Újratemették Kovásznai György animációsfilm-rendezőt

Családja, egykori barátai és kollégái, a filmes szakma képviselői jelenlétében pénteken római katolikus szertartás szerint újratemették Kovásznai György animációsfilm-rendezőt, képzőművészt a Farkasréti temetőben.A műveivel napjaink fiatal animációs filmes nemzedékére is hatást gyakorló Kovásznai György hamvait negyven évvel 1983-ban bekövetkezett halála után helyezték végső, méltó nyughelyére a művészparcella közvetlen közelében.
    

"Az animációs a mozgóképes műfajok közül a legszabadabb művészet, az ebben alkotóknak nem szab határt más, csak saját fantáziájuk. A Pannónia Filmstúdióban a hatvanas-hetvenes években olyan közösség alakult ki, amelyben a művészek szabadon alkothattak, többen közülük e szabadság teljes spektrumát be tudták járni munkájuk során, ilyen volt Jankovics Marcell és Kovásznai György is" - hangsúlyozta beszédében Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum igazgatója.
    

Kitért arra, hogy Kovásznai György rövidfilmjei, valamint egész estés nagyjátékfilmje, a Habfürdő tartalmi és formai szempontból egyaránt időtállóak, modernek a mai napig.

Hozzátette: Kovásznai összesen huszonhat, változatos technikával készült animációs filmjét a Filmarchívum teljes körűen restaurálta, terjeszti, és ezekre a művekre Amerikától Japánig van kereslet.
   

"Minden mozgókép egy időkapszula a jövőbe. Kovásznai György alkotásaiban olyan fantasztikusan mély és örök érvényű üzeneteket találunk, amelyeket az új generációk számára is meg kell mutatni, el kell mondani. A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején készült filmjei aprólékosan, dokumentarista és játékfilmes módszerek ötvözésével, szórakoztató módon festik le az akkori magyar társadalmat, annak problémáit, ezért kiválóan felhasználhatók a művészeti és a közoktatásban is" - fejtette ki Ráduly György.
    

Rubovszky Éva, a 2021-ben elhunyt Kossuth-díjas rajzfilm-rendező, Jankovics Marcell özvegye arról beszélt a sírnál, hogy a jövőre száztíz éves magyar animáció történetének talán legjelentősebb időszaka kezdődött a hatvanas években a Pannónia Filmstúdióban. "Volt, aki az Iparművészeti Főiskoláról, mások a bölcsészkarról, Marci Pannonhalmáról, Gyuri a Képzőművészeti Főiskoláról került oda. Kovásznai György festő volt, aki az animációs filmben egy csodálatos műfajt teremtett: rögzítette az alkotási folyamat egyes fázisait" - szögezte le Rubovszky Éva.
    

A római katolikus szertartás szerinti újratemetést Kálmán Peregrin, a pasaréti Páduai Szent Antal plébánia irányítója vezette. Jelen volt mások mellett Fülöp József animációsfilm-rendező, a MOME rektora; a Habfürdő egykori stábjából Madarász Zoltán és Nyírő Erzsébet (Juhász Sándor animációs rendező özvegye), Keresztes Dóra grafikus es animációs művész, az Einspach Fine Art and Photography képviseletében Füstös Makar Zsolt.
    

Kovásznai György (1934-1983) animációs filmjeinek egyedi sajátossága a kamera alatti, kockáról kockára történő festés, rajzolás, ami a festőiségnek egy mozgó, folyamatosan változó bravúros jellegzetességet ad. Tizenöt éves korában, 1949-ben beiratkozott az OTI szabadiskolába, ahol tanára, Szántó Piroska életre szóló hatást tett rá. 1952-ben kezdett el a Képzőművészeti Főiskola festő szakára járni, 1954-ben azonban elhagyta az iskolát. Egy ideig bányákban dolgozott, majd 1957-ben visszatért a Képzőművészetire, ahol festészetét felháborítónak, botrányosnak tartották, még ugyanebben az évben elbocsátották az intézményből.
    

1961-ben Nepp József animációs rendező kereste meg, hogy dolgozzon vele dramaturgként: ekkor írta meg az Öcsi és a varázsló forgatókönyvét. A későbbiekben animációs és natúrfilmekhez, játékfilmekhez is írt forgatókönyveket. Első önálló animációs filmjét, A monológot 1963-ban készítette a Pannónia Filmstúdióban; Korniss Dezső festőművésszel további négy közös filmet hozott létre: Gitáros fiú a régi képtárban (kísérleti animáció, 1964); Reggeltől estig. Valami más (1967); Egy festő naplója (1968); Házasodik a tücsök (1969).
    

Első festményfilmjét, az Átváltozásokat 1964-ben, egész estés animációs filmjét, a Habfürdőt 1979-ben mutatták be. Ezt az alkotást akkor nem fogadta közönségsiker, a kortárs művészek és a nézők is elfordultak tőle. 1983-ban hunyt el, második egész estés animációsfilmje, a francia-magyar koprodukciójú Candide előkészítése közben. Jelentős írói életművet is hátrahagyott önéletrajzi, filozófiai írásokkal, drámákkal.
   

2009-ben a Magyar Nemzeti Galériában állították ki festményeit, kétnyelvű monográfiája tavaly érte meg harmadik kiadását, felújított filmjei számos külföldi fesztiválra kapnak meghívást. Életművét lánya, Kovásznai Dorottya gondozza.


(Forrás: MTI)