Valószínűleg Amelia Earhart csontjait találták meg nyolcvan éve egy csendes-óceáni atollon

A kutatók szerint valószínűleg az 1937-es földkörüli útjának utolsó szakaszán eltűnt legendás amerikai pilótanő, Amelia Earhart földi maradványai azok a csontok, amelyeket nyolcvan évvel ezelőtt találtak a csendes-óceáni Kiribatihoz tartozó, ma már lakatlan Nikumaroro-atollon.A Tennessee Egyetem antropológus professzora, Richard Jantz szerint az évtizedekkel ezelőtt felfedezett - ám mára elveszett - csontok több hasonlóságot mutatnak Earhart, mint egy nagy létszámú referenciacsoport tagjai 99 százalékának fizikai adottságaival - olvasható a usatoday.com-on.

    
Az egyetem közleménye a szakembert idézve azt írja, hogy "mindaddig, amíg nem kerül elő megdönthetetlen bizonyíték azzal kapcsolatban, hogy ezek nem Amelia Earhart csontjai, addig a legelfogadottabb nézet az, hogy az ő maradványai". A kutatók ugyanakkor maguk is úgy fogalmaznak, hogy a csontok "valószínűleg" a pilótanőtől származnak.  
   

A tanulmány a Floridai Egyetemen kiadója által jegyzett Forensic Anthropology című folyóiratban jelent meg.

Earhart volt az első nő, aki 1932-ben - öt évvel Charles Lindbergh után - egyedül repülte át az Atlanti-óceánt. 1937 júniusában fogott élete legnagyobb vállalkozásába: ő akart lenni az első nő, aki körberepüli a Földet. Kétmotoros Lockheed Electra gépével, Fred Noonan navigátor társaságában Miamiból indult útnak, hatalmas médiafelhajtás közepette.
    

Az út során érintették Dél-Amerikát, Afrikát, Indiát és Délkelet-Ázsiát, egy hónappal később már Pápua Új-Guineán jártak. Az út utolsó harmada a Csendes-óceánon vezetett, de a pontatlan térképek miatt ez ígérkezett a legnehezebbnek. Earhart és navigátora 1937. július 2-án éjfélkor indult útnak a Pápua Új-Guineától négyezer kilométerre fekvő Howland-sziget felé. Earhart az indulás után hét és fél órával közölte, hogy fogy az üzemanyag, nem sokkal később arra panaszkodott, hogy rossz a rádiókapcsolat.


Utolsó üzenetét nyolc és háromnegyed órával az indulás után küldte útirányukról, ezután a kapcsolat megszakadt. A kaliforniai bíróság 1939-ben nyilvánította őt halottá. A pilótanő halálával kapcsolatos elméletek egyike szerint - amelyet maga Jantz is támogat -, Earhart annak idején a csendes-óceáni Nikumaroro-atollra vetődött. Három évvel az eltűnését követően, 1940-ben egy munkacsoport egy emberi koponyát, felkarcsontot, orsócsontot, sípcsontot, szárkapocscsontot és két combcsontot talált az aprócska szigeten. Még abban az évben D. W. Hoodless Fidzsi-szigeteki orvos megvizsgálta a maradványokat és megállapította, hogy azok egy férfitól származnak.
    

Jantz azonban felülvizsgálta a mérési eredményeket - mivel a csontok azóta elvesztek -, és arra jutott, hogy a maradványok nemhogy egy nőtől, de valószínűleg Earharttól származnak. A szakember összevetette a koponya, a felkarcsont, az orsócsont és a sípcsont méreteit a pilótanő fizikai adottságaival, amelyeket a Purdue Egyetem Earhart-gyűjteményében őrzött fényképekre és ruhákra alapozott.
    

Jantz szerint Earhart testmagasságához tökéletesen passzolnak a csontok. A legmeggyőzőbb részlet azonban a szigeten talált csontok és Earhart rekonstruált csontjainak méretbeli hasonlósága. A szakember szerint Hoodless talán a korabeli törvényszéki antropológia fejletlensége miatt hibázott. A szigetre vetődés elméletét támogatja a The International Group for Historic Aircraft Recovery (TIGHAR) nevű szervezet vezetője, Ric Gillespie is, aki szerint a rádiós bejegyzések azt mutatják, hogy Earhart a gép eltűnését követően még napokig próbált kapcsolatot teremteni.
    

Az egyetem szerint Nikumarorón továbbá egy női cipő egy darabját, egy mérőeszközt, amely hasonlít a Noonan által használthoz, valamint az Earhart által kedvelt Bénédictine likőr egy palackját is megtalálták.


(Forrás: MTI)