hogy a jelenség mögött az áll, hogy a testet mumifikálták, de az esetek többségében semmi nyoma nem volt annak, hogy ezzel a módszerrel őrizték volna meg a testek állapotát. A tudomány, tehát értetlenül áll a dolog előtt, amire lássunk néhány példát!
Lourdes-i Szent Bernadett története
A legszebb és legépebben maradt szent 1925. augusztus 3-a óta fekszik az üvegkoporsójában a Saint-Gilgard kolostorban, Franciaországban. A szegény családból származó Marie-Bernard Soubirous, 1844. januárjában jött a világra Lourdes-ban. Ő volt az első gyermek a családban, majd utána még öt testvére született.
14 éves korában jelent meg először előtte Szűz Mária. Ezután a következő 5 hónapban még 18 alkalommal látta. A látomások hatására, 22 évesen kolostorba vonult. 35 évesen csonttuberkulózisban halt meg 1879. áprilisában.
Marie-Bernard Soubiroust a kolostor kápolnájában helyezték végső nyugalomba, de 30 évvel később elkezdték a boldoggá avatásának előkészületeit, ezért kihantolták a testet. Ekkor döbbent meg előbb a hatóság, majd az egész világ, hiszen Marie-Bernard Soubirous teste úgy feküdt, mintha csak aludna.
A holttestet megmosdatták, átöltöztették, és egy cinkkoporsóba temették, de még mindig nem nyugodhatott békében a szent, mert az orvosi jelentések megkérdőjelezték, hogy a test magától maradt meg ennyire jó állapotban.
Sokan csalásról beszéltek, ezért 1919-ben, majd később 1925-ben is megvizsgálták a szentet, de egyik vizsgálat során sem találtak arra utaló nyomot, hogy mumifikálásról lenne-e szó. Marie-Bernard Soubirous testét ezután üvegkoporsóba tették, és vékony viaszréteggel vonták be, majd a Saint-Gilgard kolostor templomában helyezték nyugalomra. XI. Piusz pápa 1933-ban avatta szentté.
Casciai Szent Rita – Az Isten ajándéka
Az idős szülők régóta imádkoztak az olaszországi Cascia városában, hogy gyermekük szülessen. A csoda 1381-ben történt, amikor Isten ajándékba adta Ritát a szülőknek, akik vallásosan nevelték a gyermeküket, majd korán férjhez adták egy erőszakos emberhez.
Ritát gyakran verte a férje, akinek két gyereket szült. A férfi nem nézte jól szemmel, hogy a neje ennyire hisz Istenben, ezért Rita eltűrte a bántalmazást, amiért cserébe a férje megengedte, hogy templomba járjon.
A nő szelídsége megtérítette az erőszakos férfit, akivel attól kezdve nyugalomban éltek együtt addig, amíg egy viszály alkalmával meg nem ölték a férfit. Rita fiai bosszút esküdtek az apjuk haláláért.
Amikor ezt Rita megtudta, akkor azért kezdett imádkozni, hogy Isten inkább vegye el tőle a gyermekeit, minthogy vér tapadjon a kezükhöz. A kérése teljesült, mert a gyerekek 1 évvel később meghaltak.
Az özvegyen maradt Rita ezt követően csatlakozni akart az Ágoston-rendi szerzetesközösségbe, ám háromszor elutasították az özvegysége miatt, de végül befogadták a rendbe.
Az egyik imádkozás alkalmával stigma jelent meg Rita homlokán, és átélte, amint Jézus töviskoszorújából egy tüske a homlokába szúródik. A seb elgennyesedett, ezért a nő a következő 15 évet betegen, és elkülönítve töltötte, majd meghalt.
Rita halála után, a teste nem indult bomlásnak, ezért nem temették a föld alá, hanem üvegkoporsóba tették, és a casciai Szent Rita templomban helyezték el.
Pio atya - A csodák embere
A XX. század legmisztikusabb katolikus szentje Francesco Forgione néven született Olaszországban, 1887-ben. A férfit gyerekkora óta kínozták látomások, és fiatal felnőtt korára tisztánlátó lett.
Pio atya még azzal is tudta, hogy mi történik, aki távol volt, és a jövőt is látta. Ő jósolta meg például a Karol Wojtyla nevű fiatal papnak, hogy pápa lesz belőle. Később ő lett II. János Pál pápa.
Pio atyáról többször is feljegyezték, hogy ugyanabban az időben több helyen látták. Amikor a férfi 24 éves volt, akkor halálos betegséget diagnosztizáltak nála, de az imádkozással, és a 40 napos böjttel, sikerült meggyógyulnia.
Az atya testén már 31 éves korában stigmák jelentek meg, melyek ugyanott bukkantak fel, mint Assisi Szent Ferenc esetében. Emiatt sokan azt hittél, hogy Pio atya valójában Szent Ferenc reinkarnációja.
Pio atya kesztyűkkel próbálta eltakarni a sebeit, de olykor olyan sok vért vesztett, hogy azt nem lehetett elrejteni. A hívek nagyon szerették az atyát, mert nagyon barátságos, jó humorú és megértő embernek ismerték meg. Az atya gyakran 8-10 órát gyóntatott, olyan sokan mentek el hozzá.
Az atya 1968. szeptemberében hunyt el. 1999-ben boldoggá, majd 2002-ben szentté avatták. A testét 2008-ban hantolták ki, és üvegkoporsóba helyezték Pietrelcinában.
Szent Pio magyar vonatkozása
Egy Nyírségben fekvő településen, Nyírcsászári 1999-ig nem volt templom A plébános ezért megígérte a helyieknek, hogy építtet egyet, ám az kérdéses volt, hogy honnan lesz pénz rá.
1998 decemberében bejelentették, hogy Pio atyát boldoggá avatják. Ekkor a plébános elhatározta, hogy a templomot Pio atya tiszteletére építik majd. Csodák csodájára a pénz összegyűlt, és a templom, aminek a Pietrelcinai Szent Pio nevet adták, elkészült 1999. szeptember 23-ra.
Az elmúlt években, minden év szeptember 23-án megtartják a templom búcsúját, amelyre a világ minden részéről érkeznek zarándokok, hogy leróják tiszteletüket az atya előtt.
Arra, hogy a szentek teste miért marad meg tökéletes állapotban, tehát azt mondhatjuk, hogy ugyanolyan csoda, mint amilyenek jellemezték őket az életükben. Ne higgyük azonban, hogy csodát csak a szentek tehetnek!
A csoda ugyanis minden ember számára mást jelent. Van, aki felgyógyul egy halálos kórból, míg más eléri az álmait, mert igazán hitt bennük, vagy éppen megtalálja álmai férfiját, nőjét, mert kitartott az elképzelése mellett.
Ha felismerjük a saját tehetségünket valamiben, és hiszünk önmagunkban, akkor csodákra vagyunk képesek, mert a teremtő erő bennünk lakozik.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások