A vörösiszap nem mérgező! Ezt a MAL vezér nyilatkozta...
Megfontolatlannak" és "önkéntelennek" nevezte a katasztrófa másnapján, 2010. október 5-én tett azon nyilatkozatát a vezérigazgató, amely szerint a Mal ajkai telephelyén kiömlött vörösiszap veszélytelen lenne.
Na de mi történt? Akkor nem tudta a vezér, hogy a vörösiszap mérgező anyag?
A cégvezetőt a többi között azzal vádolják, hogy a valóságnak nem megfelelő tájékoztatást adott a kiömlött anyagról. Ő egy másik kérdésre reagálva fenntartotta azonban, hogy a vörösiszap nem mérgező anyag.
Mindenki emlékszik, a hazánkat eddig valaha ért egyik legnagyobb természetkárosító katasztrófájára, mely Mal Zrt. Ajka melletti tározójánál 2010. október 4-én történt.
A kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet.
A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A Veszprémi Törvényszéken szeptember 24-én kezdődött az egyebek mellett közveszélyokozás miatt indított büntetőper a timföldgyár vezetői és alkalmazottai ellen.
A vádlott a bírónak a vezérigazgatóként viselt felelősségét érintő kérdésre válaszolva azt hangoztatta, hogy a műszaki, hatósági előírásokkal kapcsolatosan 99 százalékban a munkatársainak szakértelmére támaszkodik. "Elsődlegesen azokat az embereket kell ismernem, akikkel dolgozom" - mondta, hozzátéve, hogy nem is tudta volna áttanulmányozni a cég összes dokumentumát.
A tanácsvezető kérdésére, hogy tudott-e az iszaptározókra vonatkozó katasztrófavédelmi terv létezéséről, nemmel válaszolt.
Vallomása szerint az ajkai timföldgyár riasztási tervét sem ismerte, a tárgyaláson felolvasott munkaköri leírása szerint azonban feladata volt a tározókra vonatkozó hatósági és technológiai előírások munkatársakkal való betartatása, számonkérése.
A tegnapi tárgyaláson a vezérigazgatót szembesítették az ötödrendű vádlott D. József divízióigazgatóval, mert a X. tározóba kerülő vörösiszap semlegesítésének 2009 novemberi leállításával kapcsolatban egymásnak ellentmondó vallomást tettek a nyomozás során.
A vád szerint a lerakott anyag tetején tárolt rendkívül nagy mennyiségű víz a gátszakadás meghatározó oka volt, és ezt a folyadékot nem semlegesítették megfelelően, emiatt annak magas volt a lúgtartalma. D. József divízióigazgató vallomása szerint nem álltak át teljesen a száraz technológiára, csak annak egy részét, a vörösiszap lúgtartalmát csökkentő dobszűrőket helyezték üzembe 2009 nyarán.
Azt vallotta, hogy a technológia iszapszállításra vonatkozó részét anyagi okok miatt nem vezették be, és B. Zoltán kérésére 2009 novemberben leállították az anyag kénsavas semlegesítését.
Azt vallotta: 2010. májustól több alkalommal javasolta a semlegesítés újraindítását, hogy ezzel is több vizet szivattyúzzanak le a X. kazettáról.
Az elsőrendű vádlott erre azzal reagált, hogy a semlegesítés újraindítása nem igényelt vezérigazgatói döntést. Még 2009-ben mintegy 750 milliós beruházással bevezették a teljes dobszűrős technológiát, az iszapszállításra vonatkozó rész elmaradásának szakmai és hatósági engedélyezési oka van - érvelt a vezérigazgató. Ezt D. József is elismerte a szembesítéskor, ahogyan azt is, hogy a semlegesítés leállítása közös döntésük volt.
B. Zoltán védője jelezte, hogy álláspontjuk szerint a katasztrófa bekövetkezése és a szűrőberuházás között nincs összefüggés.
A tegnapi tárgyaláson az elsőrendű vádlott az ügyész kérdéseire nem válaszolt. A tárgyalás ma folytatódik, ügyvédek tehetnek fel kérdéseket a vezérigazgatónak, illetve várhatóan két további vádlottat hallgat meg a bíróság.
Hozzászólások