Szijjártó Péter: Libanon a közel-keleti stabilitás és a háborús eszkaláció elkerülésének kulcsországa

Libanon a közel-keleti stabilitás és a háborús eszkaláció elkerülésének kulcsszereplője, ezért az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek is mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy az ország ne váljon a háború részesévé - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a libanoni kollégájával, Abdallah Bou Habibbal közösen tartott sajtóértekezletén közölte, hogy Európa súlyos biztonsági fenyegetésekkel néz szembe, ugyanis az ukrajnai háború mellett fennáll a közel-keleti válság továbbterjedésének kockázata is.
    

"Pontosan tudjuk, hogy ha a Közel-Keleten a biztonsági válság átterjed még egy országra, akkor az nem fog megállni annak határainál, és könnyen egy regionális vagy a régión túlmutató háború alakulhat ki" - figyelmeztetett. Ez pedig szavai szerint olyan tragikus biztonsági környezetet eredményezne Európa számára, amelynek során "gyakorlatilag minden ellenőrzés kicsúszna azok kezei közül, akik még valamennyire talán fogják a gyeplőket".
    

Aláhúzta: Libanon a közel-keleti stabilitás és a háborús eszkaláció elkerülésének kulcsországa, ezért az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy az ország ne sodródjon bele a válságba, ne váljon a háború részesévé. "Ebben a küzdelemben (...) Libanon kormánya kulcsszövetséges, s minden támogatást meg kell adnunk a libanoni kormánynak ahhoz, hogy sikeres legyen a háború elkerülése iránti erőfeszítése" - mondta.
    

"Mi azt sürgetjük, hogy az Európai Unió minél előbb fizesse ki azt a 15 millió eurót, amelyet az Európai Békekeretből szánunk Libanonnak. Végre a békére is költünk az Európai Békekeretből, ez egész egyedi, de jó lenne, ha valóban meg is történne" - tette hozzá. Szijjártó Péter a reményét fejezte ki, hogy a közel-keleti konfliktus mindegyik szereplője be fogja tartani a jövőben a kétoldalú és a nemzetközi szervezetekben elfogadott döntéseket.
    

Úgy vélekedett, hogy minél előbb lehetővé kell tenni annak a nagyjából 180 ezer embernek a hazatérését, akik otthonuk elhagyására kényszerültek Libanon déli és Izrael északi részén. Kitért az illegális migráció jelentette veszélyre is, amelynek kapcsán Libanon stabilitása ugyancsak lényeges kérdés, miután a közel-keleti országban több mint másfél millió szíriai menekült él.
    

"Ha Libanon nem látná el ezeket az embereket, mondom, másfél-két millió emberről beszélünk, akkor ők minden valószínűség szerint Európa irányába indulnának meg. És pontosan tudjuk, milyen hatással lennének ők az európai biztonságra, az európai stabilitásra és úgy általában Európa jövőjére" - jegyezte meg. Ezért - mint hangsúlyozta - nem korrekt, hogy a világ magára hagyta Libanont ebben az ügyben, igenis támogatást kellene nyújtani az országnak, amiért az érintetteket a saját területén tartotta.
    

A miniszter ezt követően kiemelte, hogy ami még ennél is fontosabb, a nemzetközi közösségnek végre gondoskodnia kellene arról, hogy a menekültek visszatérjenek Szíriába, minthogy az utóbbi évek során sokat javult a biztonsági helyzet az ország különböző területein. "Ezért azt szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió adja fel a kudarcos külpolitikájának ezt a szeletét is. Én tíz éve vagyok külügyminiszter, tíz éve hallgatom azt az Európai Unió különböző külügyminisztereitől, főképviselőitől, akik jönnek-mennek, szerencsére a mostani majd hamarosan megy, hogy nem szabad kapcsolatba lépnünk a szíriai kormánnyal, Aszad elnökkel" - közölte.
   

"Az elmúlt tíz évben én maradtam egyedül az európai oldalon, Aszad elnök is még ott van, tehát lehet, hogy a stratégiát felül kéne vizsgálni, és nem politikai feltételeket szabni, hanem gazdasági támogatást nyújtani annak érdekében, hogy a biztonsági körülmények helyreállását követően a szíriai menekültek azonnal térjenek vissza Szíriába" - fűzte hozzá.
    

"Ha ezt nem sikerül megoldani, akkor ez olyan stabilizációs kockázatot jelent Libanon vonatkozásában, amelynek árát előbb-utóbb Európának meg kell fizetnie" - folytatta. Emlékeztetett, hogy Magyarország tizenhat katonájával részt vesz az izraeli-libanoni határ biztonságát garantálni hivatott ENSZ-misszióban, és a kormányzat továbbra is fenn fogja tartani ezt a jelenlétét.


(Forrás: MTI)