48 perc: a szankciókat nem a béketárgyalások kikényszerítésére használják

Az Európai Unió szankciós politikáját értékelte Hont András, az Átlátszó újságírója, Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, Megadja Gábor eszmetörténész és Schiffer András ügyvéd  az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában, a 48 perc - Házigazda: Lánczi Tamás című műsorban.A hirado.hu összegzése szerint Lánczi Tamás felidézte, hogy az Európai Bizottság (EB) karácsony előtt "győzelmi jelentést" tett közzé az Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedésekről, majd az új év elején Guy Verhofstadt liberális belga képviselő már arról posztolt a Twitteren, hogy a kilenc szankciós csomagból egy sem működik. Lánczi Tamás kiemelte, hogy Guy Verhofstadt ettől függetlenül arra a következtetésre jutott, hogy a szankciós politika kudarcát a mindenre kiterjedő korlátozással lehet megváltoztatni.
    

Mint írták, Kiszelly Zoltán felidézte, hogy a belga politikus által közzétett táblázat szerint az EU-s államok túlnyomó többsége többet kereskedett Oroszországgal 2022-ben, mint egy évvel korábban.

A politológus egyúttal rámutatott, hogy a nagyobb ázsiai államok az olcsón felvásárolt orosz energiahordozókat adják tovább Európának, Törökország pedig szintén haszonélvezőjévé vált a felborult gazdasági viszonyoknak.
    

Schiffer András úgy fogalmazott, hogy a nyugati államok sajnálatos módon nem a béketárgyalások kikényszerítésére használják fel a szankciókat - derült ki a tudósításából, amely úgy folytatódott, hogy a jogász meglátása szerint az unió döntései mögött nagyvállalatok érdekei húzódnak. Schiffer András szólt arról is, hogy a hadiipar, "azon belül pedig az amerikai hadiipar húzza a legnagyobb hasznot" a jelenlegi helyzetből. Szerint ezen felül az LNG szállításában érdekelt vállalatok szintén befolyásolhatják az uniós intézményeket. Schiffer kiemelte, egyértelműen látszik, hogy a szankciók nem Európa érdekeit szolgálják, és kulturálisan nem lehet elvágni a kontinenst Oroszországtól.
    

A cikk szerint Hont András arról beszélt, hogy "az intézményesített Nyugat" határmezsgyéjén fekszik az orosz-ukrán konfliktus. Szerinte a nyugati világban két narratíva dominál: erkölcsösökre és erkölcstelenekre osztani a világot, másrészt pedig a biztonságot is garantálni úgy, hogy közben "nem piszkolják be a kezüket". Megadja Gábor szerint a brüsszeli politikusok nem a logikus következtetést vonják le a tényekből.
    

A műsorban Kiszelly Zoltán arról értekezett, hogy szankciókhoz a világ szűk része a Nyugat csatlakozott. Ha az EB által az orosz gázra és olajra kiszabott árplafon a piaci ár alatt marad, akkor se Norvégia, se Katar nem fog eladni energiahordozókat, tehát az európai energiaintenzív termelés még nagyobb bajba kerül - vélekedett.
    

Hont András Shiffer Andrással egyetértve azt mondta, hogy a klímaváltozás témáját olyan ellentmondásos törekvések uralják, mint a húsfogyasztást megtagadó életvitel népszerűsítése. A klímaaktivisták azzal érvelnek, hogy a kevesebb marhahús vásárlásával visszaszorítható a szarvasmarha-tenyésztés, általa pedig az üvegházhatású gázok légkörbe jutása. Ehhez képest ezen aktivistáknál teljesen a látókörön kívül marad például az őserdők szójatermesztés miatti tömeges irtása - áll a tudósításban.
    

Az orosz-ukrán háború lehetséges kimeneteléről Schiffer András közölte: "kardinális jelentősége" lesz annak, hogy Amerika és az EU milyen kisebbségpolitikai intézkedéseket kíván érvényesíteni a háború lezárását követően. Az Ukrajnában élő nemzeti csoportok között folyamatosan fennmarad a konfliktus akkor is, ha véget ér a háború, amely bármikor gyújtópontja lehet egy újabb háború kirobbanásának - mutatott rá a jogász.
    

Kiszelly Zoltán úgy vélte, hogy mindkét fél a háború folytatásában érdekelt, a békekötés feltételeinek kirajzolódása és a felek érdekeinek közeledése napjainkban "egyáltalán nem látszódik". Hont András szerint a konfliktus hosszú évekig is elhúzódhat, és kialakulhat egy ütközőzóna a világ két ellentétes oldalát képviselő politikai és hatalmi berendezkedés között.


Megadja Gábor pedig arra emlékeztetett, hogy a Nyugat már korábban is támogatott szélsőségesen nacionalista katonai szervezeteket a Szovjetunióval szemben, így abban sincs semmi meglepő, hogy az orosz-ukrán háborúban például a szélsőséges Azov ezredet is támogatja. Megadja Gábor egyúttal rámutatott arra is, hogy ugyan a NATO jogilag nem vesz részt az ukrajnai háborúban, de facto, azaz tevőlegesen azonban már - megfogalmazása szerint - "könyékig benne van".


(Forrás: MTI)