Továbbra is a legmagasabb szintű a terrorkészültség Franciaországban
Az elmúlt hetek iszlamista merényletei, Samuel Paty történelemtanár lefejezése október 16-án, és pár nappal később, a Nizzában három áldozatot követelő dzsihadista támadás újból emlékeztették a franciákat arra, hogy továbbra is legmagasabb szintű az országban a terrorfenyegetettség, jóllehet annak formája teljesen megváltozott az elmúlt öt évben.
A koronavírus-járvány miatti általános karantén és a fokozott biztonsági intézkedések miatt az öt évvel ezelőtti párizsi merényletsorozat hagyományos nemzeti megemlékezésén a politikusokon kívül csak az áldozatok hozzátartozói és a túlélőket képviselő szervezetek vezetői vehetett részt. A kormányfő és Párizs főpolgármestere a stadion D kapujánál hajtott először főt, ahol egy ember vesztette életét öt évvel ezelőtt, miután a közelében egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát. Ezt követően ellátogatottak a támadássorozat valamennyi helyszínére, a Le Carillon, a Le Petit Cambodge, a La Bonne biere, a Casa Nostra, a Comptoir Voltaire, a La Belle équipe étteremhez és kávéházhoz, valamint a Bataclan koncertteremhez.
Az egyszerű és rövid megemlékezéseken nem hangzottak el beszédek, csak az áldozatok neveit olvasták fel a koszorúzásokat követően. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által kitervelt és végrehajtott merénysorozat pere várhatóan 2021 őszén kezdődik és fél évig tart. A vádlottak padján Salah Abdeslam, a terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja mellett a támadás logisztikai lebonyolításért felelős dzsihadisták ülnek majd, miután valamennyi kitervelővel és megrendelővel végeztek a nyugati titkosszolgálatok: az Iszlám Állam hét magas rangú vezetőjét 2016 és 2017 között célzott drónos támadásokkal Szíriában megölték az amerikai és a francia erők.
A 2015. november 13-i párizsi merényletek estéjén három, testén robbanóövet viselő terrorista hatolt be a Bataclanba, ahol az Eagles Of Death Metal adott koncertet. A merénylők azonnal tüzet nyitottak, és kilencven embert megöltek. A támadással egy időben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak teraszain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg.
A francia hatóságok már kevésbé tartanak az öt évvel ezelőttihez hasonló, külföldről irányított és szervezett összehangolt merényletsorozattól, hanem inkább olyan radikalizálódott egyének akcióra számítanak, akiket már a megszűnőben lévő, de az interneten még aktív terrorszervezetek buzdítanak arra, hogy lépjenek akcióba.
"Még mindig támadnak ránk, de olyan fanatizált emberekkel, akik késeket használnak a félelemkeltéshez. A háború az országon belül még nem ért véget, de sok csatát megnyertünk 2015 óta" - mondta a merényletsorozat idején a köztársasági elnöki posztot betöltő Francois Hollande a Le Parisien című napilapnak adott interjúban.
Emmanuel Macron államfő a közelmúltban összehangolt programot hirdetett a politikai iszlamizmus ellen, és a leghatározottabb fellépést ígérte a radikalizált külföldiek ellen is. A belügyminisztérium adatai szerint a titkosszolgálatok által nyilvántartott 8 ezer iszlamista közül 48-at kitoloncoltak július óta, és további 231 külföldi állampolgár vár arra, hogy a származási országa visszafogadja.
"Rajtuk kívül még mintegy száz illegális bevándorlóról gyanítjuk, hogy radikális" - mondta pénteken Gérald Darmanin belügyminiszter a France Info közrádióban. A tárcavezető készíti elő az iszlamista szeparatizmus elleni törvénytervezetet, amelyet december 9-én mutat be a kormány. Nagy kihívás a kormány számára a köztörvényes bűncselekmények miatt elítélt, de a börtönben radikalizálódott és a közeljövőben szabaduló mintegy ötszáz ember megfigyelése is.
Míg a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés a jogállamiság felfüggesztését és háborús törvénykezést sürget az iszlamisták elleni leszámoláshoz, a jobbközép Köztársaságiak közül egyes képviselők egy Guatánamóhoz hasonló intézmény létrehozását javasolják, ahova a gyanúsnak tartott iszlamistákat kellene elzárni.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások