Ukrán válság – A lengyel külügyminiszter nem tartja szerencsésnek az elnök javaslatát a normandiai formátum megváltoztatására
Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter szerint Andrzej Duda új államfő "szerencsétlenül fogalmazott", amikor az ukrajnai válságról tárgyaló négyes kibővítését szorgalmazta, a külügyminiszter szerint támogatni kell a normandiai formátumot.
A külügyminiszter a kormány keddi ülésének szünetében tartott sajtóértekezletén beszélt erről. Schetyna a kabinet álláspontját fogalmazta meg válaszul Andrzej Duda előző napi nyilatkozatára.
A lengyel elnök első - Tallinnba vezető - külföldi útjáról hazatérőben a sajtónak nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrajnai béketárgyalásokon az Egyesült Államok "is részt vehetne mint olyan világhatalom, amellyel Oroszországnak számolnia kell, továbbá Ukrajna szomszédai is, amelyeket közvetlenül érint mindaz, ami ott zajlik".
Az eddig az úgynevezett normandiai négyek, azaz Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna részvételével zajló tárgyalások formátumának kibővítését Duda pénteki berlini útja alkalmával készül javasolni.
„Ez egy szerencsétlen, ügyetlen fogalmazás” - értékelte Schetyna Duda hétfői kijelentését, hozzátéve, hogy a normandiai formátum és az ennek keretében megfogalmazott minszki tűzszüneti megállapodás „nagyon fontos, törékeny és az európai megértés és béke szempontjából kulcsfontosságú”, ezért a formátumot támogatni kell.
„Ma nincs alternatívája” – jelentette ki Schetyna, jelezve, hogy az év végén ki lehet értékelni a minszki megállapodás eredményeit, és "esetleg levonni megfelelő következtetéseket”.
Schetyna a „közös és felelősségteljes” lengyel külpolitika folytatását szorgalmazta, rámutatva, hogy a lengyel diplomáciáért „a kormány felel, az államfővel egyeztetve”.
Andrzej Duda megválasztását követően több lengyelországi politikai megfigyelő úgy vélte - a külpolitika terén bizonyos végrehajtó hatáskörrel is rendelkező - elnök törekedni fog arra, hogy a lengyel diplomácia függetlenedjen a francia és a német külpolitikától. Duda ezért az ukrán válságról folytatott tárgyalásokba több államot is bevonna.
Ilyen értelemben zajlott az augusztus közepén folytatott telefonos beszélgetés Andrzej Duda és az ukrán elnök, Petro Porosenko között is. A lengyel elnöki hivatalnak a beszélgetést ismertető közleménye szerint mindkét államfő akkor hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy a partnerországok széles körű koalíciója részvételével megerősödjenek az ukrajnai béketeremtésre irányuló erőfeszítések.
Ezt követően Duda ötletét elutasították a Moszkva támogatását élvező kelet-ukrajnai szakadárok. Denisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság delegációjának vezetője azt hangoztatta, hogy a tárgyalófelek számának növelése csak rontana a helyzeten.
Maga Porosenko, aki hétfőn Berlinben Angela Merkel német kancellárral, valamint Francois Hollande francia elnökkel tárgyalt az ukrán válság fejleményeiről, a megbeszélések szünetében úgy nyilatkozott a sajtónak: nincs alternatívájuk a normandiai négyek tagjai által aláírt minszki megállapodásoknak.
MTI
A külügyminiszter a kormány keddi ülésének szünetében tartott sajtóértekezletén beszélt erről. Schetyna a kabinet álláspontját fogalmazta meg válaszul Andrzej Duda előző napi nyilatkozatára.
A lengyel elnök első - Tallinnba vezető - külföldi útjáról hazatérőben a sajtónak nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrajnai béketárgyalásokon az Egyesült Államok "is részt vehetne mint olyan világhatalom, amellyel Oroszországnak számolnia kell, továbbá Ukrajna szomszédai is, amelyeket közvetlenül érint mindaz, ami ott zajlik".
Az eddig az úgynevezett normandiai négyek, azaz Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna részvételével zajló tárgyalások formátumának kibővítését Duda pénteki berlini útja alkalmával készül javasolni.
„Ez egy szerencsétlen, ügyetlen fogalmazás” - értékelte Schetyna Duda hétfői kijelentését, hozzátéve, hogy a normandiai formátum és az ennek keretében megfogalmazott minszki tűzszüneti megállapodás „nagyon fontos, törékeny és az európai megértés és béke szempontjából kulcsfontosságú”, ezért a formátumot támogatni kell.
„Ma nincs alternatívája” – jelentette ki Schetyna, jelezve, hogy az év végén ki lehet értékelni a minszki megállapodás eredményeit, és "esetleg levonni megfelelő következtetéseket”.
Schetyna a „közös és felelősségteljes” lengyel külpolitika folytatását szorgalmazta, rámutatva, hogy a lengyel diplomáciáért „a kormány felel, az államfővel egyeztetve”.
Andrzej Duda megválasztását követően több lengyelországi politikai megfigyelő úgy vélte - a külpolitika terén bizonyos végrehajtó hatáskörrel is rendelkező - elnök törekedni fog arra, hogy a lengyel diplomácia függetlenedjen a francia és a német külpolitikától. Duda ezért az ukrán válságról folytatott tárgyalásokba több államot is bevonna.
Ilyen értelemben zajlott az augusztus közepén folytatott telefonos beszélgetés Andrzej Duda és az ukrán elnök, Petro Porosenko között is. A lengyel elnöki hivatalnak a beszélgetést ismertető közleménye szerint mindkét államfő akkor hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy a partnerországok széles körű koalíciója részvételével megerősödjenek az ukrajnai béketeremtésre irányuló erőfeszítések.
Ezt követően Duda ötletét elutasították a Moszkva támogatását élvező kelet-ukrajnai szakadárok. Denisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság delegációjának vezetője azt hangoztatta, hogy a tárgyalófelek számának növelése csak rontana a helyzeten.
Maga Porosenko, aki hétfőn Berlinben Angela Merkel német kancellárral, valamint Francois Hollande francia elnökkel tárgyalt az ukrán válság fejleményeiről, a megbeszélések szünetében úgy nyilatkozott a sajtónak: nincs alternatívájuk a normandiai négyek tagjai által aláírt minszki megállapodásoknak.
MTI
Hozzászólások