112 – Segítség, bajban vagyok!

Február 11-én ünnepeljük az egységes európai segélyhívó szám napját, az 112 ugyanis az EU országaiban egységes vészhívó szám.Nálunk egy miskolci és egy szombathelyi központban várják a hívásokat. A 112-es fontosságáról és a hazai segélyhívók munkájáról beszélgettünk Horváth András alezredessel, a Szombathelyi Segélyhívó Központ vezetőjével.

– Miért pont február 11-én ünnepeljük az egységes európai segélyhívó szám, a 112 napját?

Az Európai Bizottság 2009-ben jelölte ki ezt a napot, hogy felhívja a figyelmet az 112-es segélyhívó szám fontosságára, és növelje az emberek tudatosságát arról, hogy ezt milyen vészhelyzetben hívhatják Európa-szerte. A dátumválasztás szimbolikus, hiszen ez a 11. nap a 2. hónapban, így a dátum utal az 1-1-2 számjegyekre.

– Valóban nem mindegy, hogy mennyire tudatosan használják az emberek a 112-es számot, mert rengeteg hívás érkezik.

– Az első hívás 2014. március 13-án érkezett hozzánk, tavaly december elején az ötvenmilliomodik. Egy átlagos hónapban 500 ezer, egy átlagos napon 10-11 ezer hívás fut be a központokba, a nyári időszakban 14-15 ezer. A hívások 42 százaléka valós, 44 százaléka nem igényel beavatkozást, a többi információkérő.

– Talán a nagyobb események is sok hívást generálnak.

– Nem feltétlenül. Egy jelentős hazai sportesemény, a Sziget Fesztivál vagy egy-egy Balaton Sound semmi problémát nem okoz. Annál többet a budapesti bulinegyedben szombat éjszaka. Olyankor nagyon sok hívást kapunk. Fizetésnapon is kicsit több a hívás. Ami még komoly hívásmennyiséget generál, az az időjárás. Főleg, ha egy vihar vagy egy zivatar Budapestet és Pest vármegyét érinti.

– Hogyan lehet valaki hívásfogadó?

– A jelentkezőnek előbb egy tanfolyamot kell elvégeznie. Ennek nagyobb része gyakorlati, kisebb része elméleti képzés. Ezt követően vizsgáznia kell elméletből és gyakorlatból is, utóbbinál két valós hívást szimulálunk. Utána még nyolcvan óra mentori programon kell részt vennie, ezután jut el oda, hogy önállóan fogadjon hívást. Ez a folyamat általában három hónapig tart.

– Bizonyára állandóan tanulniuk kell, hiszen változnak a jogszabályok, fejlődik az informatika…

– Igen a jogszabályi környezet változásával tisztában kell lenniük, főleg azzal, ami az ő munkájukat érinti. Például a gyermekek sérelmére elkövetett cselekményekkel kapcsolatban most külön módszertan lett kidolgozva. Szaporodtak a légi közlekedési balesetek, ezekre ugyancsak külön módszertant dolgoztunk ki. Ráadásul most cserélik korszerűbbre az informatikai rendszerünket, úgyhogy az átállás is feladat a számukra.

– A hívásfogadóknak azonban nemcsak szakmai, de lelki felkészültség is kell, hiszen számos stresszhelyzetet kell kezelniük.

– Ehhez – szükség esetén – kapnak segítséget. A legrosszabb talán az, amikor öngyilkosságot kell végighallgatni a telefonban. Tavaly telefonált egy férfi, aki előre végiggondolta, hogyan vet véget az életének, aztán elmondta, amit akart, és végrehajtotta, amit eltervezett. Nem volt elég időnk hathatósan cselekedni, így mindezt a hívásfogadónak végig kellett hallgatnia. Bár én azt szoktam mondani, hogy ne csak ilyen esetekben forduljanak pszichológushoz, akkor is, ha családi problémájuk van. Itt a topon kell lenni a szolgálat első és utolsó percében is.

– Mi történik akkor, ha külföldön, az Európai Unió valamelyik országában hívom a 112-es számot?

– A helyi hívásfogadó fogja felvenni, és csak annyit kell megértenie, hogy magyar ember kér segítséget, azt követően azonnal hozzánk kapcsolják. Nemrégiben Szlovéniában tévedtek el magyar túrázók, az általuk küldött SMS – ami viszont egyenesen hozzánk érkezik – alapján a közös határszolgálat értesítette a szlovén hegyimentőket, ők indultak megmenteni a túrázókat.

– Volt olyan eset, amelyről nem lehetett eldönteni, hogy kell segítség vagy nem?

– Sok ilyen van, de ezekben az esetekben nem is a mi tisztünk eldönteni ezt. Átkapcsolunk azokhoz, akik értenek hozzá, és néhány kérdés után pontosan megállapítják, kell-e tenniük valamit, ha igen, mit. Mondok egy példát. Egy idős nő beesett a csomagautomata mögé, és beszorult a fal és az automata közé. A hívásfogadó nem tudta eldönteni, hogy mekkora a baj, átkapcsolta a mentőkhöz, a mentős kikérdezte, és tette, amit tennie kellett. A hívásfogadónak azt kell tudnia, hová irányítsa a segélykérőt.

– Sokan nyilván nem pontosan értik, hogy miféle segítséget kérhetnek. Segélyvonal… akkor ott bármiben segítséget kaphatok…

– Ez így van, és az esetek 50 százalékában nem is kell segítség. Például amikor valaki arról érdeklődik, hol található a legközelebbi pizzás, mikor indul a busz, vagy ki szedi le a papucsot a garázs tetejéről. Azért az is okozott némi kavarodást, amikor tavaly az egyik mobiltelefon-gyártó annyira érzékennyé tette a készülékét, hogy az már igen kicsi ütődést, koccanást is elesésnek érzékelt, és automatikusan hívott minket. Mi pedig nem tudtuk, hogy kell segítség vagy sem, mindenkit visszahívtunk természetesen. Volt, aki csak az ágyra dobta a telefonját, másnak futást követő megálláskor érzékelte úgy a készüléke, hogy baj van, és hívnia kell minket, aztán olyan is volt, hogy valaki a rotakapával dolgozott a kertjében, és a zsebében lévő telefon a rázkódást bajnak vélte. Másfél hónap kellett ahhoz, hogy a cég kijavítsa ezt. Így vagy úgy: azon hívások esetében, amelyekben a rendőrség, a katasztrófavédelem vagy a mentők beavatkozása kell, mi mindenkinek segítünk, ami nem egyértelmű, azt azonnal a szakemberekre bízzuk. Akik pedig nem rendeltetésszerűen használják a 112-est, durva hívásokat kezdeményeznek, azokat feljelentjük.

– Vannak visszatérők azok között, akik felesleges hívásokat indítanak?

– Egyre kevesebb, de azért van ilyen is. Egy idős nő például rendszeresen telefonál, mindenkit feljelent, volt olyan nap, hogy 854-szer hívott minket. Különben pedig sokat teszünk azért, hogy felhívjuk a figyelmet a segélyhívó szám tudatos és rendeltetésszerű használatára. A február 11-ei nyílt napon is, de sokat járunk iskolákba, előadásokat tartunk erről.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA