A Dél-Alföldön és a Vajdaságban is egyre nagyobb probléma a vízhiány
A mind sűrűbben jelentkező éghajlati szélsőségek miatt a Dél-Alföldön és a Vajdaságban is egyre nagyobb probléma a vízhiány és az aszály – közölte Fiala Károly, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) projektvezetője hétfőn Szegeden egy konferencián.
Hozzátette: ezért a vízgazdálkodás tervezése a korábbinál sokkal komplexebb megközelítést igényel. Ezt a munkát segítette az uniós támogatással megvalósult 630 ezer eurós költségvetésű kutatási program, amelyben az Ativizig mellett a szegedi és az újvidéki egyetem munkatársai vettek részt – mondta a szakember a projekt eredményeit bemutató konferencián.
A kutatók többek között az elmúlt hatvan év magyarországi és szerbiai hidrometeorológiai és talajvíz adatait vetették össze. Kiderült, hogy míg az éves csapadékmennyiség csupán kismértékben csökkent, az átlag-hőmérsékleti értékek mintegy egy fokkal emelkedtek. Míg az időszak elején a téli félév átlaga negatív volt, ez pozitívvá vált, ennek következtében jelentősen növekedett a párolgás és csökkent a hómentes napok száma. A nyári félévben pedig egyre gyakoribbá váltak a hőségnapok – tudatta a projektvezető.
A magyar és szerb szakemberek a talajnedvesség-mérő hálózat és a meteorológia adatok összevetésével vizsgálták a csapadék és a talajvíz közötti kapcsolatot, feltérképezték a folyók lefolyásviszonyainak változását, új műszereket szereztek be a kis vízfolyások vízhozamának pontos mérésére, és meghatározták, mely területek lehetnek alkalmasak az esetleges vízvisszatartásra – közölte Fiala Károly.
A projektvezető elmondta, a következő lépésként az Alsó-Tisza jobb parti, mintegy 5500 négyzetkilométeres területére a helyi talajadottságot és a területhasználatot is figyelembe vevő aszályérzékenységi térkép készül. Ez alapján a talajvízviszonyok, a hőmérséklet- és a csapadékadatok figyelembevételével riasztási rendszer dolgozható ki, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy lépéseket tegyenek az aszálykárok mérséklésére.
MTI
Hozzátette: ezért a vízgazdálkodás tervezése a korábbinál sokkal komplexebb megközelítést igényel. Ezt a munkát segítette az uniós támogatással megvalósult 630 ezer eurós költségvetésű kutatási program, amelyben az Ativizig mellett a szegedi és az újvidéki egyetem munkatársai vettek részt – mondta a szakember a projekt eredményeit bemutató konferencián.
A kutatók többek között az elmúlt hatvan év magyarországi és szerbiai hidrometeorológiai és talajvíz adatait vetették össze. Kiderült, hogy míg az éves csapadékmennyiség csupán kismértékben csökkent, az átlag-hőmérsékleti értékek mintegy egy fokkal emelkedtek. Míg az időszak elején a téli félév átlaga negatív volt, ez pozitívvá vált, ennek következtében jelentősen növekedett a párolgás és csökkent a hómentes napok száma. A nyári félévben pedig egyre gyakoribbá váltak a hőségnapok – tudatta a projektvezető.
A magyar és szerb szakemberek a talajnedvesség-mérő hálózat és a meteorológia adatok összevetésével vizsgálták a csapadék és a talajvíz közötti kapcsolatot, feltérképezték a folyók lefolyásviszonyainak változását, új műszereket szereztek be a kis vízfolyások vízhozamának pontos mérésére, és meghatározták, mely területek lehetnek alkalmasak az esetleges vízvisszatartásra – közölte Fiala Károly.
A projektvezető elmondta, a következő lépésként az Alsó-Tisza jobb parti, mintegy 5500 négyzetkilométeres területére a helyi talajadottságot és a területhasználatot is figyelembe vevő aszályérzékenységi térkép készül. Ez alapján a talajvízviszonyok, a hőmérséklet- és a csapadékadatok figyelembevételével riasztási rendszer dolgozható ki, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy lépéseket tegyenek az aszálykárok mérséklésére.
MTI
Hozzászólások