Ukrán válság – A lengyel kormányfő a Nemzetbiztonsági Tanács összehívását kéri

A kiéleződő kelet-ukrajnai helyzetre hivatkozva Ewa Kopacz miniszterelnök szerdán arra kérte Andrzej Duda államfőt, hogy hívja össze a Nemzetbiztonsági Tanácsot (RBN), mivel az ukrajnai helyzet kezelése körül politikai vita alakul ki a lengyel politikai vezetők között.

Az RBN a lengyel államfő tanácsadó testülete, Lengyelország legfontosabb politikai vezetőiből áll. Andrzej Duda augusztus eleji beiktatása óta azonban az új összetételű testület (melyben ezúttal maga az államfő az egyetlen új tag) még nem állt fel hivatalosan.



Kopacz azt követően kérte az új RBN megalakítását és összehívását, hogy az államfő hétfőn kilátásba helyezte: pénteki berlini látogatásakor az ukrajnai béketárgyalások formátumának bővítését szeretné javasolni. Szerinte ugyanis ezeken – az úgynevezett normandiai négyeken, vagyis Németországon, Franciaországon, Oroszországon és Ukrajnán kívül - az Egyesült Államok "is részt vehetne mint olyan világhatalom, amellyel Oroszországnak számolnia kell, továbbá Ukrajna szomszédai is, amelyeket közvetlenül érint mindaz, ami ott zajlik".

A kormányzó Polgári Platform (PO) politikusai szerint Duda nem egyeztette nyilatkozatát a külügyi tárcával, Kopacz úgy látja: a kijelentés arra vall, hogy az államfő „elhatárolódik a kormánytól, mellyel nem akar párbeszédet folytatni”.

A kormányfő úgy értékelte, az utóbbi időben „nagyon rossz dolgok történnek” Ukrajna keleti részén. Sajtóértesülésekre hivatkozva elmondta: „a vészhelyzet súlyosabbá válhat”, mivel „az oroszok arra készülnek, hogy pontonhidakat létesítsenek”. Kopacz ezzel vélhetően arra utalt, hogy a lengyel médiaértesülések szerint az orosz hadsereg öt hidat állított fel a Szeverszkij Donyec folyón, ami arra vallhat, hogy az átcsoportosuló katonai erők újabb támadásra készülnek.

A PO által kinevezett Kopacz, aki az új összetételű RBN felállítására szólította fel az ellenzéki jelöltként megválasztott Dudát, annak a véleménynek adott hangot: a testület keretében pártpolitikai választóvonalaktól eltekintve lehetne megbeszélni az ország – szerinte egyeztetéseket követelő - biztonsági helyzetét, ebben a szellemben lehetne áttekinteni, hogy mennyire stabil a helyzet Lengyelország szomszédságában.

Duda hétfői nyilatkozatát kedden Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter is bírálta, mondván, hogy az államfő "szerencsétlenül fogalmazott", a normandiai formátumot támogatni kell. A külügyi tárca vezetője azt is megjegyezte: csak a médiából értesült Dudának a normandiai formátum bővítésére vonatkozó terveiről.

Witold Waszczykowski volt külügyminiszter-helyettes, aki Duda anyapártjának, a Jog és Igazságosságnak (PiS) a képviselője, szerdán a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban elmondta: az államfő kijelentését több, a külügyi tárcával és magával Schetynával folytatott konzultáció előzte meg, ezeknek maga Waszczykowski is résztvevője volt. A politikus rámutatott arra: a lengyel kormány képviselői is – köztük Schetyna is - tavaly októbertől többször úgy nyilatkoztak, hogy bővíteni kell a normandiai formátumot.

A PO politikusai, Duda kijelentését bírálva, azzal is érvelnek: Porosenko, aki hétfőn Berlinben Angela Merkel német kancellárral, valamint Francois Hollande francia elnökkel tárgyalt az ukrán válság fejleményeiről, úgy nyilatkozott a sajtónak: nincs alternatívájuk a normandiai négyek tagjai által aláírt minszki megállapodásoknak.

A lengyel sajtó ezzel kapcsolatban kedd délután Konsztantin Jeliszejevet, az ukrán elnök külpolitikai államtitkárát idézte, aki kilátásba helyezte: szeptemberben Lengyelországnak az ukrajnai béketárgyalásokhoz való csatlakozásáról tárgyalnak a lengyel és az ukrán politikai vezetők.

MTI