Újratemetése előtt meggyalázták a halálbüntetés eltörlését javasoló egykori francia igazságügyi miniszter sírját
Meggyalázták csütörtökön a halálbüntetés egyetemes eltörléséért folytatott küzdelem megtestesítőjének számító Robert Badinter egykori francia igazságügyi miniszter sírját, néhány órával azelőtt, hogy ünnepélyesen újratemetik a francia történelem nagyjainak végső nyughelyén, a párizsi Panthénonban.
A "halálbüntetés elleni és a homoszexualitás dekriminalizálása iránti elkötelezettségét sértő" feliratokat találtak Robert Badinternek Bagneux-ben található sírján – közölte a fővároshoz közeli település polgármesteri hivatala.
"Robert Badinter sírját meggyalázták. Szégyen azokra, akik meg akarták gyalázni az emlékét. Ma este bekerül a Panthéonba, a lelkiismeret és az igazságosság örök otthonába" – írta az X-en Emmanuel Macron elnök, aki a ceremóniát fogja vezetni.
A volt ügyvéd és igazságügyi miniszter tiszteletére rendezett megemlékezés szerda este virrasztással kezdődött az Alkotmánytanácsban, amelynek 1986 és 1995 között elnöke volt, pályája számos elkötelezettsége mellett.
Csütörtök délután az 2024 februárjában 95 éves korában elhunyt Robert Badinter nevét viselő koporsót a Párizs belvárosában található egykori templomba, a francia forradalom idején kialakított nemzeti temetkezési helyre, a Panthéonba szállítják át, ahol egy visszafogott és ünnepélyes szertartás keretében emlékeznek meg az emberi jogok és a jogállamiság egyik legjelentősebb francia védelmezőjéről.
Robert Badinter földi maradványai a temetőben maradtak, a koporsóban öt személyes tárgya képviseli őt. Az újratemetés megszokott forgatókönyv szerint történik: a koporsót a Panthéon főhajójában a köztársasági elnök fogadja, aki rövid beszédet mond, majd Badinter koporsóját a "1789-es forradalmárok" kriptájában helyezik el.
A ceremónia Badinter igazságért folytatott küzdelmét emeli ki, amely az elnöki hivatal szerint "a jogállamiságot testesítette meg". És mindenekelőtt a halálbüntetés eltörlését, amely "jelentős civilizációs előrelépés a francia igazságszolgáltatás történetében" Emmanuel Macron egyik tanácsadójának megfogalmazása szerint.
Robert Badinter, a "szabadság és az emberi jogok szolgálatában álló" Franciaország képviselője, az igazság iránti vágyát a második világháború által meghatározott kamaszkorából merítette: 1943-ban, amikor mindössze 14 éves, zsidó apját a szeme láttára tartóztatták le Lyonban. Deportálás közben halt meg a sobibóri koncentrációs táborban Lengyelországban, miközben családja hamis papírokkal menekülni kényszerült.
Az est folyamán színészek felolvasnak részleteket Badinter hatásos védőbeszédeiből, aki hat elítéltet mentett meg a halálbüntetéstől az 1970-es években. Részletek hangzanak el politikusi beszédeiből is, amelyeket azután mondott el, hogy François Mitterrand baloldali államfő (1981-1995) igazságügyi miniszterré nevezte ki.
Robert Badinternek 1981. szeptember 17-én sikerült elérenie a francia parlamentben a halálbüntetés eltörlését, amelyre Mitterrand elnökké választásakor annak ellenére ígéretet tett, hogy azt a közvélemény nem támogatta. Az elhangzó szövegeket a volt miniszter özvegye, Elisabeth Badinter filozófus választotta ki, aki részt vett az újratemetés előkészületeiben.
(Forrás: MTI)
A "halálbüntetés elleni és a homoszexualitás dekriminalizálása iránti elkötelezettségét sértő" feliratokat találtak Robert Badinternek Bagneux-ben található sírján – közölte a fővároshoz közeli település polgármesteri hivatala."Robert Badinter sírját meggyalázták. Szégyen azokra, akik meg akarták gyalázni az emlékét. Ma este bekerül a Panthéonba, a lelkiismeret és az igazságosság örök otthonába" – írta az X-en Emmanuel Macron elnök, aki a ceremóniát fogja vezetni.
A volt ügyvéd és igazságügyi miniszter tiszteletére rendezett megemlékezés szerda este virrasztással kezdődött az Alkotmánytanácsban, amelynek 1986 és 1995 között elnöke volt, pályája számos elkötelezettsége mellett.
Csütörtök délután az 2024 februárjában 95 éves korában elhunyt Robert Badinter nevét viselő koporsót a Párizs belvárosában található egykori templomba, a francia forradalom idején kialakított nemzeti temetkezési helyre, a Panthéonba szállítják át, ahol egy visszafogott és ünnepélyes szertartás keretében emlékeznek meg az emberi jogok és a jogállamiság egyik legjelentősebb francia védelmezőjéről.
Robert Badinter földi maradványai a temetőben maradtak, a koporsóban öt személyes tárgya képviseli őt. Az újratemetés megszokott forgatókönyv szerint történik: a koporsót a Panthéon főhajójában a köztársasági elnök fogadja, aki rövid beszédet mond, majd Badinter koporsóját a "1789-es forradalmárok" kriptájában helyezik el.
A ceremónia Badinter igazságért folytatott küzdelmét emeli ki, amely az elnöki hivatal szerint "a jogállamiságot testesítette meg". És mindenekelőtt a halálbüntetés eltörlését, amely "jelentős civilizációs előrelépés a francia igazságszolgáltatás történetében" Emmanuel Macron egyik tanácsadójának megfogalmazása szerint.
Robert Badinter, a "szabadság és az emberi jogok szolgálatában álló" Franciaország képviselője, az igazság iránti vágyát a második világháború által meghatározott kamaszkorából merítette: 1943-ban, amikor mindössze 14 éves, zsidó apját a szeme láttára tartóztatták le Lyonban. Deportálás közben halt meg a sobibóri koncentrációs táborban Lengyelországban, miközben családja hamis papírokkal menekülni kényszerült.
Az est folyamán színészek felolvasnak részleteket Badinter hatásos védőbeszédeiből, aki hat elítéltet mentett meg a halálbüntetéstől az 1970-es években. Részletek hangzanak el politikusi beszédeiből is, amelyeket azután mondott el, hogy François Mitterrand baloldali államfő (1981-1995) igazságügyi miniszterré nevezte ki.
Robert Badinternek 1981. szeptember 17-én sikerült elérenie a francia parlamentben a halálbüntetés eltörlését, amelyre Mitterrand elnökké választásakor annak ellenére ígéretet tett, hogy azt a közvélemény nem támogatta. Az elhangzó szövegeket a volt miniszter özvegye, Elisabeth Badinter filozófus választotta ki, aki részt vett az újratemetés előkészületeiben.
(Forrás: MTI)


Hozzászólások