A kéményseprő szakma érdekképviseletei elhatárolódnak a szakszervezet kezdeményezésétől
A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI) és a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetsége (MOKÉSZ) elhatárolódik a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnökségének kezdeményezésétől, miszerint a kéményseprők helyezzék letétbe felmondásukat 2015. december 21-i határidővel, és érvényesítsék azt, amennyiben az Országgyűlés nem dönt a szakma jövőjéről - közölte a két szakmai szervezet szerdán az MTI-vel közös közleményben.
A szakmai érdekképviseletek meggyőződése, hogy nem megoldás a kényszerhelyzet teremtése, hanem szükséges a párbeszéd, a szakmai, jogi, gazdasági és egyéb érvek ütköztetésére a jogalkotókkal.
A kormány március 10-én nyújtotta be a parlamentnek a kéményseprésről szóló új törvényre vonatkozó javaslatát, amely szerint az önkormányzatoktól a katasztrófavédelemhez kerülne a lakossági kéményseprési közszolgáltatás, erről az MTI is hírt adott korábban.
A döntés azonban még nem született meg, ezért azt sem lehet tudni, hogy 2016. január 1-jétől a kéményseprőknek ki lesz a munkáltatója, milyen keretek között kell majd a szolgáltatást nyújtaniuk, illetve milyen bérekre számíthatnak a munkavállalók, ezt a bizonytalanságot sérelmezik nyilatkozataikban, akcióikban a szakmai érdekképviseletek.
Az MKOI és a MOKÉSZ szerdai közleményében ugyanakkor leszögezte, hogy nem értenek egyet a KOSZ elnökének a médiában megjelent több nyilatkozatával, így a közszolgáltatás államosításával sem.
Rámutatnak: a közszolgáltató vállalkozások garantálják, hogy a lakossági ingyenes szolgáltatást megfelelő kompenzáció mellett, folyamatosan el tudják látni 2016. január 1-jétől, ez az alkalmazott kéményseprők jövedelmének megfelelő rendezését eredményezné egyben.
Az érdekképviseletek szerint ez a megoldás kisebb mértékben terhelné az államháztartást, hiszen egy szerkezetátalakítás esetén a katasztrófavédelemnek sok milliárd forintért kellene megteremtenie azt a hátteret - létszámot, felszerelést, műszerezettséget, informatikát -, ami a talpon maradt vállalkozásoknak jelenleg a rendelkezésükre áll.
MTI
A szakmai érdekképviseletek meggyőződése, hogy nem megoldás a kényszerhelyzet teremtése, hanem szükséges a párbeszéd, a szakmai, jogi, gazdasági és egyéb érvek ütköztetésére a jogalkotókkal.
A kormány március 10-én nyújtotta be a parlamentnek a kéményseprésről szóló új törvényre vonatkozó javaslatát, amely szerint az önkormányzatoktól a katasztrófavédelemhez kerülne a lakossági kéményseprési közszolgáltatás, erről az MTI is hírt adott korábban.
A döntés azonban még nem született meg, ezért azt sem lehet tudni, hogy 2016. január 1-jétől a kéményseprőknek ki lesz a munkáltatója, milyen keretek között kell majd a szolgáltatást nyújtaniuk, illetve milyen bérekre számíthatnak a munkavállalók, ezt a bizonytalanságot sérelmezik nyilatkozataikban, akcióikban a szakmai érdekképviseletek.
Az MKOI és a MOKÉSZ szerdai közleményében ugyanakkor leszögezte, hogy nem értenek egyet a KOSZ elnökének a médiában megjelent több nyilatkozatával, így a közszolgáltatás államosításával sem.
Rámutatnak: a közszolgáltató vállalkozások garantálják, hogy a lakossági ingyenes szolgáltatást megfelelő kompenzáció mellett, folyamatosan el tudják látni 2016. január 1-jétől, ez az alkalmazott kéményseprők jövedelmének megfelelő rendezését eredményezné egyben.
Az érdekképviseletek szerint ez a megoldás kisebb mértékben terhelné az államháztartást, hiszen egy szerkezetátalakítás esetén a katasztrófavédelemnek sok milliárd forintért kellene megteremtenie azt a hátteret - létszámot, felszerelést, műszerezettséget, informatikát -, ami a talpon maradt vállalkozásoknak jelenleg a rendelkezésükre áll.
MTI
Hozzászólások