A Helsinki Bizottság jó hírneve megsértése miatt perelte be a kormányzatot
A Magyar Helsinki Bizottság beperelte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, mert a nemzeti konzultációban szereplő, "félrevezető, a valós tényeket hamis színben feltüntető állítások" az egyesület szerint megsértették jó hírnevét.
A Magyar Helsinki Bizottság szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a civil jogvédők az is kérik, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat. A szervezet álláspontja szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda által minden háztartáshoz eljuttatni kívánt kérdőív 5. pontja a Helsinki Bizottságnak egy speciális helyzetre vonatkozó szakmai álláspontját hamisan általános álláspontként definiálja. Ez a hamis látszat sérti a 28 éve működő jogvédő egyesület jó hírnevét - tették hozzá.
kérdéséhez fűzött magyarázatot, miszerint "Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy +aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása+".
A Magyar Helsinki Bizottság leszögezte: soha nem szorgalmazták a "migránsok" vagy "bevándorlók" bűntetteinek enyhébb megítélését, mindig is kiálltak a jogegyenlőség mellett. Azt írták, a kérdőívben szereplő "megcsonkított idézet" a határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai dokumentumból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket.
"Az Európai Unió bíróságának gyakorlata alapján aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása. A büntetőjogi eszközöket, különösen a szabadságvesztést csak akkor lehet +bevetni+, ha egy személyt már kiutasítottak, azonban az új szabályozás szerint a menekülők már a határzár megsértésével bűncselekményt követnek el" - idézték a közleményben.
Az egyesület szerint kérdőíven szereplő mondatcsonk a kabinetiroda kiegészítésével azt a hamis látszatot kelti, mintha a Helsinki Bizottság a magyar állampolgárokkal szemben, sőt rovásukra valamiféle előnyhöz, privilégiumhoz akarná juttatni bármelyik "migránst, bevándorlót" bármely bűncselekmény törvény előtti megítélésénél.
Erről szó sincs - hangsúlyozták, jelezve, hogy egy fontos szakmai vitában foglaltak állást. A szervezet azt írta, korábban hosszú éveken át a magyar állam is a Helsinki Bizottsággal azonos álláspontra helyezkedett, és 2015-ig nem büntette a papírok nélkül szabálytalanul érkezőket, amennyiben menedékjogot kértek. Sőt egy időben még azokat sem, akik hamis papírokkal léptek be, de kiderült róluk, hogy üldözöttek - tették hozzá.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az MTI-nek közleményben reagálva felháborítónak tartotta, hogy a Helsinki Bizottság jogi úton próbálja megállítani a nemzeti konzultációt. Az államtitkár a Magyar Idők értesülésére reagált, amely szerint a nemzeti konzultáció valamennyi kérdőívének bezúzatását és a kormányzati akció honlapjának lekapcsolását is követeli személyiségi jogaik állítólagos megsértése miatt a Helsinki Bizottság.
(Forrás: MTI)
A Magyar Helsinki Bizottság szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a civil jogvédők az is kérik, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat. A szervezet álláspontja szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda által minden háztartáshoz eljuttatni kívánt kérdőív 5. pontja a Helsinki Bizottságnak egy speciális helyzetre vonatkozó szakmai álláspontját hamisan általános álláspontként definiálja. Ez a hamis látszat sérti a 28 éve működő jogvédő egyesület jó hírnevét - tették hozzá.
A közlemény idézi a kiadvány 5.
A Magyar Helsinki Bizottság leszögezte: soha nem szorgalmazták a "migránsok" vagy "bevándorlók" bűntetteinek enyhébb megítélését, mindig is kiálltak a jogegyenlőség mellett. Azt írták, a kérdőívben szereplő "megcsonkított idézet" a határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai dokumentumból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket.
"Az Európai Unió bíróságának gyakorlata alapján aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása. A büntetőjogi eszközöket, különösen a szabadságvesztést csak akkor lehet +bevetni+, ha egy személyt már kiutasítottak, azonban az új szabályozás szerint a menekülők már a határzár megsértésével bűncselekményt követnek el" - idézték a közleményben.
Az egyesület szerint kérdőíven szereplő mondatcsonk a kabinetiroda kiegészítésével azt a hamis látszatot kelti, mintha a Helsinki Bizottság a magyar állampolgárokkal szemben, sőt rovásukra valamiféle előnyhöz, privilégiumhoz akarná juttatni bármelyik "migránst, bevándorlót" bármely bűncselekmény törvény előtti megítélésénél.
Erről szó sincs - hangsúlyozták, jelezve, hogy egy fontos szakmai vitában foglaltak állást. A szervezet azt írta, korábban hosszú éveken át a magyar állam is a Helsinki Bizottsággal azonos álláspontra helyezkedett, és 2015-ig nem büntette a papírok nélkül szabálytalanul érkezőket, amennyiben menedékjogot kértek. Sőt egy időben még azokat sem, akik hamis papírokkal léptek be, de kiderült róluk, hogy üldözöttek - tették hozzá.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az MTI-nek közleményben reagálva felháborítónak tartotta, hogy a Helsinki Bizottság jogi úton próbálja megállítani a nemzeti konzultációt. Az államtitkár a Magyar Idők értesülésére reagált, amely szerint a nemzeti konzultáció valamennyi kérdőívének bezúzatását és a kormányzati akció honlapjának lekapcsolását is követeli személyiségi jogaik állítólagos megsértése miatt a Helsinki Bizottság.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások