500 ezer adag megmentett ebéd iskolai menzákról
Félmillió adagos mérföldkőhöz ért a Magyar Élelmiszerbank Egyesület iskolai ebédmentő programja; második esélyt kaphatnak azok az ebédek, amelyeket a gyerekek nem kérnek ki az iskolai menzákon - olvasható a jótékonysági szervezet MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Mint írják, a 2023 őszén útjára indított kezdeményezésben a menzákon megmaradt ebédeket az iskolák közelében működő karitatív szervezeteken keresztül nélkülözők kapják. Két év alatt 400 millió forint értékű ételt tudtak így kiosztani rászoruló emberek és családok között. A programhoz már 27 iskola és közétkeztető csatlakozott.
Az iskolai menzákon azokat az ebédeket, amelyeket a gyerekek nem kérnek ki eddig jobbára megsemmisítették, újabban viszont akár rászoruló emberekhez is eljuthatnak. Az ehhez elengedhetetlen módszertani útmutatót a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2022 végén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) együttműködve, az Élelmiszer Érték Fórum égisze alatt tette közzé.
Fontos lépést tettek ezzel, hiszen egyes felmérések szerint vannak olyan iskolák, ahol az elkészített főtt étel több mint tíz százaléka rendszeresen az élelmiszerhulladékba kerül - áll a közleményben. Kiemelik: a mérföldkő apropóján kedden a programban együttműködő partnerek közösen mentették adománydobozba az ötszázezredik ebédet a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskola menzáján.
A közleményben Nagygyörgy Andrást, az Élelmiszerbank külső kapcsolatokért felelős igazgatóját idézik, aki elmondta: 24 adag tojáslevest, valamint 75 adag tökfőzeléket és dínó falatkákat mentettek meg az iskolából.
"Ezek egy része azért maradt meg a konyhán, mert a hiányzó diákok után a szüleik nem tudták időben lemondani az étkezést, és persze olyan gyerekek is akadtak, akik egyszerűen nem kedvelik ezeket az ételeket, így nem kérték ki azokat" - mondta, kiemelve: sokan vannak viszont, akik örömmel elfogyasztanák, de nem engedhetnek meg maguknak egy ilyen ebédet sem, nekik tudunk segíteni a programmal.
Az ebédmentés témájához kapcsolódóan kedden az iskolában egy speciális tanórán is részt vehettek a tanulók, ami a pazarlás megelőzéséhez, valamint a fenntartható étkezéshez és étrendhez adott gyakorlati ismereteket.
Az előadás arról is megemlékezett, hogy a téma globális szószólója, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), fennállásának 80. évfordulóját ünnepli idén.
"Az Élelmiszerbank ebédmentő programja nemcsak a nélkülözők ellátása miatt hasznos. Az iskolai jelenlét arra is lehetőséget kínál, hogy a diákok szemléletét formáljuk" - mondta Kasza Gyula, az Állatorvostudományi Egyetem Alkalmazott Élelmiszertudományi Tanszékének vezetője, aki a munkatársaival maga is úttörő szerepet vállalt az ebédmentési módszertan kidolgozásában.
Magyarországon 2016 óta folyik társadalmi program az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében - emelte ki, hozzátéve: a Maradék Nélkül Alapítvány honlapján most induló kutatásukhoz bárki csatlakozhat, aki kíváncsi, hogy az ő háztartása mennyire fenntartható. A közleményben hangsúlyozzák, hogy az élelmiszerpazarlás korunk egyik legsúlyosabb társadalmi, gazdasági és környezeti kihívása.
A FAO adatai szerint a bolygónkon megtermelt élelmiszerek egyharmada minden évben kárba vész, ami különösen annak fényében aggasztó, hogy a világon csaknem hétszázmillióan éheznek. Eközben a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok 8 százaléka is az élelmiszerpazarlással hozható összefüggésbe.
"Azzal, hogy élelmiszert kidobunk, egyúttal az annak előállításához felhasznált erőforrásokat, a talajt, a vizet, a biológiai sokféleséget és az energiát is elpazaroljuk" - mondta Viorel Gutu, az FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője, hozzátéve: ezért fontos, hogy az egyének, a családok és a társadalom tisztában legyen a problémával, és felelősséget vállaljon a megoldásban.
Kiemelik: az iskolai ebédmentés kulcsa az élelmiszerbiztonsági előírások betartása a teljes adományozási út során. A konyhai dolgozók az érintetlenül maradt ebédet ételhordó dobozokba adagolják, ezután egy speciális ételsokkolási eljárással az adagokat a lehető legrövidebb idő alatt 5 fok alá hűtik, így biztosítva, hogy még másnap is fogyaszthatók legyenek. Az adagok így a következő napon már tanodák, anyaotthonok, hajléktalan központok, családsegítő szolgálatok és fogyatékosügyi szervezetek ellátottjai elé kerülhetnek.
Az Élelmiszerbank az elmúlt két évben már 22 sokkoló hűtőt vásárolt magánadományokból. Egy-egy ilyen berendezéssel intézményenként és tanévenként akár 8-10 ezer adagnyi melegétel megmentése is lehetséges. Az ebédmentés Budapest mellett már Pécsen, Kaposváron, Szombathelyen, Szentgotthárdon és Miskolcon is működik. Az egyesület célja, hogy a program a következő években minden megyében elindulhasson.
A bővüléshez folyamatosan várják újabb önkormányzatok, helyi közétkeztető vállalatok és iskolák érdeklődését, valamint olyan cégek jelentkezését, amelyek szívesen támogatnák az ebédmentés elindítását a működési térségükben levő iskolákban - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Mint írják, a 2023 őszén útjára indított kezdeményezésben a menzákon megmaradt ebédeket az iskolák közelében működő karitatív szervezeteken keresztül nélkülözők kapják. Két év alatt 400 millió forint értékű ételt tudtak így kiosztani rászoruló emberek és családok között. A programhoz már 27 iskola és közétkeztető csatlakozott.Az iskolai menzákon azokat az ebédeket, amelyeket a gyerekek nem kérnek ki eddig jobbára megsemmisítették, újabban viszont akár rászoruló emberekhez is eljuthatnak. Az ehhez elengedhetetlen módszertani útmutatót a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2022 végén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) együttműködve, az Élelmiszer Érték Fórum égisze alatt tette közzé.
Fontos lépést tettek ezzel, hiszen egyes felmérések szerint vannak olyan iskolák, ahol az elkészített főtt étel több mint tíz százaléka rendszeresen az élelmiszerhulladékba kerül - áll a közleményben.
A közleményben Nagygyörgy Andrást, az Élelmiszerbank külső kapcsolatokért felelős igazgatóját idézik, aki elmondta: 24 adag tojáslevest, valamint 75 adag tökfőzeléket és dínó falatkákat mentettek meg az iskolából.
"Ezek egy része azért maradt meg a konyhán, mert a hiányzó diákok után a szüleik nem tudták időben lemondani az étkezést, és persze olyan gyerekek is akadtak, akik egyszerűen nem kedvelik ezeket az ételeket, így nem kérték ki azokat" - mondta, kiemelve: sokan vannak viszont, akik örömmel elfogyasztanák, de nem engedhetnek meg maguknak egy ilyen ebédet sem, nekik tudunk segíteni a programmal.
Az ebédmentés témájához kapcsolódóan kedden az iskolában egy speciális tanórán is részt vehettek a tanulók, ami a pazarlás megelőzéséhez, valamint a fenntartható étkezéshez és étrendhez adott gyakorlati ismereteket.
Az előadás arról is megemlékezett, hogy a téma globális szószólója, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), fennállásának 80. évfordulóját ünnepli idén.
"Az Élelmiszerbank ebédmentő programja nemcsak a nélkülözők ellátása miatt hasznos. Az iskolai jelenlét arra is lehetőséget kínál, hogy a diákok szemléletét formáljuk" - mondta Kasza Gyula, az Állatorvostudományi Egyetem Alkalmazott Élelmiszertudományi Tanszékének vezetője, aki a munkatársaival maga is úttörő szerepet vállalt az ebédmentési módszertan kidolgozásában.
Magyarországon 2016 óta folyik társadalmi program az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében - emelte ki, hozzátéve: a Maradék Nélkül Alapítvány honlapján most induló kutatásukhoz bárki csatlakozhat, aki kíváncsi, hogy az ő háztartása mennyire fenntartható. A közleményben hangsúlyozzák, hogy az élelmiszerpazarlás korunk egyik legsúlyosabb társadalmi, gazdasági és környezeti kihívása.
A FAO adatai szerint a bolygónkon megtermelt élelmiszerek egyharmada minden évben kárba vész, ami különösen annak fényében aggasztó, hogy a világon csaknem hétszázmillióan éheznek. Eközben a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok 8 százaléka is az élelmiszerpazarlással hozható összefüggésbe.
"Azzal, hogy élelmiszert kidobunk, egyúttal az annak előállításához felhasznált erőforrásokat, a talajt, a vizet, a biológiai sokféleséget és az energiát is elpazaroljuk" - mondta Viorel Gutu, az FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője, hozzátéve: ezért fontos, hogy az egyének, a családok és a társadalom tisztában legyen a problémával, és felelősséget vállaljon a megoldásban.
Kiemelik: az iskolai ebédmentés kulcsa az élelmiszerbiztonsági előírások betartása a teljes adományozási út során. A konyhai dolgozók az érintetlenül maradt ebédet ételhordó dobozokba adagolják, ezután egy speciális ételsokkolási eljárással az adagokat a lehető legrövidebb idő alatt 5 fok alá hűtik, így biztosítva, hogy még másnap is fogyaszthatók legyenek. Az adagok így a következő napon már tanodák, anyaotthonok, hajléktalan központok, családsegítő szolgálatok és fogyatékosügyi szervezetek ellátottjai elé kerülhetnek.
Az Élelmiszerbank az elmúlt két évben már 22 sokkoló hűtőt vásárolt magánadományokból. Egy-egy ilyen berendezéssel intézményenként és tanévenként akár 8-10 ezer adagnyi melegétel megmentése is lehetséges. Az ebédmentés Budapest mellett már Pécsen, Kaposváron, Szombathelyen, Szentgotthárdon és Miskolcon is működik. Az egyesület célja, hogy a program a következő években minden megyében elindulhasson.
A bővüléshez folyamatosan várják újabb önkormányzatok, helyi közétkeztető vállalatok és iskolák érdeklődését, valamint olyan cégek jelentkezését, amelyek szívesen támogatnák az ebédmentés elindítását a működési térségükben levő iskolákban - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások